Szabadságvágy. Nagy tömegeket megmozgató tüntetések jellemezték az elmúlt két hétben Barcelonát
Fotó: Facebook/Assemblea Nacional Catalana
Áll a bál Katalóniában, miután a spanyol legfelsőbb bíróság zendülés miatt súlyos börtönbüntetésre ítélt kilenc katalán függetlenségi vezetőt. Bár a tüntető katalánok „kemény magja” igyekszik háborús hangulatot kelteni a döntést követően, az autonóm tartomány lakossága megosztott a függetlenséget illetően. Elemzők szerint Madridnak legalább részmegoldással kell előrukkolnia a katalán kérdésben.
2019. október 30., 14:512019. október 30., 14:51
2019. október 30., 14:522019. október 30., 14:52
Felgyújtott kukákból épített barikádok, durva rendőri fellépés és nagy tömegeket megmozgató tüntetések jellemezték az elmúlt két hétben Barcelonát. Néhány nappal az ítélet kihirdetése után több mint félmillió ember vonult a katalán főváros utcáira, hogy tiltakozzék a katalán függetlenségi vezetőkre kiszabott börtönbüntetések ellen. Elisenda Paluzie, az esemény megrendezésében közreműködő Katalán Nemzetgyűlés politikai civil szervezet elnöke beszédében arra kérte a katalán politikusokat, hogyha az elítéltek nem kapnak kegyelmet, és Katalónia nem rendezhet népszavazást az önrendelkezésről, akkor készüljenek a függetlenség kinyilvánítására. „Be kell fejeznünk, amit elkezdtük október elsején” – mondta az alkotmányellenesnek nyilvánított 2017-es népszavazásra utalva, amelynek megrendezése miatt ítélte el a katalán vezetőket a spanyol legfelsőbb bíróság.
A rendőrség furgonokkal szorította ki őket az elfoglalt utcaszakaszról, ahol aztán újból összegyűltek, és barikádként használtak felgyújtott kukákat.
Október 14-én a spanyol legfelsőbb bíróság zendülés miatt elítélt kilenc katalán függetlenségi vezetőt. Kilenctől tizenhárom évig tartó szabadságvesztéssel sújtotta őket a 2017. október 1-jén alkotmányellenesen megtartott és rendőri erőszakkal végződő függetlenségi népszavazás, valamint a katalán függetlenségi nyilatkozat elfogadása miatt.
Az elmúlt hétvégén ugyanakkor
„Soha nem fogadjuk el és nem is toleráljuk az erőszakot” – hangzott el a kiáltványban, amelyben Quim Torra függetlenségpárti katalán elnök lemondását és előre hozott helyi választásokat követeltek. A megmozduláson a spanyol ügyvezető szocialista kormány két minisztere, Josep Borrell, a külügyi, illetve José Luis Ábalos, a fejlesztési tárca vezetője is megjelent, ott voltak továbbá a spanyol parlament legnagyobb ellenzéki pártjainak, a konzervatív Néppártnak és az Állampolgárok (Ciudadanos) nevű liberális középpártnak az elnökei is.
A katalán vélemény-tanulmányi központ (CEO) negyedéves kutatásai szerint az elmúlt két évben csökkent a függetlenségi törekvések támogatottsága Katalóniában. Legutolsó, három hónappal ezelőtt közzétett felmérésében a megkérdezettek 44 százaléka támogatta a Spanyolországtól elszakadást, míg 48,3 százaléka ellenezte.
Nagy Sándor Gyula, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója a Krónika megkeresésére elmondta, a november 10-ei parlamenti választásokig biztosan kitartanak a tüntetők. Amíg nem sikerül legalább részmegoldást találni a „katalán kérdésre”, addig nem lesz nyugalom – tette hozzá. Azzal kapcsolatban, hogy mekkora a megosztottság Katalóniában a függetlenséggel kapcsolatban, az elemző azt mondta, hatalmas az ellentét, családok és régi barátságok mennek tönkre emiatt.
– nyomatékosította Nagy Sándor Gyula.
Azt is megkérdeztük a szakértőtől, hogy uniós jogállami megközelítésben mennyire tekinthetők korrektnek a függetlenségpárti katalán vezetők elleni bírósági eljárások, ítéletek. Az elemző emlékeztetett: a most elítéltek tudatosan, több rendben megsértették az alkotmányt, illetve az alkotmánybíróság döntését, továbbá közpénzből finanszírozták tevékenységeiket. „A felelősségre vonás elkerülhetetlen lett volna bármelyik jogállamban. A börtönbüntetések súlyosak, de az ügy maga, egy autonóm terület elszakadása is elég súlyos” – hangsúlyozta lapunknak Nagy Sándor Gyula. Hozzátette, ha csak öt év börtönt kaptak volna, akkor is utcai tüntetések és tiltakozások lennének Katalóniában. Az elv nem tetszik a katalán szeparatistáknak, miszerint nem tehetik meg azt, amit el akarnak érni évek óta.
Madrid megcsinálta a saját aradi vértanúit ezekkel a büntetésekkel – ezt Fellegi Tamás, a Növekedés.hu portál elemzője nyilatkozta a budapesti Trend FM rádiónak. Mint mondta,
„Nem halálbüntetésekről van szó, de a 21. században egy tíz évnél súlyosabb büntetés egy ilyen helyzetben szinte azzal ér fel. Ez a lépés joggal vált ki olyan érzéseket a katalán polgárokból, hogy ők lenézett nép Spanyolországban, és mint láthatjuk, olaj volt a már kihunyni készülő tűzre” – vélte az elemző, aki szerint a döntés megítéléséhez ismerni kellene a spanyol büntetőjogot, azonban biztos benne, hogy a helyi törvények lehetőséget adtak volna az enyhébb szankcionálásra is. Kiemelte, már lecsengőfélben lévő ügyről volt szó, ami most ismét maximum fordulatszámon pörög. Úgy vélte, Madridnak inkább a békülés felé kellett volna lépnie egyet.
Fellegi Tamás szerint a legjobb megoldás egy új népszavazás kiírása lehet. „Az egyre erőszakosabb tüntetések azt mutatják, hogy az egész katalán népet sértették meg, amelyben élénken él a dac. Nagy valószínűséggel sokan még a szabadságvesztést is bevállalnák most, azt pedig egyetlen modern ország sem teheti meg, hogy egy egész népcsoportot rács mögé zárjon. Ha a helyzet nem oldódik meg hamarosan, akkor Brüsszelnek is lépni kell majd, és az rontaná Spanyolország nemzetközi megítélését” – hangsúlyozta a szakértő, hozzátéve: a kiegyezés felé kell haladni. Katalónia a leggazdagabb térség Spanyolországon belül, s nagy szerepet vállal az ország GDP-jéből. Fellegi Tamás úgy látja, a legcélravezetőbb az lenne, ha az adószabályozások egy részét átengednék a katalánoknak, hiszen ez a baszk elszakadási törekvéseket is elcsitította.
Csökken a szocialisták előnye a parlamenti választások előtt
A közelgő spanyol parlamenti választásokon a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) győzelmét, de támogatottságának csökkenését jelzik a spanyol közvélemény-kutató cégek hétfőn közzétett választási felmérései. A GAD3 kutatóintézet MTI által idézett felmérése szerint a jelenlegi ügyvezető kormánypárt a szavazatok 27,3 százalékára, ezzel pedig 118 mandátumra számíthat. A legutóbbi, idén áprilisi választásokon a párt eredménye 28,7 százalék és 123 mandátum volt. Kisebb mértékű támogatáscsökkenést mért az NC Report kutatócég; a La Razón jobboldali újságban megjelent adatsor szerint a voksok 27,5 százalékával 120–123 közötti képviselői helyet kaphat a PSOE az új parlamentben. A felmérések ismét megállapították: várhatóan egy párt sem szerez az önálló kormányalakításhoz elegendő többséget a két hét múlva esedékes választáson. Továbbá könnyen lehet, hogy újra előáll ugyanaz a politikai patthelyzet, amely a mostani, megismételt választáshoz vezetett, vagyis, hogy sem a bal-, sem pedig a jobboldali pártok közös tömbje nem rendelkezik abszolút többséggel a 350 fős törvényhozásban. A közvélemény-kutatók a november 10-én rendezendő választás legnagyobb kedvezményezettjének a konzervatív Néppártot tartják (PP), amely a tavaszi 16,7 százalékos választási szereplése és eddigi 66 mandátuma után akár 21,7 százalékos szavazói támogatást és 100 mandátumot is kaphat a GAD3 szerint.
Csapást mért az egyik legújabb közepes hatótávolságú, Oresnyik elnevezésű hiperszonikus rakétarendszerével az orosz hadsereg a kelet-ukrajnai, dnyiprói Juzsmas rakétagyártó hadiipari üzemre.
Oroszország felelősségteljes magatartást tanúsít, és igyekszik megelőzni a nukleáris konfliktust, egyúttal ugyanezt a provokációktól mentes megközelítést várja el a Nyugattól is.
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Mohammed Diab Ibrahim al-Maszri, a Hamász iszlamista terrorszervezet katonai szárnyának főparancsnoka ellen.
Ukrajna egyes területeire nyugati országok is igényt tarthatnak egy orosz tervezet szerint.
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, valamint Joáv Galant nemrégiben leváltott védelmi miniszter ellen – tájékoztatott a hágai székhelyű bíróság csütörtökön.
Ukrajna állítása szerint Oroszország interkontinentális rakétát (ICBM) indított Dnyipro város ellen csütörtök reggel.
Az elmúlt egy évben óriási mértékben sikerült kiszélesíteni Magyarország mozgásterét, elsősorban a nemzetközi politikai térben, ami a határon túli magyar közösségek megerősödését is jelenti – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Máérton.
Letartóztattak csütörtökön tizenegy embert az újvidéki vasúti pályaudvaron történt, 15 ember halálát okozó november eleji tragédiával összefüggésben – közölte az újvidéki felsőügyészség.
Az Európai Parlament jobboldali, jobbközép és szociáldemokrata pártjai szerda este politikai megállapodásra jutottak az új Európai Bizottságról – adta hírül a Politico.
Oroszország elkezdte felhasználni a befagyasztott külföldi eszközöket, válaszul a barátságtalan országok hasonló intézkedéseire – jelentette ki Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter szerdán a Rosszija 1 tévécsatornán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!