Egy hónapja zajlik a háború Ukrajnában
Fotó: Facebook/ДСНС України
Izrael nem adja el az NSO Pegasus nevű kémprogramját Ukrajnának, mert tart Oroszország haragjától – jelentette a Maárív című újság hírportálja.
2022. március 24., 10:042022. március 24., 10:04
2022. március 24., 10:062022. március 24., 10:06
A Maáriv brit és amerikai sajtóforrásokat idézve úgy tudja, Ukrajna 2019 óta nyomást gyakorolt Izraelre, hogy megvásárolhassa az NSO-kémszoftverét, de ezt Jeruzsálem megtagadta. Az ukrajnai orosz invázió 28. napján pedig Izrael ismét megtiltotta Ukrajnának a „Pegasus” kémprogram beszerzését, mert attól fél, hogy eladásával magára haragítaná Oroszországot.
Kijevben úgy vélik, hogy az Egyesült Államok kormánya támogatja Ukrajna erőfeszítéseit a Pegasus megszerzésére. Más források szerint Izrael döntése azt tükrözi, hogy „nem hajlandó feldühíteni Oroszországot”, ugyanis Moszkva szoros titkosszolgálati kapcsolatban áll Izraellel. Ukrajna az orosz telefonszámokra összpontosítana a Pegasus alkalmazásánál, és ez az orosz titkosszolgálatok szemében ellenük szóló agressziónak minősülne.
– közölte válaszában az izraeli védelmi minisztérium.
Izrael engedélyezi a kibertermékek exportját, de csak kormányzati szervek számára, törvényes használatra, és csak a bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelem megelőzése és felgöngyölítése céljából, felhasználói nyilatkozatok szerint – tették hozzá.
– nyilatkozta Mihail Fedorov ukrán miniszterelnök-helyettes a kérdésről.
„De hadd ismételjem meg, hogy van elég képességünk a folytatáshoz és a győzelemhez, és új eszközökkel is gyarapodunk, köztük fejlett eszközökkel is minden nap” – tette hozzá.
Naftali Bennett izraeli kormányfő mindeddig tartózkodott attól, hogy elítélje Oroszországot az Ukrajna elleni agresszió miatt, és az ismételt kérések ellenére sem küldtek fegyvereket és védelmi eszközöket Ukrajnába. Jeruzsálem szerint az ország biztonsága érdekében létkérdés, hogy lecsaphassanak az Irán támogatta erőkre Szíriában.
Huszonkilencedik napja tart a háború Ukrajnában, az ukrán hadsereg csütörtök reggeli műveleti jelentése szerint az orosz erők továbbra is Kijev, Csernyihiv és Harkiv régióira összpontosítanak.
Mindezt Boris Johnson brit miniszterelnök jelenti be a hét vezető ipari hatalom (G7) és a NATO csütörtöki csúcstalálkozóján Brüsszelben. A londoni miniszterelnöki hivatal előzetes csütörtöki ismertetése szerint
Nagy-Britannia ugyanis az orosz invázió kezdete óta már több mint négyezer páncéltörő fegyverrel látta el Ukrajnát, köztük Javelin típusú rakétákkal és úgynevezett új generációs könnyű páncéltörő fegyverrendszerekkel (Next-Generation Light Anti-Tank Weapons Systems, NLAWS).
Fotó: Facebook/Next-Generation Light Anti-Tank Weapons Systems, NLAWS
– áll a Downing Street csütörtöki tájékoztatásában.
A brit külügyminisztérium mindemellett 4,1 millió font pótlólagos sürgősségi finanszírozást nyújt a BBC közszolgálati médiatársaság külföldre sugárzó világszolgálatának, a BBC World Service-nek is a térségbe irányuló ukrán és orosz nyelvű tartalomszolgáltatás támogatására.
Dominic Raab brit igazságügy-miniszter elnökletével ugyancsak csütörtökön több ország igazságügyi és külügyminiszterei üléseznek Hágában, hogy összehangolják a holland városban működő Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által az Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekmények felderítésére indított vizsgálatok támogatását.
Raab a Downing Street tájékoztatása szerint a hágai ülésen további egymillió fontos brit finanszírozást jelent be az ICC számára, emellett felajánlja, hogy a londoni rendőrség háborús bűncselekmények kivizsgálására szakosodott ügyosztálya és a brit fegyveres erők hírszerzési anyagok összegyűjtésében jártas katonái segítséget nyújtanak a hágai bíróságnak.
A hétvégén Katarban várhatóan találkozót tartanak a gázai túsz- és tűzszüneti megállapodásról szóló tárgyalások újraindításáról – közölte a CNN a tényeket ismerő forrásra hivatkozva.
Mintegy kétezer ukrán katonát bekerítettek az orosz erők a kurszki régióban – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Kazanyban, a BRICS-országok csúcstalálkozója alkalmával megtartott sajtótájékoztatóján.
Eltemették az október 17-én, 57 évesen elhunyt Potápi Árpád Jánost csütörtökön.
A CNN szerdai műsorában „fasisztának” és „instabilnak” nevezte Donald Trumpot, republikánus ellenfelét Kamala Harris alelnök és demokrata elnökjelölt.
Irak északi részében és Szíriában található „terrorista célpontok” ellen intézett támadást a török hadsereg az Ankarában elkövetett merénylet után, és 32 célpontot megsemmisített – közölte a török védelmi tárca szerda éjjel.
A Hezbollah megerősítette Hásem Szafieddin halálát, aki egyike volt azoknak, akik a csoport élére kerülhettek volna Hasszán Naszrallah vezető meggyilkolása után.
Megerősítette szerdán a washingtoni Fehér Ház egy tisztségviselője, hogy értesüléseik szerint október elején észak-koreai katonák érkeztek Oroszország keleti részébe.
Zsinórmértéknek, nemzeti minimumnak nevezte 1956-ot a Tisza Párt elnöke pártjának a forradalom és szabadságharc 68. évfordulója alkalmából Budapesten, a Széna téren rendezett megemlékezésén.
Robbanás történt és fegyverropogás hallatszott szerdán a TUSAS török repülőgépgyártó vállalat székhelyénél Ankara külvárosában, Ali Yerlikaya török belügyminiszter bejelentése szerint terrortámadást követtek el.
Nekünk 1956 tanulsága az, hogy csak egyetlen dologért, Magyarországért és a magyar szabadságért szabad harcolnunk – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulóján tartott ünnepségen szerdán Budapesten.
szóljon hozzá!