Fotó: Barabás Ákos
A „Soros-egyetem" jövője az amerikai–magyar kormányközi tárgyalásokon múlik – mondta Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. A CEU visszautasította, hogy csalást követne el.
2017. március 31., 13:232017. március 31., 13:23
2017. március 31., 13:482017. március 31., 13:48
A kormányfő emlékeztetett: a budapesti Oktatási Hivatal vizsgálata megállapította, hogy több külföldi egyetem is szabálytalanul működik, köztük – a budapesti Közép-európai Egyetemre (CEU) utalva – „Soros György egyeteme is\". „Hiába milliárdos valaki, Magyarországon nem állhat a törvények fölött, ennek az intézménynek is be kell tartania a jogszabályokat\" – hangoztatta, hozzátéve: „a csalás az csalás, akárki is követi el\". Orbán szerint a külföldi diplomát is adó „Soros-egyetem\" maga vallotta be, hogy külföldön nem folytat képzést, ami ellentétes a magyar szabályokkal.
Arra a kérdésre, hogy szerinte fél-egy év múlva is lesz-e Közép-európai Egyetem (CEU) Magyarországon, Orbán Viktor azt válaszolta: ez az amerikai és magyar kormány közötti tárgyaláson és megállapodáson múlik. Megjegyezte, előzetesen nem keresték meg az amerikai kormányt az ügyben. A parlament előtt fekvő törvénymódosítási javaslatra utalva jelezte, egy külföldi egyetem magyarországi működéséhez kormányközi megállapodást kell kötni. Arra a felvetésre, hogy a CEU-val is tárgyalnak-e majd, Orbán Viktor azt felelte: a CEU-nak csak be kell tartania a törvényeket, „velük nem kell tárgyalnunk, mert – lehet, hogy szeretnék, de – most még nem ők az amerikai kormány\".
A miniszterelnök azt is kiemelte: a magyar egyetemeknek igazán van sérelmeznivalójuk, mert a tisztázatlan jogi állapot miatti helyzet nem fair. „Egy magyar egyetem ugyanis egy diplomát, egy magyart ad ki, ehhez képest van egy egyetem, amelyik Magyarországon működik, és kiad két diplomát, egy magyart meg egy amerikait\" – fejtette ki, úgy értékelve, hogy ez a magyar egyetemekkel szemben nem méltányos, mivel az intézmények között verseny van, és „felfoghatatlan, hogy miért kellene nekünk a saját magyar egyetemeinket hátrányba hozni\", és igazságtalan előnyt biztosítani külföldieknek.
A CEU pénteken közleményben utasította vissza, hogy csalást követne el. Az intézmény közölte azt is: nem kezdeményez és nem támogat tüntetést. A Közép-európai Egyetem (CEU) az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a miniszterelnök kijelentésével ellentétben jelenleg nincsen érvényben olyan törvény Magyarországon, amely megköveteli, hogy az egyetemek származási országukban is folytassanak képzést annak érdekében, hogy Magyarországon diplomát adhassanak ki.
Hozzátették: a CEU jogosult, akkreditált arra, hogy magyar és amerikai diplomát adjon ki, és 25 éve a magyar törvényeket betartva vesz részt a magyar felsőoktatásban, „bármilyen ennek ellentmondó kijelentés hamis\". „A miniszterelnök kijelentésével ellentétben egyetemünk hivatalosan bejegyzett és világszerte ismert neve Közép-európai Egyetem (CEU)\" – jegyezték meg. Az intézmény később újabb közleményt juttatott el az MTI-hez, amelyben kiemelte: sokat jelent számára a hazai és külföldi támogatás, de az „akadémiai szabadságuk védelme nem pártpolitikai ügy\". „Őszintén hiszünk abban, hogy a magyar állampolgárok politikai meggyőződésüket félretéve, közös erővel védik meg a magyarországi felsőoktatási intézmények szabadságát\" – fogalmaztak.
Palkovics László oktatási államtitkár szerdai bejelentése alapján a jövőben akkor működhetne oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik. Feltétel lesz az is, hogy a külföldi felsőoktatási intézmény a székhely szerinti országban működő, államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősüljön. Ez utóbbi minden országra, míg az államközi szerződés feltétele a tengeren túli országokra vonatkozik majd. További pontosításként említette, hogy az itt folytatni kívánt képzés és oklevél államilag elismert felsőfokú fokozatot adó képzésnek minősüljön.
Két nappal a hazai szavazókörök megnyitása előtt megkezdődött pénteken a romániai elnökválasztás a külföldi választókörzetekben.
Donald Trump választási győzelme is hozzájárult ahhoz, hogy Joe Biden amerikai elnök engedélyezte Ukrajnának az amerikai rakéták bevetését mélyen Oroszország területén fekvő célpontok ellen.
Bulgária és Románia is előrelépett a schengeni övezetbe való csatlakozás feltételeinek teljesítésében, így januári csatlakozásuk reális célkitűzés – jelentette ki Ylva Johansson pénteken Budapesten.
Irán pénteken bejelentette, hogy új, fejlett urándúsító centrifugákat helyezett üzembe.
Schengen-tag lehet Románia január elsejétől, miután megállapodás született a témában – jelentette be pénteken Budapesten Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök román kollégáját, Marcel Ciolacut fogadta pénteken Budapesten.
Oroszország interkontinentális ballisztikus rakétát vetett be egy vagy több ukrajnai célpont ellen, ami újabb egyértelmű eszkalációt jelent Vlagyimir Putyin orosz elnök részéről – jelentette ki csütörtökön Peter Stano.
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze a törvényszék rendelkezéseinek betartására szólított fel azt követően, hogy az ICC csütörtökön elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen.
Csapást mért az egyik legújabb közepes hatótávolságú, Oresnyik elnevezésű hiperszonikus rakétarendszerével az orosz hadsereg a kelet-ukrajnai, dnyiprói Juzsmas rakétagyártó hadiipari üzemre.
Oroszország felelősségteljes magatartást tanúsít, és igyekszik megelőzni a nukleáris konfliktust, egyúttal ugyanezt a provokációktól mentes megközelítést várja el a Nyugattól is.