Odacsaptak. Izrael hadereje kikötőket és erőművet is támadott Jemenben
Fotó: indiai hadsereg
Izrael az izraeli-iráni tűzszünet óta először mért csapásokat jemeni húszi célpontok ellen, hétfőre virradóra kikötőket és egy erőművet támadott.
2025. július 07., 09:082025. július 07., 09:08
A csapásokra azt követően került sor, hogy a húszik a tűzszünet után legalább három ballisztikus rakétát lőttek ki Izraelre az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szerint.
A CNN szerint
Az IDF csapást mért a Galaxy Leader nevű teherhajóra is, amelyet a húszik 2023 novemberében foglaltak el.
„A húszi erők radarrendszert telepítettek a hajóra, és azt arra használták, hogy a nemzetközi tengeri színtéren követni tudják a hajókat, hogy megkönnyítsék a további terrorista tevékenységeket” – áll az IDF közleményében a csapásokat követően.
Nem sokkal a csapáshullám előtt az IDF arab nyelvű szóvivője, Aviháj Adraí evakuálási figyelmeztetést adott ki a kikötőkre és az erőműre.
Jiszráel Kac védelmi miniszter azt mondta, hogy
A közösségi médiában közzétett nyilatkozatában Kac úgy fogalmazott: „A húszik továbbra is súlyos árat fognak fizetni tetteikért”, és ígéretet tett arra, hogy további támadások következnek, ha a húszik továbbra is drónokat és ballisztikus rakétákat indítanak Izrael ellen.
A húszi hadsereg hétfőn kora reggel megerősítette a csapásokat, de azt állította, hogy „a jemeni légvédelem hatékonyan szembeszállt az izraeli agresszióval „a helyben gyártott föld-levegő rakéták masszív sortüze révén”.
A csapások áldozatairól nem érkezett azonnali jelentés.
Mohammed Al Farah, a húszik Politikai Hatóságának tagja szerint a jemeni kikötők, erőművek és más „polgári létesítmények célba vétele kísérlet a civilek megkárosítására, és nincs köze semmilyen katonai tevékenységhez” – jelentette a húszik által működtetett Al-Maszirah TV.
A Hamász egyik biztonsági tisztviselője szerint a csoport elvesztette az ellenőrzést Gáza nagy része felett
A Hamász biztonsági erőinekk egyik magas rangú tisztje a BBC-nek elmondta, hogy a palesztin fegyveres csoport elvesztette a Gázai övezet 80 százalékát.
A Hamász biztonsági tisztje névtelensége megőrzése mellett elmondta, hogy a csoport parancsnoki és irányítási rendszere összeomlott az elmúlt hónapok izraeli csapásai miatt, amelyek tönkretették a terrorszervezet politikai, katonai és biztonsági vezetését.
„Legyünk ralisták – a biztonsági struktúrából szinte semmi sem maradt. A vezetők többsége, körülbelül 95 százaléka, már halott... Az aktív vezetők mind meghaltak” – mondta.
A tiszt szerint a Hamász az év eleji, Izraellel kötött tűzszünet óta próbálja újjászervezni politikai, katonai és biztonsági tanácsát. Amikor azonban Izrael márciusban megsértette a tűzszünetet, a csapatok a Hamász megmaradt parancsnoki struktúráit vették célba, így a csoport szétesett.
A támadásra akkor kerül sor, amikor
Amióta Izrael 2023 októberében háborút kezdett a Hamász ellen a Gázai övezetben, az ország ellen több rakétatámadást is indított a libanoni Hezbollah és a jemeni húszik, akik azt állítják, hogy a palesztinokkal való szolidaritásból mérnek csapást Izraelre.
Az Irán által támogatott húszik többször célba vették a Vörös-tengeren közlekedő kereskedelmi és katonai hajókat is.
Márciusban az Egyesült Államok kiterjedt csapásokat mért Jemenre, hogy csökkentse a csoport katonai képességeit.
Nem történt áttörés az Izrael és a Hamász közötti fegyverszüneti tárgyalásokon
Az Izrael és a Hamász közötti közvetett tűzszüneti tárgyalások legutóbbi fordulója áttörés nélkül ért véget – közölte a BBC-vel egy, a tárgyalásokat ismerő palesztin tisztségviselő.
A tisztségviselő szerint az ülés közel három és fél órán át tartott, és két különböző dohai épületben zajlott.
Üzeneteket cseréltek a két fél között katari és egyiptomi közvetítőkön keresztül, de előrelépés nem történt.
A tisztségviselő hozzátette, hogy a tárgyalások várhatóan hétfőn folytatódnak, mivel a közvetítők azt tervezik, hogy mindkét delegációval külön-külön találkozókat tartanak, hogy megpróbálják leküzdeni az akadályokat és csökkenteni a két fél közötti szakadékot.
A Reuters hírügynökség két palesztin tisztségviselővel folytatott beszélgetésre hivatkozva azt állította, hogy az izraeli küldöttség nem volt „kellően felhatalmazva” ahhoz, hogy megállapodást kössön a Hamásszal, mivel „nem rendelkezett valódi hatáskörrel”.
A közvetett tárgyalások legutóbbi fordulójára akkor került sor, amikor Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök Washingtonba utazik, hogy találkozzon Donald Trumppal.
Netanjahu elmondta, hogy szerinte az amerikai elnökkel hétfőn tartandó találkozójának elő kell segítenie a további túszok szabadon bocsátásáról és a gázai tűzszünetről szóló megállapodás elérésére irányuló erőfeszítéseket.
Elmondta, hogy egyértelmű utasításokat adott tárgyalóinak, hogy Izrael által elfogadott feltételek mellett tűzszüneti megállapodást érjenek el.
A Hamász azt mondta, hogy pozitívan reagált a legutóbbi tűzszüneti javaslatra, de nyilvánvalónak tűnik, hogy még mindig vannak olyan szakadékok a két fél között, amelyeket át kell hidalni, ha bármilyen megállapodásra kerül sor.
Egyelőre úgy tűnik, hogy a Hamász lényegében továbbra is ugyanazokat a feltételeket támasztja, amelyekhez korábban is ragaszkodott – beleértve a garanciát arra, hogy a tűzszünet végén minden ellenségeskedésnek véget kell vetni, és az izraeli csapatokat ki kell vonni.
Netanjahu kormánya ezt már korábban is elutasította.
Az izraeli álláspont sem változott jelentős mértékben. Netanjahu azt mondta, hogy továbbra is elkötelezett az általa három küldetésnek nevezett célok iránt: „Az összes túsz, az élők és az elesettek szabadon bocsátása és hazatérése; a Hamász képességeinek megsemmisítése – hogy kirúgjuk onnan, és annak biztosítása, hogy Gáza többé ne jelentsen fenyegetést Izraelre”.
A katari és egyiptomi közvetítőknek az Izrael és a Hamász közötti közvetett tárgyalások során meg kell próbálniuk áthidalni ezeket a vitás pontokat, amelyek az előző, márciusban véget ért tűzszünet óta más kezdeményezéseket is kisiklattak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Emberek nagyobb csoportjába hajtott egy férfi gépkocsijával szombatra virradóra az észak-franciaországi Évreux város központjában, hatósági közlés szerint egy ember meghalt, öten megsérültek.
Agyonlőtték Andrij Parubijt, az ukrán parlament volt házelnökét Lvivben szombaton – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegram-csatornáján.
Az UIPM végrehajtó bizottsága a következő évek kiemelkedő versenyeiről határozott vilniusi ülésén. Budapest 2027-ben a vb mellett a világkupa-döntőt is megrendezi, 2028-ban pedig a vk-sorozat második állomására kerül sor a magyar fővárosban.
Az izraeli hadsereg közleményben tudatta, hogy az Izraeli Védelmi Erők (IDF) és a Sin Bét hírszerzés egy gázai hadművelet során megtalálta a magyar állampolgárságú túsz, Ilan Weisz holttestét, amelyet visszaszállítottak Izraelbe, a családjához.
Donald Trump amerikai elnök ,,nem örült”, de ,,nem lepődött meg” az Ukrajna, elsősorban Kijev ellen végrehajtott legutóbbi orosz dróntámadáson.
Újraindul a kőolajtranzit a Barátság kőolajvezetéken Szlovákiába – jelentette be Denisa Saková szlovák gazdasági miniszter és miniszterelnök-helyettes csütörtökön a közösségi médiában. Kijev és Budapest között diplomáciai csörte alakult ki.
A Barátság kőolajvezeték elleni legutóbbi súlyos légicsapás támadás volt Magyarország szuverenitása ellen, ezért a kormány kitiltja az azt végrehajtó ukrán katonai egység parancsnokát hazánkból, s egyben a schengeni övezetből.
Kína szeptember 3-án tartja a Győzelem Napja parádét, amely Japán 1945-ös hivatalos kapitulációjának 80. évfordulóját és a második világháború háború végét jelzi. Az esemény hatalmas diplomáciai jelentőséggel bírhat.
szóljon hozzá!