Nem időszerű. A NATO tagállamai ezúttal sem kívánják teljesíteni az ukrán elnök csatlakozásra vonatkozó kérelmét
Fotó: NATO
A NATO-országok valószínűleg nem teljesítik Ukrajna felhívását, hogy a közelgő, december 3-4-i NATO-külügyminiszteri találkozón meghívást kapjon a katonai szövetségbe a forrongó ország – jelentette több diplomatára hivatkozva a Reuters.
2024. december 03., 11:002024. december 03., 11:00
„Hetekbe és hónapokba fog telni, amíg konszenzusra jutunk” – mondta egy meg nem nevezett magas rangú NATO-diplomata a Reutersnek névtelensége megőrzése mellett. „Nem látom, hogy ez holnap megtörténne, nagyon meglepődnék”.
Kijev 2022 szeptemberében nyújtotta be NATO-csatlakozási kérelmét, és 2024 júliusában a szövetség megerősítette Ukrajna „visszafordíthatatlan útját a teljes euroatlanti integráció felé, beleértve a NATO-tagságot” – bár Ukrajna nem kapott konkrét híreket a jövőbeli csatlakozásáról.
A megjegyzéseket azután tették, hogy
„Arra kérem Önöket, hogy támogassák azt a döntést, hogy a december 3-4-i NATO külügyminiszteri találkozó egyik eredményeként meghívják Ukrajnát a szövetséghez való csatlakozásra” – írta akkor Szibiha, rámutatva az eszkaláció veszélyére az új Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta használata, valamint az észak-koreai csapatok bevonása révén.
A múlt héten
Külön megjegyzésekben egy esetleges decemberi meghívásról Zelenszkij azt mondta, hogy a szövetség 5. cikkelye szerinti kollektív védelem elve nem feltétlenül vonatkozhat az aktív harcok által érintett ukrán területekre, ha Ukrajna csatlakozna a NATO-hoz.
Ha Ukrajna csatlakozna a NATO-hoz, akkor a szövetség 5. cikkelye szerinti kollektív védelem elve nem vonatkozhatna az aktív harcokkal szembenéző ukrán területekre – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap.
A retorikában a közelmúltban bekövetkezett változás közepette Zelenszkij a japán Kyodo Newsnak adott interjújában azt mondta, hogy
Annak ellenére, hogy Ukrajna a szövetséghez való csatlakozásért könyörög, egy magas rangú amerikai tisztségviselő a Reutersnek azt mondta, hogy a keddi és szerdai találkozón arra összpontosítanak, hogy Ukrajna a lehető legerősebb pozícióba kerüljön jövőre, „az esetleges tárgyalásokon”.
– tette hozzá az amerikai tisztségviselő.
A megjegyzésekre akkor került sor, amikor a Biden-kormányzat egy sor olyan döntést hoz, amelyek célja, hogy a a Kijevnek nyújtott katonai támogatást bíráló megválasztott elnök, Donald Trump januári beiktatását megelőzően befolyást biztosítson Kijevnek a jövőbeli tárgyalásokon.
Zelenszkij, aki többször felszólította a partnereket, hogy adjanak tagsági meghívót Kijevnek, korábban azt mondta, hogy Ukrajna csak akkor csatlakozik a NATO-hoz, ha Oroszország teljes körű háborúja véget ér.
Egyébként
„Nemrégiben egyesek, azt hiszem, az amerikai sajtóban arról számoltak be, hogy 80 000 ukrán halt meg. Szeretném elmondani, hogy nem, (az elesettek száma) kevesebb, sokkal kevesebb” – mondta Zelenszkij, aki azonban nem volt hajlandó részletes számot közölni.
„Azonban őszintének kell lennünk, nem tudjuk, hány ukrán halt meg Ukrajna megszállt területein” – tette hozzá Zelenszkij.
Zelenszkij megjegyzései valószínűleg a Wall Street Journal szeptember 17-én megjelent állítására utalnak, amely szerint 80 ezer ukrán katona halt meg a háború során, és további 400 ezren sebesültek meg.
Eközben a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádióval (RFE/RL) egy magas rangú NATO-tisztségviselő azt közölte, hogy
A tisztségviselő, aki névtelenséget kért, mivel nem volt felhatalmazva arra, hogy nyilvánosan beszéljen, megjegyezte, hogy ezek a megbeszélések az egyes fővárosokban folynak, nem pedig a hivatalos NATO-struktúrán belül.
A tisztségviselő szerint a javaslatok célja az is, hogy biztosítsák az európai szövetségesek részvételét a béketárgyalásokon, amelyeken Donald Trump megválasztott amerikai elnök közvetíthetne.
A francia és brit tárgyalások egy ukrajnai katonai koalíció vezetéséről egyre nagyobb lendületet kaptak, a Le Monde beszámolója szerint felújítottak a csapatok bevetéséről szóló tárgyalásokat. Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter a BBC Newsnak elmondta, hogy
„(Franciaország) olyan intenzíven és olyan sokáig fogja támogatni Ukrajnát, ameddig szükséges. Hogy miért? Mert a mi biztonságunk forog kockán. Minden egyes alkalommal, amikor az orosz hadsereg egy négyzetkilométert halad előre, a fenyegetés egy négyzetkilométerrel közelebb kerül Európához” – mondta Barrot.
A nyugati csapatok Ukrajnába küldésének gondolata februárban merült fel újra, amikor Emmanuel Macron francia elnök először vetette fel a lehetőséget. Májusban újra elővette a témát, és azt sugallta, hogy
A nyugati katonai szerepvállalásról szóló vita rávilágít az európai vezetők közötti szélesebb körű megosztottságra azzal kapcsolatban, hogy miként lehetne a legjobban támogatni Kijevet az orosz agresszióval szemben.
Hanno Pevkur észt védelmi miniszter a Halifaxi Nemzetközi Biztonsági Fórumon tartott beszédében hangsúlyozta, hogy Ukrajnának nagyobb beruházásokra van szüksége a katonai termelési képességeibe, nem pedig külföldi csapatokra a harctéren.
Eközben Olaf Scholz német kancellár hétfőn Kijevben, Volidimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatójukon közölte:
„A légvédelmi támogatás továbbra is központi szerepet tölt be számunkra. Már leszállítottunk öt IRIS-T rendszert, három Patriotot és több mint ötven Gepard légvédelmi gépágyút” – emlékeztetett Scholz.
A német védelmi minisztérium korábban a nap folyamán közölte, hogy
– írta az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A kancellár a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy Németország rendületlenül Ukrajna támogatása mellett áll,
és nem csökkenti segítségnyújtását. Hozzátette, hogy Oroszország támadásai Ukrajna energiainfrastruktúrája ellen elfogadhatatlanok, ezért Németország rendkívüli téli támogatást is nyújtott Ukrajnának.
Zelenszkij megköszönte Berlinnek az ukrán légvédelem megerősítésében nyújtott segítségét is, de megjegyezte, hogy
Hangsúlyozta, hogy nem Németországot bírálja ezért, hanem azokat a partnerországokat, amelyek rendelkeznek még olyan légvédelmi rendszerekkel, amelyeket átadhatnának Ukrajnának.
Zelenszkij elmondta, hogy a német kancellárral megvitatta a partnerekkel való együttműködés lehetőségeit a következő hetekben és hónapokban. „Meg kell tennünk mindent Ukrajna megerősítésére, mind a fronton, mind a diplomáciában” – szögezte le.
Szavai szerint Ukrajna számára fontos, hogy Németország, mint fő támogató, 2025-ben se csökkentse segítségnyújtását, beleértve az anyagi támogatást, mert „ez megfelelő jelzés lesz az összes többi partner számára”.
Közben
akiket egy tengerészgyalogos dandárhoz és egy légideszant hadosztályhoz küldtek – közölte Andrij Csernyak, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnökségének szóvivője egy hétfőn megjelent interjúban.
„Jelenleg 9 ezer észak-koreai katona van hadműveleti tartalékban az orosz hadseregnél, kétezret pedig harci egységekhez helyeztek át” – fejtette ki a szóvivő az ukrán Szabadság Rádiónak. Leszögezte: ezt figyelembe véve nyugodtan kijelenthető, hogy a KNDK hadserege már bekapcsolódott a harci cselekményekbe.
„Talán nem ők állnak az első vonalban, de mégis biztosítják az Ukrajna elleni agressziót, részt vesznek ukrán katonák meggyilkolásában” – mondta. Hozzátette, hogy
Az ukrán erők 80. légi rohamdandárja közölte, hogy 11 orosz katonát ejtett foglyul az oroszországi kurszki régióban zajló egyik ütközet során. Denisz Smihal miniszterelnök egy aknamentesítésről szóló konferencián kijelentette, hogy Ukrajnában mára már meghaladta a négyezret az aknamentesítő szakemberek létszáma, és több mint 150 darab speciális aknamentesítő jármű üzemel az országban.
Az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat közölte, hogy az orosz erők hétfőre virradóra dróncsapást mértek a nyugat-ukrajnai Ternopil városára, találat ért egy lakóépületet, ahol
„A lakóházban nagy kiterjedésű tűz keletkezett, az épületből száz lakót menekítettek ki. A robbanáshullám megrongálta a szomszédos épületek ablakait, egy iskola épületét és húsz autót” – fűzte hozzá a katasztrófavédelem. Az ukrán légierő reggeli jelentése szerint az éjjel Oroszország 110 darab Sahíd és más típusú drónnal támadta Ukrajnát, a légvédelem 52 drónt lőtt le, ötven pedig eltűnt a radarról.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, hétfői összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg megközelítette a 744 ezret. Az ukrán erők vasárnap megsemmisítettek egyebek mellett kilenc orosz harckocsit, harminc tüzérségi rendszert és 83 drónt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az európai uniós tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Varsóban.
Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy az európaiak és a kanadaiak többet költsenek a védelemre; ez most meg is történik – jelentette ki a NATO-főtitkár csütörtökön.
Magyarország kormánya arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az MTI-vel.
Kirill Dmitrijev orosz tárgyaló szerdán a Fehér Házban találkozott Steve Witkoffal, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottjával – jelentette a Reuters csütörtökön.
Ismertette Donald Trump amerikai elnök szerdán a még aznap életbe lépő, viszonossági alapon működő új amerikai vámrendszert. Az Európai Unió tagállamaira 20 százalékos importvámot vet ki a Trump-adminisztráció.
A szlovákiai kormány szerdán jóváhagyta 350 medve kilövését az idén, miután megsokasodtak a barna medvék támadásai, amelyek populációja az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt – jelentette be Robert Fico miniszterelnök.
Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács főtitkárától Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője Strasbourgban.
Izrael szerdán bejelentette a gázai katonai műveletek jelentős kiterjesztését, és közölte, hogy az enklávé jelentős területeit elfoglalják és a biztonsági zónákhoz csatolják, ami jelentős számú lakosság evakuálását vonja maga után.
Az orosz hadsereg szerdára virradó éjszaka csapásmérő drónokkal támadta Odessza, Zaporizzsja és Harkiv térségét, egy ember meghalt, sok a sebesült – közölték katonai és helyi közigazgatási hatóságok, amelyeket az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.
A kínai hadsereg éleslövészetet gyakorolt a Kelet-kínai-tengeren a Tajvan közelében zajló meglepetésszerű hadgyakorlatok fokozásaként – közölte szerdán közleményben a Népi Felszabadító Hadsereg Keleti Hadszíntéri Parancsnoksága.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!