Moszkva: a hiperszonikus rakéta figyelmeztetés a Nyugatnak, nyugati illetékesek szerint nem kizárható a háború Oroszországgal

Moszkva

Szemtől szemben. Moszkva szerint az Oresnyik ballisztikus rakétával figyelmeztetést küldtek a Nyugatnak

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Az Oresnyik hiperszonikus rakétával végrehajtott csapás azt üzente a Nyugatnak, hogy álljon le Ukrajna katonai támogatásával, mert közeledik az idő, amikor az Egyesült Államokat és a NATO-t az ukrajnai konfliktus közvetlen részeseként kell majd elismerni – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szerdán az RT televízió műsorában.

Hírösszefoglaló

2024. november 28., 09:312024. november 28., 09:31

„A jelzés nagyon világos és egyértelmű – fejezzék be. Ne tegyék ezt többé, ne lássák el Kijevet mindennel, amit csak akar, ne bátorítsák őket újabb katonai kalandokra, ezek túl veszélyesek. Mert közeledik az idő, amikor már nem lehet más lehetőség, mint elismerni, hogy az Egyesült Államok, a NATO és mások, akik Kijev oldalán (…) játsszák ezt a játékot, teljesértékű részeseivé váltak ennek a konfliktusnak” – mondta Rjabkov.

A helyettes tárcavezető szerint Oroszország nem hiszi, hogy a tárgyalások ideje lejárt, de, mint mondta, most erősebb eszközökre van szüksége, hogy álláspontját hallhatóvá tegye. Ide sorolta azt az üzenetet, amelyet az Oresnyik bevetése küldött.

„Nagyon veszélyes illúzió, amelyben úgy tűnik, (a nyugati államok) élnek, mégpedig az, hogy képesek lesznek egy bizonyos ponton stratégiai győzelmet aratni Oroszország felett.

Idézet
Egy atomhatalmat nem lehet legyőzni, elég eszközünk van ahhoz, hogy katonai eszközökkel válaszoljunk a konfrontációnak erre az elszabaduló spiráljára”

– hangsúlyozta Rjabkov az MTI szerint.

A diplomata a felelősségteljes magatartás megnyilvánulásának nevezte, hogy Oroszország figyelmezteti az Egyesült Államokat a ballisztikus rakéták indításáról.

Mint mondta, Moszkva támogatja ezt a gyakorlatot és ugyanezt várja el Washingtontól is.

Emlékeztetett rá, hogy a ballisztikus rakéták tesztindításairól szóló értesítésekről 1989-ben kötöttek megállapodást. Mint mondta, ez a gyakorlat segít csökkenteni az elszámítás és a veszélyes tévedések kockázatát.

Valentyina Matvijenko, az orosz parlamenti felsőház elnöke szerdán kijelentette, hogy

Oroszországnak megvannak az eszközei beleértve a „szuperfegyvereket” is, hogy kézzelfogható és elkerülhetetlen választ adjon a támadásra.

Hangot adott álláspontjának, miszerint Joe Biden amerikai elnök kormányzata megkeseredett és feldúlt a választási vereség miatt.

„Tudatában kell lennünk, hogy agóniájukban továbbra is képesek a legvakmerőbb lépésekre. Erre mindig készen kell állnunk, nincs jogunk kiengedni” – mondta.

Az orosz kormányzati szervek álláspontját elmagyarázó obyasnayem.rf portál a Telegram-csatornáján infografikában azt közölte, hogy az Oresnyik rakétája nukleáris változatban akár 900 kilotonna (45 hirosimányi) összteljesítményű nukleáris töltetek célba juttatására is alkalmas lesz.

A tájékoztatás értelmében

az eszköz repülési ideje a Kapusztyin Jar rakétalőtérről a NATO brüsszeli központjáig 17, a németországi Ramstein légibázisig 15, a lengyelországi Redzikowóban lévő amerikai rakétavédelmi bázisig pedig 11 perc lesz.

Az Oresnyik maximális hatótávolsága a portál szerint 5,5 ezer kilométer. A rakéta sebessége 10 Mach (óránként 12 380 kilométer), és akár másfél tonnás robbanótöltetet is hordozhat.

Vlagyimir Putyin elnök november 22-én az orosz védelmi minisztérium és a hadiipari komplexum vezetőivel megtartott találkozón elmondta, hogy az Oresnyik rendszert a hadászati rakétaerőknél fogják rendszerbe állítani.

Szergej Karakajev vezérezredes, az orosz hadászati rakétaerők parancsnoka a Vesztnyik Vojennogo Obrazovanyija című hadtudományi folyóiratban azt hangoztatta, hogy

az irányítása alatt álló haderőnem biztosítja Oroszország és szövetségesei elleni nagyszabású agresszió elleni, nukleáris fegyverek alkalmazása nélküli elrettentést a NATO fokozott katonai tevékenységének feltételei között.

A tábornok szerint mára a hadászati rakétaerőknél bevezették az ötödik generációs Jarsz és Avangard rakétarendszert, és folytatódik a munka a legújabb, folyékony hajtóanyagú nehézrakétával ellátott, silóban állomásoztatott Szarmat rakétarendszer hadrendbe állításán.

„Az állami program teljesítése lehetővé tette a rakétaezredek átfegyverzésének egyenletes ütemű biztosítását, és ma már a hadászati rakétaerők harci állományában a modern rakétaeszközök aránya meghaladja a 88 százalékot” – közölte a parancsnok.

Eközben Bruno Kahl, a német szövetségi hírszerző szolgálat (BND) elnöke szerdán a Német Külpolitikai Társaság nevű agytröszt berlini rendezvényén arról beszélt:

nem zárható ki egy NATO elleni orosz támadás veszélye a következő években.

„Oroszország háborúra készül a Nyugat ellen” – hangoztatta a BND elnöke, akit a Zeit című német lap hírportálja idézett. „Lehetséges cselekvési alternatíva lesz a Kreml számára egy katonai konfrontáció” – figyelmeztetett Kahl. Mint mondta, abból indul ki, hogy az orosz hadsereg állományát és felszereltségét tekintve az évtized végére képes lehet „támadást indítani a Nyugat ellen”.

Kahl ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem nagyszabású támadásra kell számítani az európai NATO-tagállamok ellen. Oroszország szerinte valószínűleg inkább azzal fog próbálkozni, hogy meghiúsítja az észak-atlanti szerződés 5. cikkelyében szabályozott kollektív védelmi helyzetből fakadó segítségnyújtási kötelezettséget, ezzel előidézve a NATO kudarcát.

Amennyiben Oroszország a NATO egyik tagját katonai erővel megtámadná, a többiek ezt azonban nem minősítenék az egész szövetség elleni támadásnak, és nem ennek megfelelően reagálnának, azzal Moszkva elérné célját.

Kahl a BND értékeléseire hivatkozott, miszerint magas rangú orosz kormánytagok már kételkednek abban, hogy „az 5. cikkely szerinti segítségnyújtási kötelezettség éles helyzetben megállná-e a helyét”.

A szövetségi hírszerző szolgálat vezetője felhívta a figyelmet: „Jelenleg ugyan nincsenek jelei Oroszország konkrét háborús terveinek. Amennyiben azonban az ilyen nézetek túlsúlyba kerülnének az orosz kormányzat központjában, akkor az elkövetkezendő években a katonai konfliktus kockázata is meg fog nőni”.

A lehetséges forgatókönyvek között említette Kahl például egy rövid támadást a norvégiai Spitzbergák ellen,

vagy egy korlátozott beavatkozást a Baltikumban az orosz kisebbségek védelme címén. A BND elnöke szerint Oroszország a NATO mint védelmi szövetség kudarcát akarja elérni. „Ezt orosz részről akkor érnék el, ha az 5. cikkely egy támadás esetén hatástalan maradna” – tette hozzá.

Beszélt arról is, hogy Oroszország nyugati célpontokkal szemben alkalmazott átfogó hibrid támadásai is elvezethetnek ahhoz, hogy a NATO valamikor felveti az észak-atlanti szerződés 5. cikkelyében szabályozott kollektív védelmi helyzet alkalmazását.

Eközben Richard Dearlove, az MI6 volt vezetője a Sky Newsnak szerdán egyenesen arról beszélt:

Európa jelenleg nem „háború előtti” helyzetben van, hanem „tényleges háborúban áll” Oroszországgal.

„Azt hiszem, szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy az oroszok azt hiszik, hogy háborús állapotban vannak velünk” – mondta Dearlove.

Dearlove megjegyzései napokkal azután hangzottak el, hogy Donald Tusk lengyel miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy Oroszország teljes körű ukrajnai háborúja azzal a kockázattal jár, hogy „globális konfliktussá” eszkalálódik.

Dearlove szerint a konfliktus már túlterjedt Ukrajna határain.

„Donald Tusk háború előtti helyzetnek nevezte a helyzetet” – mondta Dearlove. „Szerintem téved. Szerintem ez egy tényleges háború”.

Dearlove szerint

Oroszország hibrid háborút folytat Európa ellen több területen is, amely szabotázscselekményekkel és „néhány nagyon agresszív lépéssel” jár.

Az európai, amerikai és brit hírszerző szolgálatok igazgatói úgy jellemezték Oroszországot, hogy „elvadult” – mondta.

Az orosz különleges szolgálatokat Európa-szerte összefüggésbe hozták szabotázsakciókkal, köztük kibertámadásokkal, kémkedéssel és választási beavatkozásokkal. A NATO-hoz való 2023-as csatlakozása óta Finnország a szomszédos Oroszországból érkező hibrid támadások erősödésére panaszkodott.

Az orosz agresszió fokozódásával a nyugati koalíció szakadás előtt állhat, mivel Donald Trump megválasztott amerikai elnök közelgő beiktatása változást jelez Washington Európának, a NATO-nak és Ukrajnának nyújtott támogatásában.

A nyugati nemzetek most „nagyon veszélyes helyzetben vannak” – mondta Dearlove.

Bár Dearlove szerint a Nyugat számára előnyösebb lenne, ha tárgyalásokat kezdeményezne a Kremllel, figyelmeztetett, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök valószínűleg nem fog együttműködni.

„Úgy gondolom, hogy nagyon nehéz helyzetben vagyunk, és Oroszországgal valószínűleg jobb, ha valamiféle párbeszédet folytatunk, mintha egyáltalán nem lenne kapcsolat. Szóval nem zárom ki ezt” – mondta.

„De azt hiszem, jelenleg nem vagyok benne biztos, hogy Oroszország olyan hangulatban vagy helyzetben van, hogy nagyon könnyű lenne Putyinnal tárgyalni” – tette hozzá

Eközben

az észak-európai és a balti országok, valamint Lengyelország a svédországi Harpsundban tartott szerdai csúcstalálkozójukon abban állapodtak meg, hogy az elkövetkező hónapokban fokozzák Ukrajna támogatását,

ideértve a kijevi vezetés katonai segélyezését is további befektetésekkel a hadianyagtermelésbe.

„Elkötelezettek vagyunk az elrettentés, védelmünk, ideértve a hagyományos és hibrid támadásokkal szembeni ellenállóképesség erősítése, valamint az Oroszország és az Oroszországot segítő államok elleni szankciók kiszélesítése mellett” – áll Dánia, Észtország, Litvánia, Lettország, Finnország, Norvégia, Svédország és Lengyelország vezetőinek közös nyilatkozatában.

Idézet
Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia saját biztonságáért”

– jelentette ki Ulf Kristersson svéd miniszterelnök. A Kieli Világgazdasági Intézet szerint az országcsoport eddig összesen 24 milliárd euróval támogatta a kijevi vezetést.

Nyugalmazott tábornok Trump Ukrajnáért és Oroszországért felelős különmehbízottja
Keith Kellogg altábornagyot, korábbi alelnöki nemzetbiztonsági tanácsadót jelölte ki Ukrajnáért és Oroszországért felelős különmegbízottnak Donald Trump, az Egyesült Államok leendő elnöke.
„Közösen biztosítani fogjuk a békét az erő által, valamint Amerikát és a világot ismét biztonságossá tesszük” – tudatta közleményében a november 5-én újból elnökké választott republikánus párti politikus.
A 80 éves Keith Kellogg 1967-től 2003-ig szolgált az Egyesült Államok hadseregében.
Háborús tapasztalatát a többi között a vietnámi hadszíntéren és az 1990-1991-es Öböl-háborúban szerezte, valamint részt vett az Egyesült Államok 1989-es panamai katonai beavatkozásában is.
Kellog Trump első hivatalba lépésétől a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának ügyvivő titkára volt, majd 2018 áprilisától Mike Pence alelnök nemzetbiztonsági tanácsadójaként dolgozott.
Keith Kellogg egyike volt Donald Trump azon korábbi munkatársainak, aki nyáron ukrajnai béketervet dogozott ki, amelynek lényege, hogy az Egyesült Államok annak fejében garantálná a további katonai segítséget Ukrajna számára, amennyiben Kijev béketárgyalást kezd Moszkvával.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 28., csütörtök

Donald Trump leendő adminisztrációjának több tagja is halálos fenyegetést kapott

Donald Trump január 20-án hivatalba lépő elnöki adminisztrációjának több kijelölt tagja halálos fenyegetést kapott – jelentette be a leendő elnök szóvivője szerdán, a hatóságok megtették a szükséges intézkedéseket.

Donald Trump leendő adminisztrációjának több tagja is halálos fenyegetést kapott
2024. november 27., szerda

Még egy „igen” Románia schengeni csatlakozására

Megállapodás született szerdán Brüsszelben, a tagállamok Európai Unió mellé rendelt nagyköveteiből álló Állandó Képviselők Bizottságában (COREPER) is arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú Schengen-tagállammá válik.

Még egy „igen” Románia schengeni csatlakozására
2024. november 27., szerda

Teljesült az amerikai vízummentességi feltétel: 3 százalék alá csökkent az elutasított romániai vízumkérelmek aránya

Románia amerikai nagykövetsége szerdán bejelentette, hogy az ország teljesítette a vízummentességi programban való részvétel fő feltételét, azaz a vízumkérelmek visszautasítási arányának 3 százalék alá szorítását.

Teljesült az amerikai vízummentességi feltétel: 3 százalék alá csökkent az elutasított romániai vízumkérelmek aránya
2024. november 27., szerda

Hivatalba léphet von der Leyen második bizottsága, miután az EP áldását adta az új testületre

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elfogadta az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen által javasolt új összetételű Európai Bizottságot, amelynek megbízatása december elsején kezdődhet – tájékoztatott az uniós parlament szerdán.

Hivatalba léphet von der Leyen második bizottsága, miután az EP áldását adta az új testületre
2024. november 27., szerda

Călin Georgescu győzelme miatt beidéznék az Európai Parlamentbe a TikTok vezérigazgatóját

Călin Georgescu győzelme Brüsszelig tartó hullámokat vetett: a Politico szerint egy vezető uniós törvényhozó azt követeli, hogy a TikTok vezérigazgatója jelenjen meg az Európai Parlament előtt.

Călin Georgescu győzelme miatt beidéznék az Európai Parlamentbe a TikTok vezérigazgatóját
2024. november 27., szerda

Megtiltanák a közösségi média használatát a 16 évnél fiatalabbaknak

Ausztráliában a képviselőház szerdán elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely megtiltaná a 16 évnél fiatalabb gyerekeknek a közösségi média használatát, a szenátusra bízva a törvény véglegesítését.

Megtiltanák a közösségi média használatát a 16 évnél fiatalabbaknak
2024. november 27., szerda

Schengen: már Románia és Bulgária részleges csatlakozása nyomán is jelentősen csökkent az illegális határátlépések száma a belügyi biztos szerint

Az év elején Románia és Bulgária részlegesen csatlakozott a schengeni térséghez, ennek eredményeképpen a külső határaikon 80 százalékkal csökkent az illegális határátlépések száma – hívta fel a figyelmet Ylva Johansson belügyekért felelős uniós biztos kedden Strasbourgban az Eur&

Schengen: már Románia és Bulgária részleges csatlakozása nyomán is jelentősen csökkent az illegális határátlépések száma a belügyi biztos szerint
2024. november 27., szerda

Ukrajna: nem spórolnak az amerikai rakétákkal az ukránok, rekordméretű dróntámadást hajtottak végre az oroszok

Két csapást hajtottak végre az elmúlt három nap folyamán nagy hatótávolságú nyugati fegyverekkel az ukrán fegyveres erők az oroszországi kurszki régióban lévő objektumokra megerősített jelentések szerint – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.

Ukrajna: nem spórolnak az amerikai rakétákkal az ukránok, rekordméretű dróntámadást hajtottak végre az oroszok
2024. november 27., szerda

Tűzszünet lépett életbe Libanonban

Tűzszünet lépett életbe szerdán hajnalban Libanon és Izrael között, miután a két ország kedden elfogadta az Egyesült Államok és Franciaország közvetítésével létrejött javaslatot a 13 hónapja tartó határkonfliktus lezárására.

Tűzszünet lépett életbe Libanonban
Tűzszünet lépett életbe Libanonban
2024. november 27., szerda

Tűzszünet lépett életbe Libanonban

2024. november 26., kedd

Az Egyesült Államok szerint tényleg közel a libanoni tűzszüneti megállapodás

Jelentős előrehaladás történt az Izrael és a libanoni Hezbollah közötti tűzszünetről szóló tárgyalásokon – mondta az amerikai részvétellel zajló egyeztetésekről a washingtoni külügyminisztérium szóvivője hétfőn.

Az Egyesült Államok szerint tényleg közel a libanoni tűzszüneti megállapodás