Lemondás? Zelenszkij szerint az orosz megszállás alatt álló területekre nem vonatkozna a NATO kollektív védelemre vonatkozó alapelve
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Ha Ukrajna csatlakozna a NATO-hoz, akkor a szövetség 5. cikkelye szerinti kollektív védelem elve nem vonatkozhatna az aktív harcokkal szembenéző ukrán területekre – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap.
2024. december 02., 09:302024. december 02., 09:30
2024. december 02., 09:312024. december 02., 09:31
„Megértjük, hogy az 5. cikkely, ha a NATO tagja vagy, nem vonatkozhat Ukrajna egész területére háborús időszakban, mivel az országok ellenzik a háborúba való bevonás kockázatának bevállalását” – mondta Zelenszkij egy sajtótájékoztatón Antonio Costa, az Európai Tanács új elnöke mellett, a megszállt területekre utalva.
Zelenszkij megjegyzései annak akpcsán hangzottak el, hogy Ukrajna sürgette a NATO-szövetségeseket, hogy már a héten, a december 3-4-i NATO külügyminiszteri találkozón hívják meg Ukrajnát a szövetséghez való csatlakozásra.
„Úgy véljük, hogy a meghívást már ebben a szakaszban ki kell terjeszteni” – írta Andrij Szibiha külügyminiszter pénteken.
„Ha le akarjuk állítani a háború forró szakaszát, akkor gyorsan a NATO védernyője alá kell vennünk Ukrajna azon területeit, amelyek a mi ellenőrzésünk alatt állnak. Először ezt kell tennünk, és utána Ukrajna diplomáciai úton visszakaphatja területének többi részét” – mondta Zelenszkij egy november 29-én megjelent interjúban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint elképzelhető egy olyan tűzszüneti megoldás, amelynek alapján a NATO „védőernyő” alá vehetné a kijevi kormány által ellenőrzött ukrajnai területeket.
Ezeket a megjegyzéseket pontosítva
„Nem lehet meghívni a NATO-t Ukrajna területének csak egy részére. Ez automatikusan annak elismerését jelentené, hogy az összes többi terület nemcsak veszélyeztetett, de nem is ukrán. Ezért Ukrajna soha nem fog ebbe belemenni. Ha lesz meghívás, annak Ukrajna összes területére ki kell terjednie” – jelentette ki.
Kijev 2022 szeptemberében nyújtotta be NATO-csatlakozási kérelmét, és 2024 júliusában a szövetség megerősítette Ukrajna „visszafordíthatatlan útját a teljes euroatlanti integráció felé, beleértve a NATO-tagságot” – bár Ukrajna nem kapott végleges híreket a jövőbeli csatlakozásáról.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök megválasztása fokozta a bizonytalanságot Ukrajna katonai szövetséghez való csatlakozása körül.
Az amerikai választási kampány során az Egyesült Államok NATO-támogatásának kilátásai miatti aggodalmak a szövetség néhány tagját arra késztették, hogy megpróbálják „Trump-biztossá tenni” az Ukrajnának nyújtott hosszú távú támogatást, valamint megerősíteni a kollektív védelem elvét.
Februárban Trump azt mondta, hogy hagyjuk, hogy Oroszország „azt csináljon, amit akar” azokkal a NATO-tagországokkal, amelyek nem teljesítik a védelmi kiadásokra vonatkozó kritériumokat, miközben arra ösztönözzük az országokat, hogy többet költsenek a védelemre.
Lavrov: Elnyeri méltó büntetését, aki eszkalálni próbálja az ukrajnai szembenállást
Elnyeri megérdemelt büntetését, aki Oroszországra mért mélységi rakétacsapásokkal próbálja meg eszkalálni a feszültséget Ukrajna körül – figyelmeztetett ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televízió vasárnapi Moszkva. Kreml. Putyin című műsorában.
„Úgy tűnik, azok, akik most megpróbálják a végletekig felszítani az indulatokat és eszkalálni a helyzetet, nem olvasták az orosz elnök nyilatkozatait. Ezt rendszeresen meg kellene tenniük” – nyilatkozott Lavrov, hangot adva véleményének, hogy a nyugati politikusokat, akik támogatják, hogy az orosz területek belsejébe nagy hatótávolságú nyugati rakétákkal mérjenek csapást, a „tehetetlen düh” és a „reménytelenség” vezéreli.
„De nem lehet kétséges, hogy el fogják nyerni a megérdemelt büntetést” – tette hozzá.
Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára ugyanebben a műsorban hangot adott feltételezésének, miszerint Angela Merkel volt német kancellár emlékiratainak azokban a részeiben, amelyekben a Putyinnak való találkozásait idézte fel, egy olyan gondolkodásmód üt át, amely annak idején a politikust a minszki megállapodásokkal kapcsolatban elvezette Oroszország megtévesztéséig. A szóvivő így kommentálta, hogy a volt német kormányfő erődemonstrációként idézte fel azt az epizódot, amikor az orosz elnök 2007-ben Szocsiban a labradorjával jelent meg egy tárgyalásokon, holott Merkel fél a kutyáktól.
Putyin pénteki asztanai sajtótájékoztatóján, mint mondta, ismételten bocsánatot kért Merkeltől a történtek miatt, és azt hangoztatta, hogy nem tudott tárgyalópartnere félelmeiről.
Peszkov szerint Putyin abban az időben hitt a konstruktív, méltányos és kölcsönösen előnyös orosz-német kapcsolatokban.
„Hitt benne, hogy együttműködés révén el lehet érni a stabilitást, a kiszámíthatóságot és hogy be lehet biztosítani magunkat az ilyen geopolitikai kockázatok ellen. (…) Úgy tűnik, ez nem egészen felelt meg annak a valódi hangulatnak, amely akkor Merkelben uralkodott” – mondta az orosz elnöki szóvivő.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese az X-en közzétett bejegyzésében hangot adott véleményének, miszerint az a tény, hogy az Európai Unió új vezetése a hivatalba lépésének első napján Kijevbe látogatott, azt mutatja, hogy Brüsszel számára „a prioritás a háború elnyújtása, nem pedig az EU jólétének biztosítása”.
„Most elégedettek az európaiak?” – tette fel a kérdést Medvegyev.
A volt orosz elnök és kormányfő arra reagált, hogy António Costa, az Európai Tanács elnöke és Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője vasárnap felkereste az ukrán fővárost.
Medvegyev egy, a The Times című brit lapban megjelent közvélemény-kutatással kapcsolatban, amely szerint az ukránok mindössze 16 százaléka szavazna Volodimir Zelenszkij elnökre egy választáson, 60 százalékuk pedig egyáltalán nem akarja, hogy újra induljon, így írt a Telegram-csatornáján: „Ez azt jelenti, hogy a rezsim továbbra is ragaszkodik az utolsó ukránig folytatandó totális háborúhoz, és a ahhoz, hogy maximálisan késleltesse a választásokat. Mert ez az egyetlen módja az illegitim drogfüggő hatalmon tartásának.”
Romániai idő szerint szombaton 22 óráig több mint 700 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Donald Trump amerikai elnök szombaton a Truth Social nevű közösségi oldalán bejelentette, hogy hétfőn telefonon tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború leállításáról.
Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
szóljon hozzá!