A krími hidat kétszer érte súlyos támadás: 2022 őszén és 2023 júliusában
Fotó: Ukrán Biztonsági Szolgálat
Moszkva magyarázatot követel a német hatóságoktól német tisztek beszélgetése kapcsán, akik a Krím félszigetet az orosz szárazfölddel összekötő Kercsi-híd felrobbantásáról tárgyaltak. A magyarázat megtagadása egyenlő a beismeréssel – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.
2024. március 02., 10:122024. március 02., 10:12
2024. március 02., 10:282024. március 02., 10:28
Előzőleg az RT orosz televízió főszerkesztője, Margarita Szimonján jelentette ki, hogy azon a napon, amikor Olaf Scholz német kancellár közölte, hogy a NATO nem vesz részt, és nem is fog részt venni az ukrajnai konfliktusban, magas rangú német tisztek azt vitatták meg, hogyan lehetne Taurus rakétákkal felrobbantani a krími hidat anélkül, hogy ennek következményei lennének a német hatóságokra – írta a TASZSZ orosz állami hírügynökség alapján az MTI. Szimonján állítása szerint létezik ezt bizonyító hangfelvétel, amelynek átiratát később közzé is tette.
Néhány órával később Szimonján közzétette a négy katonatiszt nevét és beszélgetésük átiratát. Az újságíró szerint a beszélgetés február 19-én történt a Bundeswehr légierejének hadműveleti és hadgyakorlatokért felelős osztagának parancsnoka, Torsten Grefe ezredes, a légierő felügyelője, Ingo Gerhartz altábornagy, valamint a Bundeswehr űrparancsnoksága légi műveletek központjának két munkatársa vett benne részt.
A Szimonján által közzétett átirat szerint a német tisztek megvitatták nagy hatótávolságú Taurus rakéták Ukrajna számára történő szállítását, miközben rámutattak a legyártásnak és az ukrán katonák kiképzésének időigényességére. Az átirat szerint a gyártó cég közreműködésével akartak információkat cserélni, hogy ezáltal Németország közvetlenül ne vegyen részt a háborúban. A beszélgetés átirata szerint tíz, sőt húsz rakéta is kevés volna a híd lerombolásához.
Vjacseszlav Vologyin, az orosz alsóház elnöke közölte, hogy a kérdésről meghallgatást tartanak a duma következő ülésén. A Szputnyik Rádió jelentése szerint a német védelmi tárca nem kívánta kommentálni az RT által közölteket, a minisztérium szóvivője annyit jegyzett meg, hogy sajtóértesülésekre nem szokásuk reagálni. Ezzel egy időben a berlini védelmi minisztérium egyik illetékese úgy nyilatkozott, hogy a német katonai elhárítás vizsgálatot indít az ügyben.
A krími hidat kétszer érte súlyos támadás: 2022 őszén és 2023 júliusában. Az első esetben teherautó robbant fel a hídon, másodszor pedig tengeri drónokkal támadtak a hídra. Kijev mindkét esetben elismerte, hogy köze volt a támadáshoz.
Oroszország atomfegyverrel való fenyegetőzése inkább pszichológiai megfélemlítési kísérlet, mint valós terv – véli Mircea Geoană, a NATO román főtitkárhelyettese.
Három újabb gyanúsítottat vett őrizetbe az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) a krasznogorszki Crocus City Hall kulturális központ elleni terrortámadás ügyében csütörtökön Moszkvában, Jekatyerinburgban és Omszkban.
Az Egyesült Államok órákon és napokon belül változtatást vár el Izraeltől a gázai humanitárius helyzet javítása és a segélymunkások védelme érdekében – közölte a Fehér Ház csütörtökön.
Halálos ítéletet hajtottak végre Oklahoma államban egy több mint két évtizede történt kettős gyilkosság elkövetőjén, egy 41 éves férfin.
Gyakorlatilag a közvetlen konfrontáció szintjére csúsztak le Oroszország és a NATO közötti kapcsolatok – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak csütörtökön.
Halálos áldozatokat követelt, valamint több mint félmillió fogyasztónál okozott áramszünetet az Egyesült Államok északkeleti államaiba érkezett, havazással járó viharzóna szerdán és csütörtökön.
A NATO nem tervez csapatokat küldeni Ukrajna területére, erre vonatkozóan nem érkezett semmilyen kérés, de az ukránok felszerelést, lőszert, fegyvereket kérnek, amit mi biztosítunk – szögezte le Jens Stoltenberg.
A NATO a történelem legsikeresebb szövetsége, az Egyesült Államok és Európa együtt erősebbek ennek kötelékében – jelentette ki a NATO megalapításának 75. évfordulója alkalmából csütörtökön Brüsszelben Jens Stoltenberg főtitkár.
Kitünteti Klaus Iohannis román államfőt az Atlatic Council (Atlanti Tanács) nevű befolyásos egyesült államokbeli agytröszt. A kitüntetés tényéről a szervezet számolt be honlapján.
Oroszország további 300 ezer katona mozgósítására készül június 1-jén – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán Kijevben, az Alexander Stubb finn államfővel közös sajtótájékoztatóján.
Izrael „szisztematikusan, kocsiról kocsira” támadta segélyszervezete munkatársait – jelentette ki José Andrés, a World Central Kitchen (WCK) nonprofit szervezet alapítója, amelynek hét alkalmazottja vesztette életét segélyosztás közben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!