Putyin a NATO keleti bővítésének leállítását szabja a tűzszünet feltételéül

Putyin

Nem nézi jó szemmel. A tárgyalásokat ismerő források szerint Putyin nem akarja a NATO további keleti bővítését

Fotó: Orosz elnöki hivatal

Vlagyimir Putyin elnök az ukrajnai háború befejezésének egyik feltételeként azt követeli, hogy a nyugati vezetők írásban kötelezzék el magukat a NATO keleti bővítésének leállítására és az Oroszországgal szembeni szankciók egy részének feloldására – közölte három, a tárgyalásokat ismerő orosz forrás a Reuters szerint.

Krónika

2025. május 28., 13:402025. május 28., 13:40

A hírügynökség emlékeztet: Donald Trump amerikai elnök többször is kijelentette, hogy véget akar vetni a második világháború óta leghalálosabb európai konfliktusnak, és az elmúlt napokban egyre frusztráltabbnak mutatkozott Putyinnal szemben, kedden pedig arra figyelmeztetett, hogy az orosz vezető „a tűzzel játszik”, mivel

nem hajlandó tűzszüneti tárgyalásokat folytatni Kijevvel, miközben erői folyamatos sikereket érnek el a csatatéren.

Miután a múlt héten több mint két órán át beszélt Trumppal, Putyin közölte, hogy beleegyezett abba, hogy Ukrajnával együtt dolgozzanak egy memorandumon, amely a békemegállapodás kereteit, köztük a tűzszünet időzítését rögzítené.

Oroszország azt mondja, hogy jelenleg a memorandum saját változatának kidolgozásán dolgozik, és nem tudja megbecsülni, hogy ez mennyi időt vesz igénybe.

Kijev és az európai kormányok azzal vádolják Moszkvát, hogy húzza az időt, miközben csapatai Kelet-Ukrajnában előre nyomulnak.

„Putyin kész békét kötni, de nem minden áron” – mondta egy magas rangú orosz forrás, aki tudja, hogyan gondolkodnak a Kreml legfelsőbb szintjein, és névtelenséget kérve beszélt.

A három orosz forrás szerint

Putyin „írásos” ígéretet akar a nagy nyugati hatalmaktól arra, hogy nem bővítik kelet felé az Egyesült Államok vezette NATO-t, ami röviden azt jelenti, hogy hivatalosan kizárják Ukrajna, Grúzia, Moldova és más volt szovjet köztársaságok tagságát.

Oroszország azt is szeretné, ha Ukrajna semleges lenne, ha feloldanák a nyugati szankciók egy részét, ha megoldódna a Nyugaton befagyasztott orosz állami vagyon kérdése, és ha az Ukrajnában élő orosz ajkúak védelmet kapnának – mondta a három forrás.

Az első forrás szerint,

ha Putyin rájön, hogy nem tud a saját feltételei szerint békemegállapodást kötni, akkor katonai győzelmekkel igyekszik majd megmutatni az ukránoknak és az európaiaknak, hogy „a holnapi béke még fájdalmasabb lesz”.

Putyin és orosz tisztségviselők többször is azt mondták, hogy bármilyen békemegállapodásnak foglalkoznia kell a konfliktus „kiváltó okaival” – vagyis a NATO-bővítés és az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatás kérdésével.

Kijev ismételten kijelentette, hogy Oroszország nem kaphat vétójogot a NATO-hoz való csatlakozási törekvéseivel kapcsolatban.
Ukrajna szerint szüksége van arra, hogy a Nyugat erős biztonsági garanciát nyújtson neki, hogy elrettentsen minden jövőbeli orosz támadást.

A NATO a múltban leszögezte, hogy nem fog változtatni a „nyitott ajtók” politikáján csak azért, mert Moszkva ezt követeli.

Mint ismeretes, Putyin 2022 februárjában több tízezer katonát vezényelt Ukrajnába, miután nyolc éve folytak a harcok Kelet-Ukrajnában az Oroszország által támogatott szakadárok és az ukrán csapatok között.

Oroszország jelenleg az ország valamivel kevesebb mint egyötödét ellenőrzi. Bár az orosz előrenyomulás az elmúlt évben felgyorsult, a háború mind Oroszországnak, mind Ukrajnának sokba kerül, ami az áldozatok számát és a katonai kiadásokat illeti.

A Reuters januárban arról számolt be, hogy Putyint egyre jobban aggasztják az orosz háborús gazdaság torzulásai, a munkaerőhiány és az infláció megfékezésére bevezetett magas kamatlábak.

Ráadásul az orosz gazdaság alapkövének számító olaj ára idén folyamatosan csökkent.

Trump, aki büszke arra, hogy baráti kapcsolatokat ápol Putyinnal, és kifejezte meggyőződését, hogy az orosz vezető békét akar, arra figyelmeztetett, hogy Washington további szankciókat vezethet be, ha Moszkva késlekedik a rendezésre irányuló erőfeszítésekkel.

Trump vasárnap a közösségi médiában azt írta, hogy Putyin „teljesen megőrült”, miután a múlt héten hatalmas légitámadást indított Ukrajna ellen.

Az első forrás azt mondta, hogy ha Putyin taktikai lehetőséget látna a csatatéren, akkor tovább nyomulna előre Ukrajnában – és

a Kreml úgy véli, hogy Oroszország évekig képes lenne tovább harcolni, függetlenül attól, hogy a Nyugat milyen fájdalmas gazdasági szankciókat vet ki.

Egy másik forrás szerint Putyin most már kevésbé hajlik a területi kompromisszumra, és ragaszkodik ahhoz a már kifejtett álláspontjához, hogy négy kelet-ukrajnai régiót teljes egészében Oroszországnak akar.

„Putyin megkeményítette álláspontját” – mondta a második forrás a területkérdéssel kapcsolatban.

Azt ugyanakkor egyelőre nem lehet megállapítani, hogy a háború kiéleződése és az álláspontok szigorodása a megegyezésre való elszántságot vagy a tárgyalások összeomlását jelzi.

Tavaly júniusban Putyin megfogalmazta a háború azonnali befejezésének nyitó feltételeit:

Ukrajnának fel kell hagynia NATO-ambícióival, és ki kell vonnia minden csapatát négy ukrán régió teljes területéről, amelyeket Oroszország követel magának és többnyire ellenőrzése alatt tart.

A 2014-ben annektált Krím mellett Oroszország jelenleg Luhanszk szinte teljes területét, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon régiók több mint 70 százalékát ellenőrzi.

Harkiv és Szumi régió egy szeletét is elfoglalta, és Dnyipropetrovszkot is fenyegeti.

Joe Biden volt amerikai elnök, a nyugat-európai vezetők és Ukrajna az inváziót birodalmi típusú területszerzésnek minősítették, és többször megfogadták, hogy legyőzik az orosz erőket.

Putyin a háborút vízválasztónak tekinti Moszkva és a Nyugat kapcsolatában, amely szerinte a Szovjetunió 1991-es bukása után megalázta Oroszországot a NATO bővítésével és az általa Moszkva befolyási övezetének tekintett területre való behatolással.

A 2008-as bukaresti csúcstalálkozón a NATO vezetői megállapodtak abban, hogy Ukrajna és Grúzia egy napon taggá válik.

Ukrajna 2019-ben módosította alkotmányát, amelyben elkötelezte magát a NATO és az Európai Unió teljes jogú tagságának útja mellett.

Trump azt mondta, hogy az Ukrajna NATO-tagságára vonatkozó korábbi amerikai támogatás és Ukrajna NATO-tagságára irányuló ambíciója a háború egyik oka, és jelezte, hogy Ukrajna nem kapja meg a tagságot.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 19., szombat

Lőszereket gyártó német–román cég létrehozását tervezik Erdélyben

Előrehaladott tárgyalások folynak a német Rheinmetall és a medgyesi Romarm fegyvergyár között egy lőszerekkel kapcsolatos román–német vállalat létrehozásáról – jelentette be Nicușor Dan román államfő pénteken Berlinben.

Lőszereket gyártó német–román cég létrehozását tervezik Erdélyben
2025. július 19., szombat

Tömegbe hajtott egy autó Los Angelesben, többen súlyosan megsérültek

Tömegbe hajtott egy autó szombat hajnalban Los Angeles East Hollywood városnegyedében, több mint húsz ember megsérült, köztük négyen-öten „minimum válságos állapotban” vannak.

Tömegbe hajtott egy autó Los Angelesben, többen súlyosan megsérültek
2025. július 19., szombat

Ukrajna folytatta Moszkva elleni dróntámadásait, Kijev szerint az ukrán erők kitartanak Pokrovszknál

Ukrajna szombatra virradóra ismét drónokkal támadta Moszkvát, így az orosz főváros már a harmadik egymást követő éjszakán került tűz alá.

Ukrajna folytatta Moszkva elleni dróntámadásait, Kijev szerint az ukrán erők kitartanak Pokrovszknál
2025. július 19., szombat

Tűzszünetet kötött Izrael és Szíria

Izrael és Szíria tűzszünetben állapodott meg – közölte pénteken az Egyesült Államok törökországi megbízottja, miután Szíria túlnyomórészt drúzok lakta területén több mint 300 halálos áldozatot követelő, napokig tartó vérontás zajlott.

Tűzszünetet kötött Izrael és Szíria
Tűzszünetet kötött Izrael és Szíria
2025. július 19., szombat

Tűzszünetet kötött Izrael és Szíria

2025. július 19., szombat

Elfogták a férfit, aki a gyanú szerint felgyújtott egy templomot Kárpátalján, és magyarellenes feliratokat festett rá

Elfogták a palágykomoróci görögkatolikus templom feltételezett gyújtogatóját – közölte pénteken az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) kárpátaljai részlege a Facebook-oldalán.

Elfogták a férfit, aki a gyanú szerint felgyújtott egy templomot Kárpátalján, és magyarellenes feliratokat festett rá
2025. július 18., péntek

A román állampolgárok élnek a legnagyobb arányban más uniós országokban

Az uniós országok közül a románok élnek a legnagyobb számban más uniós országokban – írja a Profit.ro gazdasági portál.

A román állampolgárok élnek a legnagyobb arányban más uniós országokban
2025. július 18., péntek

Valamivel több mint 60 milliárd eurót kapna az uniótól Románia a következő költségvetési ciklusban

Miután szerdán bemutatta a 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó 2000 milliárd eurós költségvetés tervezetét, az Európai Bizottság pénteken ismertette a tagállami részesedéseket: Romániának folyó áron 60,2 milliárd eurós támogatást irányoznak elő.

Valamivel több mint 60 milliárd eurót kapna az uniótól Románia a következő költségvetési ciklusban
2025. július 18., péntek

Románia azon európai országok egyike, ahol túlzsúfoltak a börtönök

Az európai börtönök túlzsúfoltságára figyelmeztetett pénteken közzétett éves jelentésében az Európa Tanács, amely szerint számos országban jelentősen nőtt a fogvatartottak száma, meghaladva a férőhelyekét.

Románia azon európai országok egyike, ahol túlzsúfoltak a börtönök
2025. július 18., péntek

Az EU jóváhagyta az eddigi egyik legszigorúbb szankciós csomagot Oroszország ellen

Az Európai Unió jóváhagyta eddigi egyik legszigorúbb szankciós csomagját Oroszország ellen – jelentette be Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő az X-en pénteken.

Az EU jóváhagyta az eddigi egyik legszigorúbb szankciós csomagot Oroszország ellen
2025. július 18., péntek

Izrael sajnálja, hogy katolikus templomot talált el Gázában, Trump dühös az incidens miatt

Izrael csütörtökön közölte, hogy „mélységesen sajnálja” a Gáza egyetlen katolikus templomára mért halálos csapást, amelyben három ember meghalt.

Izrael sajnálja, hogy katolikus templomot talált el Gázában, Trump dühös az incidens miatt