Összefogási kísérlet a Felvidéken: a magyar pártok együttműködése híján bukás fenyeget

Bugár Béla, a  Most–Híd elnöke •  Fotó: MTI

Bugár Béla, a Most–Híd elnöke

Fotó: MTI

Kicsi az esélye annak, hogy olyan ötpárti megállapodás szülessen a felvidéki magyar, illetve részben magyar pártok között, amely garantálná a szlovákiai magyarság érdekképviseletét a pozsonyi parlamentben. Csütörtökön megszakadtak a pártközi tárgyalások.

Pataky István

2019. október 31., 11:352019. október 31., 11:35

2019. október 31., 14:522019. október 31., 14:52

Nincs még egyezség a négy szlovákiai magyar párt, illetve a Most–Híd magyar–szlovák vegyes párt között a közös indulásról, de a felek tárgyalásai folytatódnak. Kolek Zsoltot, a felvidéki Ma7.sk hírportál rovatvezetőjét arról kérdeztük, miért most érezték úgy a politikai alakulatok, hogy megpróbálják félretenni ellentéteiket, s összefognak. Ki volt a kezdeményező? „A tavaszi európai parlamenti választáson mindkét párt a bejutási küszöb alatt maradt: a Magyar Közösség Pártjának (MKP) néhány száz szavazat hiányzott az ötszázalékos küszöb eléréséhez, a Most–Híd mindössze 2,59 százalékot kapott.

Idézet
Az eredmények következtében mindkét párt számára világossá vált, hogy 1990 óta először a jövő tavaszi parlamenti választásokat követően előfordulhat, hogy nem lesz képviselete a felvidéki magyarságnak a szlovák törvényhozásban”

– vázolta a motivációkat a komáromi újságíró.

Elhúzódó tárgyalások

Nyár elején az MKP azzal a javaslattal fordult a Most–Hídhoz, hogy alakítsanak egy választási pártot, s annak listáján induljanak közösen az alakulatok. A Most–Híd ezzel szemben eredetileg azt javasolta, hogy megnyitja a listáját a többi magyar párt előtt, ezt azonban az MKP elutasította. Kolek Zsolt tájékoztatása szerint a két párt között a nyár folyamán elhúzódó tárgyalások zajlottak a közös koalíciós indulás lehetőségéről, ebben az esetben azonban a szlovák választási rendszerben hétszázalékos küszöböt kellene átugraniuk a pártoknak.

Augusztus végén a tárgyalások kudarcba fulladtak, szeptember elején pedig zászlót bontott az Összefogás mozgalom, amelyet októberben, miután rövid idő alatt összegyűjtött 18 ezer aláírást, ötödik magyar pártként hivatalosan is bejegyeztek.

„A Most–Híd népszerűségi mutatói az elmúlt hetekben tovább romlottak, a pártot a felmérésekben már tartósan négy százalék alatt mérik. Emiatt ők maguk javasolták, hogy egy kisebb felvidéki párt, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) átalakulásával létrejövő választási párt listáján induljanak közösen az MKP-val. A tárgyalások végül ugyancsak kudarccal végződtek, az MKP elnöksége kedden elutasította a megállapodástervezetet, amelyet előző pénteken hoztak nyilvánosságra. Ennek értelmében az alakulatok egy választási párt listáján indultak volna, a listavezető nem lehetett volna egyik párt elnöke sem, sikeres szereplés esetén a parlamentben közös frakciót alkottak volna. Az MKP elnökségének döntését befolyásolta, hogy a Most–Híd és Bugár Béla pártelnök körül egyre több botrányos eset került nyilvánosságra, ami a szlovák–magyar vegyes párt politikusait magyarázkodásra kényszerítette” – ismertette a Krónikának a cseppet sem egyszerű képletet a felvidéki újságíró.

Közben kedden a szlovák belügyminisztérium bejegyezte az Összefogás mozgalmat, ami maga is azzal a szándékkal jött létre, hogy egyesítse a magyar pártokat – emiatt már egy, az MKP és a Most–Híd közötti együttműködés sem garantálta volna a magyar közösség teljes képviseletét.

Az MKP ezért ötpárti tárgyalásokat kezdeményezett, az első tárgyalási fordulót október 25-én, pénteken rendezték.

Sok magyar szavaz a Most–Hídra

Megkérdeztük Kolek Zsoltot, hogy miután a Most–Híd – egyedülálló módon a térségben – egy etnikailag vegyes párt, lehet-e magyar összefogásról beszélni. A Ma7.sk hírportál rovatvezetője elmondta: becslések szerint a Bugár Béla vezette formáció szavazóinak közel fele a legutóbbi választáson, 2016-ban is a magyar közösség soraiból került ki. Ez mintegy nyolcvanezer magyar szavazót jelentett, közülük a felmérések szerint mára már sokan elfordultak a párttól, de a Most–Hídnak jelenleg is nagy számban vannak magyar szavazói.

Idézet
A választási matematika szerint várhatóan mintegy 140 ezer szavazatra lesz szükség a parlamentbe jutáshoz, ezért szükséges, hogy a magyar összefogás minél szélesebb körű legyen”

– nyomatékosította az újságíró.

Csáky Pál és Menyhárt József, az MKP vezetői •  Fotó: MKP Galéria

Csáky Pál és Menyhárt József, az MKP vezetői

Fotó: MKP

Ami az összefogás megvalósulásának az esélyeit illeti, Kolek Zsolt elmondta: november végéig meg kell találni az együttműködés optimális formáját, ugyanis várhatóan december elején le kell adni a választási listákat. „Ennek keretéül kínálkozik, hogy az önmagát választási pártként meghatározó Összefogás mozgalom listáján induljanak a pártok. Mivel az MKP ötpárti tárgyalást kezdeményezett, nem kizárt, hogy sikerül széles körű magyar együttműködést kialakítani. Jelenleg azonban valószínűbbnek tűnik, hogy a Most–Híd és az MKDSZ külön listán indul, de a helyzet rendkívül képlékeny” – fogalmazott a komáromi újságíró, akit az esetleges szlovák partnerekről is kérdeztünk.

Kolek tájékoztatása szerint a szlovák ellenzék rendkívül heterogén, belső ellentétektől is terhelt. A kormányzó Smer-SD máig a legnépszerűbb párt, ráadásul a listáját már nem Robert Fico volt kormányfő, hanem az ország egyik legnépszerűbb politikusa, Peter Pellegrini miniszterelnök fogja vezetni. A felvidéki újságíró szerint nehéz megjósolni, milyen kormány alakul majd Szlovákiában jövő tavasszal. Úgy véli,

ha a magyar érdekképviselet bejut a pozsonyi parlamentbe, akár a mérleg nyelve is lehet a kormányalakításkor,

ez pedig mindenképpen növelni fogja a felvidéki magyarság alkupozícióját.

Közép-európai együttműködés

Miután a magyar kormány az utóbbi években nagyon jó viszonyt alakított ki a Fico-, majd a Pellegrini-féle Smer-kabinettel, arról kérdeztük Kolek Zsoltot, hogy lehet-e ilyen jó a magyar–szlovák államközi együttműködés egy esetleges liberális, jobbközép pozsonyi kormánykoalícióval. A Ma7.sk hírportál rovatvezetője szerint

Szlovákiának kormányoktól függetlenül érdeke a közép-európai együttműködés, ezért kormányváltás esetén sem feltétlenül következne be élesebb fordulat a szlovák külpolitikában.

Hozzátette, az ország ugyan a visegrádi négyek közül egyedüliként az eurózóna tagja, de gazdaságilag mégis ezer szállal kötődik közép-európai partnereihez.

A felvidéki magyar összefogás esélyeiről ki szerettük volna kérni Menyhárt József MKP-elnök véleményét is, de a párt sajtóosztálya arról tájékoztatta lapunkat, hogy csak a tárgyalások befejezése után kívánnak reagálni. Megkérdeztük a Most–Híd vegyes párt alelnökét, Ravasz Ábelt, miért tartják fontosnak az összefogást, s nem tartanak-e szlovák szavazóik eltávolodásától a magyar pártokkal való esetleges szövetkezés miatt. A politikus nagyon fontosnak nevezte, hogy a következő időszakban is erős parlamenti képviseletet biztosítsanak a magyar kisebbségnek, szerinte ennek talán legbiztosabb formája a közös indulás. „A legfontosabb az, hogy a két erős magyar párt, a Híd és az MKP megegyezzen egymással. Az elmúlt héten többheti tárgyalás után tervezetet tettünk le az asztalra, ezt a Híd elfogadta, az MKP azonban elutasította. Tárgyalunk tovább, de ez nagy csalódás volt. A Híd mindig is többnemzetiségű párt volt, a ruszin és roma komponensei is egyre erősödnek. Nem gondolom azt, hogy a szavazóink számára gondot jelenthet az együttműködés a többi kisebbséget képviselő párttal. Tárgyalunk egyebek mellett roma és ruszin polgármesterekkel is” – fogalmazott Ravasz Ábel. Peter Kresák, a Most–Híd képviselője ugyanakkor bejelentette: kilép a vegyes párt frakciójából, amiért a formáció más kisebbségi pártokkal akar szövetségre lépni.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 07., csütörtök

Ukrajna: a Biden-kormányzat még Trump beiktatása előtt több milliárdos katonai segélyt juttatna Kijevnek

A Biden-kormányzat azt tervezi, hogy a megválasztott elnök, Donald Trump 2025. januári beiktatása előtt sietteti a fennmaradó 6 milliárd dolláros katonai segély Ukrajnának történő átadását – jelentette a Politico szerdán.

Ukrajna: a Biden-kormányzat még Trump beiktatása előtt több milliárdos katonai segélyt juttatna Kijevnek
2024. november 07., csütörtök

Libanon: több tucatnyian haltak meg egy izraeli légicsapásban, a Hezbollah vezetője nem hisz a politikai megoldásban

Negyven ember vesztette életét szerdán a Bekaa-völgyben fekvő Baalbek keleti város környékén Libanonra mért izraeli csapásokban – közölte az ország egészségügyi minisztériuma, este pedig újabb csapások érték Bejrút déli külvárosait.

Libanon: több tucatnyian haltak meg egy izraeli légicsapásban, a Hezbollah vezetője nem hisz a politikai megoldásban
2024. november 07., csütörtök

Németország: szétesett a kormánykoalíció

Kiléptek a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) miniszterei a német kormányból Christian Lindner pénzügyminiszter menesztése után, Robert Habeck alkancellár viszont közölte, hogy a Zöldek maradnak a koalícióban.

Németország: szétesett a kormánykoalíció
Németország: szétesett a kormánykoalíció
2024. november 07., csütörtök

Németország: szétesett a kormánykoalíció

2024. november 07., csütörtök

Elnökválasztás: elismerte vereségét Harris, Moszkva kész együttműködni Trumppal, de nem tesz le háborús céljairól Ukrajnában

Elismerte vereségét Kamala Harris amerikai alelnök, demokrata párti elnökjelölt és gratulált választási győzelméhez republikánus riválisának, Donald Trumpnak a megválasztott elnökkel folytatott szerdai telefonbeszélgetésében – közölték Harris munkatársai.

Elnökválasztás: elismerte vereségét Harris, Moszkva kész együttműködni Trumppal, de nem tesz le háborús céljairól Ukrajnában
2024. november 06., szerda

Robert Fico a liberalizmus vereségének látja Trump győzelmét

Donald Trump győzelme az amerikai elnökválasztáson a liberális és progresszív eszmék vereségét jelenti – állapította meg Robert Fico a szlovák kormány szerdai ülése után.

Robert Fico a liberalizmus vereségének látja Trump győzelmét
2024. november 06., szerda

Svájc betiltja a burka viselését közterületeken

Jövő január 1-jén lép életbe az úgynevezett „burkatilalom” Svájcban, amelynek értelmében tilos lesz az arcot teljesen eltakaró ruhadarabot viselni közterületen – jelentette be a svájci kormány szerdán.

Svájc betiltja a burka viselését közterületeken
2024. november 06., szerda

Az abortuszjogok témájában sikeresebbek voltak a demokraták, mint az elnökválasztáson

Annak ellenére, hogy a demokraták jelentős veszteségeket szenvedtek a szenátusban és a Fehér Házban a keddi választásokon az Egyesült Államokban, a párt központi kampánytémája, a reproduktív jogok védelme sokkal jobban teljesített országszerte.

Az abortuszjogok témájában sikeresebbek voltak a demokraták, mint az elnökválasztáson
2024. november 06., szerda

Kijev: Oroszország több mint 700 000 katonát vesztett el az ukrajnai háborúban

Oroszország 702 900 katonát vesztett Ukrajnában a 2022. február 24-i teljes körű invázió kezdete óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara szerdán.

Kijev: Oroszország több mint 700 000 katonát vesztett el az ukrajnai háborúban
2024. november 06., szerda

Netanjahu kirúgta a védelmi miniszterét

Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő váratlanul leváltotta kedd este Joáv Gallant védelmi minisztert arra hivatkozva, hogy már nem bízik benne a folyamatban lévő izraeli hadműveletek kezelését illetően.

Netanjahu kirúgta a védelmi miniszterét
Netanjahu kirúgta a védelmi miniszterét
2024. november 06., szerda

Netanjahu kirúgta a védelmi miniszterét

2024. november 06., szerda

Amerika választott: Trump visszatér a Fehér Házba, előnyben a republikánusok a kongresszusban

Amerika választott, eldől, hogy Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek hívják az Egyesült Államok következő elnökét. Zajlik a szavazatszámlálás, cikkünk folyamatosan frissül.

Amerika választott: Trump visszatér a Fehér Házba, előnyben a republikánusok a kongresszusban