Moszkvának a szevasztopoli kikötőre fáj a foga

Geopolitika

Szevasztopol, illetve a Fekete-tengeri Flotta stratégiai fontossága nem új keletű kérdés Moszkva számára: a Földközi-tengerhez való hozzáférés évszázadok óta a modern orosz birodalmi geopolitika egyik legalapvetőbb célja.

Ez robbantotta ki 160 évvel ezelőtt a krími háborút is, amely során a britek, a franciák és a törökök közös erővel mértek vereséget a cári birodalomra, amely arra készült, hogy kiterjessze befolyását a Fekete-tengert a Földközi-tengerrel összekötő két kulcsfontosságú szorosra, a Dardanellákra és a Boszporuszra – és ezzel brit félelmek szerint az európai hatalmi egyensúlyt is veszélybe sodorta.

A flotta fontossága az utóbbi években sem csökkent. Putyin gyakran küldi a Szevasztopolban horgonyzó hadihajókat a Földközi-tenger térségébe, hogy jelezze: Oroszország még mindig világhatalom – mondta Lee Willett, a Jane\'s Navy International című haditengerészeti kiadvány szerkesztője.

A flotta egyes hajói részt vettek a 2008-as orosz–grúz háborúban, szállítottak utánpótlást Bassár el-Aszad szíriai elnök erőinek, de csatlakoztak a Szomália partjainál folyó nemzetközi kalózellenes műveletekhez is. Szevasztopol emellett az orosz olajtankerek számára is fontos kikötő, míg a flotta feladatai között van a Fekete-tenger alá tervezett Déli Áramlat gázvezeték jövőbeli védelme is.

Putyin aggódik

Putyin erőteljes krími fellépését orosz elemzők szerint egyértelműen az motiválta, hogy attól tartott: az új ukrán kormány fel akarja mondani az orosz flotta bérleti szerződését. „Putyinnak minden oka megvolt rá, hogy ettől tartson. Az új ukrán kormány közeledni akar az Európai Unióhoz és a NATO-hoz. Ez azt jelentené, hogy a flottának mennie kell” – mondta Fjodor Lukjanov, a Russia in Global Affairs című moszkvai folyóirat szerkesztője, aki szerint Szevasztopol feladása hatalmas geopolitikai veszteség lenne az orosz elnöknek.

Szevasztopol egyetlen fekete-tengeri orosz alternatívája a közeli Novorosszijszk lehetne, de az ottani kikötőt gyakran erős szelek ostromolják, és a rossz időjárás miatt olykor le kell zárni azt. Másrészt egy ottani haditengerészeti támaszpont kialakítása dollármilliárdokat emésztene fel.

Oda a fény

Elemzők szerint az utóbbi években a flotta fénye is megkopott, és hasonló mértékű befektetésre lenne szüksége. Habár jelenleg mintegy 40 orosz hadihajó – köztük két cirkáló, egy romboló, nyolc fregatt és tizenegy korvett, továbbá egy tengeralattjáró – tartozik hozzá, ezek közül vélhetően kevés bevethető. Erre utal, hogy az oroszok szükség esetén mindig ugyanazt a két-három hajót küldik ki a Földközi-tengerre.

Ugyanakkor az orosz flotta még így is sokkal erősebb az ukránnál, a Szovjetunió szétbomlásakor ugyanis 4-1 arányban osztották fel a fekete-tengeri szovjet haditengerészeti kapacitásokat a két utódállam között. Az utóbbi napokban ezt az erőfölényt ki is használták az oroszok, több kikötőt is blokád alá vontak a Krím félszigeten, megakadályozva az ukrán flotta kihajózását.

Szítanak és gerjesztenek?

Emellett egyes ukrán vélemények szerint a flotta, illetve az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) Szevasztopolban dolgozó ügynökei a propagandaterjesztésből és a szeparatizmus szításából is kiveszik a részüket, egyebek mellett egy helyi tévéadón és újságon keresztül tüzelik az ukránellenes és oroszbarát hangulatot. Emiatt már Viktor Juscsenko korábbi nyugatbarát elnök is ki akarta tessékelni a flottát Szevasztopolból, arra hivatkozva, hogy az instabilitást okoz az amúgy többségében oroszok lakta területen.