Fotó: MTI/Fischer Zoltán
Magyarországnak ebből a háborús konfliktusból ki kell maradnia. „Számunkra legfontosabb a magyar emberek biztonsága, ezért szó sem lehet arról, hogy akár katonákat, akár katonai eszközöket telepítsünk Ukrajnába, humanitárius segítséget természetesen nyújtunk majd” – jelentette ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök csütörtökön.
2022. február 24., 15:582022. február 24., 15:58
2022. február 24., 16:132022. február 24., 16:13
A magyar kormányfő a Facebook-oldalára feltöltött videóban közölte: Oroszország ma reggel megtámadta Ukrajnát katonai erővel, ezért a nemzetbiztonsági operatív törzs ülést tartott. Hangsúlyozta: nem tudják elfogadni a baloldalnak azon javaslatait sem, amelyek veszélyeztetik Magyarország energia- és gázellátását, veszélybe sodornák a családok rezsicsökkentését.
Hozzátette: arra kell számítani, hogy a csütörtöki katonai támadást követően a Magyarországra érkező, feltehetően menekültstátusért folyamodó ukrán állampolgárok száma megnő. Az ő ellátásukra felkészültünk, képesek leszünk gyorsan és hatékonyan szembenézni ezzel a kihívással – mondta Orbán Viktor.
és arról is beszélt, hogy „vésztanácskozást” fognak tartani csütörtökön Brüsszelben. A magyar miniszterelnök úgy látja, hogy az európai egység fenntartható lesz és közös lépésekre szánhatják el magukat.
Emmanuel Macron francia államfő eközben csütörtökön jelezte, hogy Franciaország és szövetségesei az Ukrajna elleni „agresszió méretének megfelelő szankciókat” léptetnek életbe Oroszország ellen, amely érinteni fogja a katonai, a gazdasági és az energetikai területeket.
– mondta a francia köztársasági elnök a nemzethez intézett rövid televíziós beszédében, miközben mögötte a francia és az európai uniós mellett az ukrán zászló is látható volt.
Emmanuel Macron arra figyelmeztette a franciákat, hogy „az éjszaka történtek olyan fordulópontot jelentenek Európa és Franciaország történelmében, amelynek tartós és mély következményei lesznek az életünkre és a kontinensünk geopolitikájára”.
Boris Johnson brit miniszterelnök eközben arról beszélt, hogy Nagy-Britannia partnereivel egyeztetve olyan masszív szankciókra készül Moszkva ellen, amelyek béklyóba szorítják az orosz gazdaságot.
Johnson a brit nemzethez intézett televíziós beszédében kijelentette: e cél érdekében kollektív módon
A brit kormányfő szerint az Ukrajna elleni hadművelettel Putyin baráti ország ellen indított támadást bármiféle provokáció vagy hihető indok nélkül. Johnson egyenes utalást tett arra a hírhedt kijelentésre, amellyel Neville Chamberlain, a második világháború korai időszakának brit miniszterelnöke jellemezte Csehszlovákia és a náci Németország területi viszályát. Chamberlain 1938-as rádióüzenetében úgy fogalmazott, hogy „távoli országok közötti vitáról van szó, olyan nemzetek között, amelyekről semmit sem tudunk”.
Boris Johnson szerint az Ukrajna ellen indított hatalmas szárazföldi, tengeri és légi hadjárat nem olyan országban zajlik, amelyre érvényes "az elhíresült kijelentés, hogy messze van és alig tudunk róla valamit".
Ukrajna évtizedek óta élvezi a szabadság és a demokrácia előnyeit, és a világ nem engedheti meg e szabadság eltaposását, nem fordíthatja egyszerűen félre a tekintetét – mondta televíziós beszédében a brit miniszterelnök.
Johnson az orosz emberekhez fordulva azt mondta: elnökük az erőszak szökőárját zúdította egy szláv testvérnépre. Hozzátette, hogy az Ukrajna elleni hadjáratban eleső orosz katonák szüleihez is szól, amikor azt mondja: nem hiszi, hogy mindez az ő nevükben történik, és nem hiszi azt sem, hogy ők is akarnák azt a páriastátust, amelybe a Putyin-rezsim ezek után kerül.
A brit miniszterelnök kijelentette: az ukrán szabadság most takarékon égő lángja majdan ismét fényesen ragyogni fog, mivel az orosz diktátor – legyen akárhány bombája, harckocsija és rakétája – soha nem lesz képes elnyomni az ukránok nemzeti érzéseit és az országuk szabadságába vetett szenvedélyes hitüket.
A Downing Street tájékoztatása szerint Johnson csütörtök este a londoni alsóházban ismerteti az Oroszországgal szembeni újabb szankciókat.
Helyi lakosok robbanásokat hallottak, ezt követően tüzet jelentettek a megszállt Krím nyugati részén, Novofedorivka városában lévő Szaki katonai repülőtéren – jelentette a Krími szél Telegram-csatorna péntekre virradóra.
A gázai tűzszüneti tárgyalások felgyorsításáról, a túszok kiszabadításáról és a konfliktus kiszélesedésének megelőzéséről tárgyalt Joe Biden amerikai elnök és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Fehér Házban csütörtökön.
Hollandia és Dánia a nyár végéig 14 felújított Leopard 2A4 típusú harckocsit küld Ukrajnának – jelentette be a holland védelmi minisztérium csütörtökön.
Kína megerősítette, hogy nem fog fegyvereket szállítani Oroszországnak – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerda esti beszédében.
Amerika és Izrael összetartását, és a katonai segítség felgyorsítását sürgette Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök az amerikai kongresszus két házának tagjai előtt mondott beszédében szerdán.
A generációváltás szükségességével magyarázta visszalépését az elnökjelöltségtől Joe Biden amerikai elnök a nemzethez intézett szerdai beszédében.
Kijev és Chișinău arról tárgyal, hogy Moldova hazaküldje azokat az országban tartózkodó ukrán állampolgárokat, akik a katonai behívó elől menekültek oda – közölte Marko Sevcsenko ukrán nagykövet.
Felszállás közben lecsúszott a kifutópályáról és kigyulladt a Saurya Airlines nepáli légitársaság egy kisebb repülőgépe szerdán Katmanduban. Az első hatósági beszámolók szerint a légi katasztrófának legkevesebb 18 halálos áldozata volt.
Pokolgép robbant egy Toyota Land Cruiser terepjáróban szerda reggel Moszkva északi részén, egy parkolóban, a járműben ülő házaspárt kórházba szállították.
A július 26-án kezdődő olimpiai játékok idejére „mindenki tegye le a fegyvert” – szólított békességre kedden António Guterres ENSZ-főtitkár.
szóljon hozzá!