Elutasítás. AZ EU szerint Trumpnak tiszteletben kell tartania Dánia szuverenitását
Fotó: Facebook/Donald Trump
Az Európai Unió, illetve külön Németország és Franciaország is elutasította Donald Trump megválasztott amerikai elnök Grönland megszerzésére vonatkozó szándékát.
2025. január 09., 09:252025. január 09., 09:25
Tiszteletben kell tartani minden ország, így Grönland vonatkozásában Dánia szuverenitását is – jelentette ki az Európai Bizottság illetékes szóvivője, a brüsszeli végrehajtó testület szokásos napi sajtótájékoztatója keretében, Donald Trump Grönlanddal kapcsolatos kijelentése nyomán feltett újságírói kérdésre válaszolva szerdán.
Az uniós bizottsági sajtótájékoztatón Anitta Hipper külügyi kérdésekben illetékes szóvivő közölte: az Európai Bizottság folytatni fogja a szoros együttműködést célzó, a transzatlanti kapcsolatok megerősítését folytató politikáját a következő washingtoni adminisztrációval is a közös, kulcsfontosságú érdekek mentén.
Olof Gill, egyebek közt gazdaságbiztonsági és kereskedelmi kérdésekben illetékes szóvivő az mondta,
Közölte, az Európai Unió az Egyesült Államokban tartott novemberi választások minden lehetséges kimenetelére felkészült, beleértve a kereskedelmi szempontokat is. Az EU célja kölcsönösen előnyös együttműködések kialakítása az Atlanti-óceán mindkét partján, a felek kölcsönös érdekében.
– fogalmazott Olof Gill.
Paula Pinho, az Európai Bizottság vezető szóvivője hozzátette: teljes mértékben teoretikus kérdésről van szó, amellyel az uniós bizottság nem kíván foglalkozni.
„Sok fenyegetés volt már, amelyek nem valósultak meg. Jelen pillanatban nem látjuk szükségét annak, hogy a már elmondottakon túl lépéseket legyünk” – tette hozzá az uniós szóvivő.
Eközben Németország és Franciaország óva intette Donald Trumpot Grönland fenyegetésétől, miután a megválasztott amerikai elnök nem zárta ki, hogy katonai erőt alkalmazzon Dánia autonóm területének elfoglalására.
Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter szerint „nyilvánvalóan nem kérdés, hogy az Európai Unió hagyja, hogy a világ más nemzetei megtámadják szuverén határait”.
Kedden Trump megismételte Grönland megszerzésére irányuló szándékát, mondván, hogy az északi-sarkvidéki sziget „kritikus” a nemzeti és gazdasági biztonság szempontjából.
Trump többször kifejezte érdeklődését Grönland megvásárlása iránt, és már 2019-ben, első elnöki ciklusa alatt is felvetette az ötletet.
Dánia, az USA régi szövetségese, világossá tette, hogy Grönland nem eladó, és hogy az a lakosaié.
Scholz kancellár szerint „bizonyos értetlenség” tapasztalható a következő amerikai kormányzat részéről érkező nyilatkozatokkal kapcsolatban.
„A határok sérthetetlenségének elve minden országra vonatkozik, függetlenül attól, hogy az keleten vagy nyugaton van”.
Dánia az Egyesült Államok vezette NATO tagja, akárcsak Németország és Franciaország.
Scholz hangsúlyozta, hogy „a NATO a védelmünk legfontosabb eszköze és a transzatlanti kapcsolatok központi eleme”.
Jean-Noël Barrot szerdán korábban a France Inter rádiónak nyilatkozva elmondta:
„Olyan korszakba léptünk, amelyben visszatér a legerősebbek túlélése? Akkor a válaszom igen. Tehát, hagynunk kell, hogy megfélemlítsenek és eluralkodjon rajtunk az aggodalom? Egyértelműen nem. Fel kell ébrednünk, fel kell építenünk az erőnket” – tette hozzá a francia külügyminiszter.
Németország és Franciaország az EU két vezető tagja, gyakran nevezik őket az EU fő mozgatórugójának.
Nehéz azonban elképzelni, hogy az EU hogyan tudna megakadályozni egy esetleges támadást. Saját védelmi képességekkel ugyanis nem rendelkezik, és a 27 tagállam többsége a NATO tagja.
Blinken: nem rohanjuk le Grönlandot
Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerdán elutasította Donald Trump megválasztott elnök megjegyzéseit arról, hogy át akarja venni az ellenőrzést Grönland felett, mondván, hogy ez egy rossz ötlet, amelyet nem érdemes megvitatni.
„A Grönlanddal kapcsolatban megfogalmazott elképzelés nem jó ötlet, nem fog megvalósulni, és nem érdemes az időt vesztegetni a megvitatására” – mondta Blinken újságíróknak párizsi látogatásán, hivatalából való távozása előtti utolsó külföldi útján.
Az amerikai külügyminiszter Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter társaságában azt mondta, hogy az Egyesült Államok „erősebb” és „hatékonyabb”, ha együttműködik a szövetségeseivel ahelyett, hogy „olyan dolgokat mondana és tenne, amelyek elidegenítik őket”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyar kormány úgy döntött, hogy a megduplázza a közmédia egész napos adománygyűjtő műsorában befolyt felajánlásokat, tehát „minden felajánlott forint mellé odatesz még egyet” – közölte Orbán Viktor miniszterelnök.
Június 4-e a gyász, a tanulságok levonásának és a megmaradás büszkeségének napja; a nemzeti összetartozás napjának tanulsága az, hogy a nemzetcsonkítás fájdalmát nemzet- és országépítéssel lehet meghaladni – mondta Semjén Zsolt.
Helyzetelemzést és segítségkérő listát kért a magyar kormány a parajdi katasztrófával kapcsolatban Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnöktől, akit szerdán Budapesten fogadott Orbán Viktor miniszterelnök.
Szerdán egy napra lezárják a gázai segélyosztó központokat, mivel az izraeli hadsereg figyelmeztetett, hogy az oda vezető utak „harci övezetnek” minősülnek.
Június 4-én, a nemzeti összetartozás napján minden magyarnak lehetősége nyílik támogatni a Székelyföldön árvíz miatt bajba jutott családokat – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor miniszterelnök szerdán egy videóban.
Az orosz hadsereg folyamatosan előrenyomul az észak-ukrajnai Szumi régióban, előbb-utóbb a régió fővárosa is drónjaik és tüzérségük hatótávolságán belülre kerül – közölték ukrán tisztségviselők és elemzők kedden a CNN szerint.
Az április óta Kanadában pusztító erdőtüzek füstje elérte Északnyugat-Európát, és a következő napokban tovább fog terjedni a kontinensen – figyelmeztetett kedden az Európai Unió Copernicus légkörfigyelő szolgálata (CAMS).
Az ukrán erők víz alatti robbanószerkezetekkel felrobbantották kedden a Krími híd tartóoszlopait – közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).
Oroszország a béketárgyalásokon közölte Ukrajnával: csak akkor hajlandó beleegyezni a háború befejezésébe, ha Kijev újabb nagy területeket ad át, és elfogadja hadserege méretének korlátozását – derül ki az orosz média által ismertetett emlékeztetőből.
Az ENSZ főtitkára független vizsgálatot kért a Gázai övezetben egy segélyosztó központ közelében vasárnap állítólagosan megölt palesztinok ügyében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!