Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
A Bosznia-Hercegovinában élő szlovén állampolgárok nem adhatják le szavazataikat a közelgő európai parlamenti választásokon a szarajevói szlovén nagykövetségen, miután a boszniai kormány másodszor is elutasította Szlovénia kérelmét. Azért döntöttek így, mert Ljubljana támogatta a srebrenicai népirtás áldozatainak nemzetközi emléknapjára vonatkozó ENSZ-határozatot – közölte kedden a szlovén közszolgálati televízió.
2024. június 04., 18:572024. június 04., 18:57
A boszniai kormány ugyanezen okból elutasította Lengyelország és Románia kérését is, hogy vasárnap szavazóhelyiségeket rendezhessenek be a diplomáciai képviseleteken – jelentette a szlovén STA hírügynökség.
Az első, múlt heti szavazás után Szlovénia elfogadhatatlannak minősítette a döntést.
„Elfogadhatatlan egy olyan ügy átpolitizálása, mint az európai választások megtartása (...) egy olyan ország részéről, amely nemrég kapott zöld jelzést az uniós tagságról szóló csatlakozási tárgyalások megkezdésére” – írta akkor a tárca közleményében.
– írta a szlovén sajtó.
A belügyminisztérium adatai szerint a választói névjegyzékben közel 2000 olyan Bosznia-Hercegovinában élő szlovén szerepel, aki szavazati joggal rendelkezik az EP-választáson.
A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muszlim férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban meggyilkoltak. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletében népirtásnak minősítette. A hivatalos szerb álláspont szerint borzasztó bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de azokat nem lehet népirtásnak minősíteni.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
Az Egyesült Államok szerdán megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozattervezetét, amely „azonnali, feltétel nélküli és tartós tűzszünetet” követelt Izrael és a Hamász fegyveresei között Gázában.
Vlagyimir Putyin választ fog adni az orosz repülőterek elleni támadásra – írta Donald Trump amerikai elnök Truth Social nevű közösségi portálján szerdán.
A magyar kormány úgy döntött, hogy a megduplázza a közmédia egész napos adománygyűjtő műsorában befolyt felajánlásokat, tehát „minden felajánlott forint mellé odatesz még egyet” – közölte Orbán Viktor miniszterelnök.
Június 4-e a gyász, a tanulságok levonásának és a megmaradás büszkeségének napja; a nemzeti összetartozás napjának tanulsága az, hogy a nemzetcsonkítás fájdalmát nemzet- és országépítéssel lehet meghaladni – mondta Semjén Zsolt.
szóljon hozzá!