Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a konstancai kórháztűz után ajánlotta fel Magyarország segítségét Bogdan Aurescu román külügyminiszternek
Fotó: Rosta Tibor/MTI
Zajlik az egyeztetés a román és a magyar fél között a segítségnyújtás konkrét formájáról a koronavírusos betegek ellátása terén – tájékoztatta a Krónikát csütörtökön a budapesti Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtófőosztálya.
2021. október 07., 17:552021. október 07., 17:55
2021. október 07., 17:582021. október 07., 17:58
Lapunk annak kapcsán fordult a külügyi tárcához, hogy Victor Costache, Florin Cîțu miniszterelnök tanácsadója kijelentette: Románia 200-300, súlyos állapotban lévő koronavírus-fertőzöttet irányíthat át külföldre. A budapesti miniszérium válaszában emlékeztette arra, hogy Szijjártó Péter, a magyar diplomácia vezetője a hétvégén levélben ajánlotta fel Magyarország segítségét a koronavírusos betegek ellátására.
„Ilyen körülmények között természetes, hogy aktiváljuk az európai egészségügyi szolidaritási mechanizmust, vannak országok, amelyek készek segíteni nekünk: Magyarország, Ausztria, Németország és Franciaország csak néhány közülük. Két-háromszáz pácienst lehetne külföldi kezelésre szállítani, így könnyebbé válna az intenzív osztályon dolgozó kollégák munkája” – hangoztatta Victor Costache volt egészségügyi miniszter szerdán egy televíziós műsorban.
Az Europa FM rádió értesülései szerint a román egészségügyi hatóságok magyar partnereikkel egyeztetnek arról, hogy a határmenti térségből a helyhiánnyal küzdő romániai kórházakból koronavírusos pácienseket irányítsanak át magyarországi egészségügyi intézményekbe. Egyelőre kizárólag Magyarországgal tárgyalnak a segítségnyújtásról, a transzfernél ugyanis csak a mentőautós szállítás jön szóba, a kritikus állapotban lévő fertőzöttek lélegeztetéséhez használt oxigénpalackok ugyanis nem teszik lehetővé a repülőgépek használatát.
Románia 200-300, súlyos állapotban lévő koronavírus-fertőzöttet irányíthat át külföldre, több ország is jelezte, hogy befogadná őket kezelésre – jelentette ki Victor Costache, Florin Cîțu miniszterelnök tanácsadója.
Moszkva szerint rosszabb lenne a minszki megállapodásoknál az ukrajnai konfliktusnak a jelenlegi frontvonal mentén való befagyasztása – ezt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelentette ki a Novij Mir projektnek adott nyilatkozatában.
Elismerte felelősségét és megbánását fejezte ki szerdai nyílt levelében Radislav Krstic, a boszniai Szerb Köztársaság hadseregének egykori tábornoka, akit Hágában 35 év börtönre ítéltek a srebrenicai népirtás támogatásáért és segítéséért.
A francia ügyészség szerda este öt év börtönbüntetés kiszabását kérte Marine Le Pen ellenzéki politikusra, továbbá azt, hogy szintén öt évre tiltsák el a politikai választásokon való indulástól.
Ukrajna külügyminisztériuma cáfolta azokat a médiajelentéseket, amelyek szerint Kijev tömegpusztító fegyverek kifejlesztését tervezné.
Kiterjesztették Izrael dél-libanoni szárazföldi katonai műveletét – közölte szerdán Jiszráel Kac védelmi miniszter.
A CNN előrejelzése szerint a republikánusok megtartják az ellenőrzést at Egyesült Államok képviselőházában a múlt keddi választás nyomán, ami újabb győzelmet jelent a pártnak, amely 2023 óta rendelkezik többséggel a kamarában.
Az északkelet-lengyelországi Redzikowóban hivatalosan is felavatták szerdán az amerikai rakétavédelmi rendszer európai részét (EPAA) képező rakétavédelmi bázist.
Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában az Európai Parlament állásfoglalása, amelyben cselekvésre ösztökéli az Európai Bizottságot az Oroszország által „bitorolt” román aranytartalék visszakövetelése ügyében.
Többet kell tennünk annak érdekében, hogy Ukrajna továbbra is harcban maradhasson, képes legyen a lehető legnagyobb mértékben visszaverni a háborúban az orosz támadást és megakadályozni, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök sikerrel járjon.
Izrael elnöke, Jichák Hercog a radikális iszlamista Hamász kezében lévő túszok kiszabadítását nevezte első és legfontosabb feladatnak kedden, amikor a Fehér Házban találkozott Joe Biden amerikai elnökkel.
szóljon hozzá!