Szabadságvágy. Nagy tömegeket megmozgató tüntetések jellemezték az elmúlt két hétben Barcelonát
Fotó: Facebook/Assemblea Nacional Catalana
Áll a bál Katalóniában, miután a spanyol legfelsőbb bíróság zendülés miatt súlyos börtönbüntetésre ítélt kilenc katalán függetlenségi vezetőt. Bár a tüntető katalánok „kemény magja” igyekszik háborús hangulatot kelteni a döntést követően, az autonóm tartomány lakossága megosztott a függetlenséget illetően. Elemzők szerint Madridnak legalább részmegoldással kell előrukkolnia a katalán kérdésben.
2019. október 30., 14:512019. október 30., 14:51
2019. október 30., 14:522019. október 30., 14:52
Felgyújtott kukákból épített barikádok, durva rendőri fellépés és nagy tömegeket megmozgató tüntetések jellemezték az elmúlt két hétben Barcelonát. Néhány nappal az ítélet kihirdetése után több mint félmillió ember vonult a katalán főváros utcáira, hogy tiltakozzék a katalán függetlenségi vezetőkre kiszabott börtönbüntetések ellen. Elisenda Paluzie, az esemény megrendezésében közreműködő Katalán Nemzetgyűlés politikai civil szervezet elnöke beszédében arra kérte a katalán politikusokat, hogyha az elítéltek nem kapnak kegyelmet, és Katalónia nem rendezhet népszavazást az önrendelkezésről, akkor készüljenek a függetlenség kinyilvánítására. „Be kell fejeznünk, amit elkezdtük október elsején” – mondta az alkotmányellenesnek nyilvánított 2017-es népszavazásra utalva, amelynek megrendezése miatt ítélte el a katalán vezetőket a spanyol legfelsőbb bíróság.
A rendőrség furgonokkal szorította ki őket az elfoglalt utcaszakaszról, ahol aztán újból összegyűltek, és barikádként használtak felgyújtott kukákat.
Október 14-én a spanyol legfelsőbb bíróság zendülés miatt elítélt kilenc katalán függetlenségi vezetőt. Kilenctől tizenhárom évig tartó szabadságvesztéssel sújtotta őket a 2017. október 1-jén alkotmányellenesen megtartott és rendőri erőszakkal végződő függetlenségi népszavazás, valamint a katalán függetlenségi nyilatkozat elfogadása miatt.
Az elmúlt hétvégén ugyanakkor
„Soha nem fogadjuk el és nem is toleráljuk az erőszakot” – hangzott el a kiáltványban, amelyben Quim Torra függetlenségpárti katalán elnök lemondását és előre hozott helyi választásokat követeltek. A megmozduláson a spanyol ügyvezető szocialista kormány két minisztere, Josep Borrell, a külügyi, illetve José Luis Ábalos, a fejlesztési tárca vezetője is megjelent, ott voltak továbbá a spanyol parlament legnagyobb ellenzéki pártjainak, a konzervatív Néppártnak és az Állampolgárok (Ciudadanos) nevű liberális középpártnak az elnökei is.
A katalán vélemény-tanulmányi központ (CEO) negyedéves kutatásai szerint az elmúlt két évben csökkent a függetlenségi törekvések támogatottsága Katalóniában. Legutolsó, három hónappal ezelőtt közzétett felmérésében a megkérdezettek 44 százaléka támogatta a Spanyolországtól elszakadást, míg 48,3 százaléka ellenezte.
Nagy Sándor Gyula, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója a Krónika megkeresésére elmondta, a november 10-ei parlamenti választásokig biztosan kitartanak a tüntetők. Amíg nem sikerül legalább részmegoldást találni a „katalán kérdésre”, addig nem lesz nyugalom – tette hozzá. Azzal kapcsolatban, hogy mekkora a megosztottság Katalóniában a függetlenséggel kapcsolatban, az elemző azt mondta, hatalmas az ellentét, családok és régi barátságok mennek tönkre emiatt.
– nyomatékosította Nagy Sándor Gyula.
Azt is megkérdeztük a szakértőtől, hogy uniós jogállami megközelítésben mennyire tekinthetők korrektnek a függetlenségpárti katalán vezetők elleni bírósági eljárások, ítéletek. Az elemző emlékeztetett: a most elítéltek tudatosan, több rendben megsértették az alkotmányt, illetve az alkotmánybíróság döntését, továbbá közpénzből finanszírozták tevékenységeiket. „A felelősségre vonás elkerülhetetlen lett volna bármelyik jogállamban. A börtönbüntetések súlyosak, de az ügy maga, egy autonóm terület elszakadása is elég súlyos” – hangsúlyozta lapunknak Nagy Sándor Gyula. Hozzátette, ha csak öt év börtönt kaptak volna, akkor is utcai tüntetések és tiltakozások lennének Katalóniában. Az elv nem tetszik a katalán szeparatistáknak, miszerint nem tehetik meg azt, amit el akarnak érni évek óta.
Madrid megcsinálta a saját aradi vértanúit ezekkel a büntetésekkel – ezt Fellegi Tamás, a Növekedés.hu portál elemzője nyilatkozta a budapesti Trend FM rádiónak. Mint mondta,
„Nem halálbüntetésekről van szó, de a 21. században egy tíz évnél súlyosabb büntetés egy ilyen helyzetben szinte azzal ér fel. Ez a lépés joggal vált ki olyan érzéseket a katalán polgárokból, hogy ők lenézett nép Spanyolországban, és mint láthatjuk, olaj volt a már kihunyni készülő tűzre” – vélte az elemző, aki szerint a döntés megítéléséhez ismerni kellene a spanyol büntetőjogot, azonban biztos benne, hogy a helyi törvények lehetőséget adtak volna az enyhébb szankcionálásra is. Kiemelte, már lecsengőfélben lévő ügyről volt szó, ami most ismét maximum fordulatszámon pörög. Úgy vélte, Madridnak inkább a békülés felé kellett volna lépnie egyet.
Fellegi Tamás szerint a legjobb megoldás egy új népszavazás kiírása lehet. „Az egyre erőszakosabb tüntetések azt mutatják, hogy az egész katalán népet sértették meg, amelyben élénken él a dac. Nagy valószínűséggel sokan még a szabadságvesztést is bevállalnák most, azt pedig egyetlen modern ország sem teheti meg, hogy egy egész népcsoportot rács mögé zárjon. Ha a helyzet nem oldódik meg hamarosan, akkor Brüsszelnek is lépni kell majd, és az rontaná Spanyolország nemzetközi megítélését” – hangsúlyozta a szakértő, hozzátéve: a kiegyezés felé kell haladni. Katalónia a leggazdagabb térség Spanyolországon belül, s nagy szerepet vállal az ország GDP-jéből. Fellegi Tamás úgy látja, a legcélravezetőbb az lenne, ha az adószabályozások egy részét átengednék a katalánoknak, hiszen ez a baszk elszakadási törekvéseket is elcsitította.
Csökken a szocialisták előnye a parlamenti választások előtt
A közelgő spanyol parlamenti választásokon a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) győzelmét, de támogatottságának csökkenését jelzik a spanyol közvélemény-kutató cégek hétfőn közzétett választási felmérései. A GAD3 kutatóintézet MTI által idézett felmérése szerint a jelenlegi ügyvezető kormánypárt a szavazatok 27,3 százalékára, ezzel pedig 118 mandátumra számíthat. A legutóbbi, idén áprilisi választásokon a párt eredménye 28,7 százalék és 123 mandátum volt. Kisebb mértékű támogatáscsökkenést mért az NC Report kutatócég; a La Razón jobboldali újságban megjelent adatsor szerint a voksok 27,5 százalékával 120–123 közötti képviselői helyet kaphat a PSOE az új parlamentben. A felmérések ismét megállapították: várhatóan egy párt sem szerez az önálló kormányalakításhoz elegendő többséget a két hét múlva esedékes választáson. Továbbá könnyen lehet, hogy újra előáll ugyanaz a politikai patthelyzet, amely a mostani, megismételt választáshoz vezetett, vagyis, hogy sem a bal-, sem pedig a jobboldali pártok közös tömbje nem rendelkezik abszolút többséggel a 350 fős törvényhozásban. A közvélemény-kutatók a november 10-én rendezendő választás legnagyobb kedvezményezettjének a konzervatív Néppártot tartják (PP), amely a tavaszi 16,7 százalékos választási szereplése és eddigi 66 mandátuma után akár 21,7 százalékos szavazói támogatást és 100 mandátumot is kaphat a GAD3 szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közvetlen és előfeltételek nélküli tárgyalásokat javasolt vasárnap hajnalban Ukrajnának Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Régebbi képeket bocsátott a sajtó rendelkezésére Robert Francis Prevostról, a katolikus egyház új, XIV. Leó néven megválasztott pápájáról az Ágoston-rend chicagói provinciája, a Midwest Augustinians.
Ferenc pápa magyarországi apostoli útján, 2023. április 28–30. között a vatikáni delegáció tagjaként Robert Francis Prevost – a csütörtökön megválasztott XIV. Leó – is elkísérte az előző szentatyát.
Május 12-től teljes körű, feltétel nélküli tűzszünet lép életbe Ukrajnában – erről szombaton Kijevben állapodott meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az európai vezetőkből álló tettrekészek koalíciójával.
Donald Trump Truth Social közösségi-média posztjában erősítette meg, miszerint India és Pakisztán teljes és azonnali tűzszünetben állapodott meg egy, az Egyesült Államok közvetítésével zajló, hosszan tartó tárgyalássorozat eredményeként.
A csütörtökön megválasztott új pápa, az amerikai Robert Prevost által választott Leó név az egyik leggyakoribb pápai nevek egyike, a választás pedig azt tükrözi, hogy az új egyházfő az egyház szociális szerepére akar jelentős hangsúlyt helyezni.
Robert Fico szlovák miniszterelnök csütörtökön kénytelen volt kerülőutat választani Moszkvába, hogy eljusson Vlagyimir Putyin pénteki katonai parádéjára, miután a balti államok lezárták légterüket az őt az eseményre szállító repülőgép előtt.
A magyar kormány semmilyen elszigetelést, retorziót nem támogat Romániával szemben – jelentette ki pénteken Orbán Viktor.
Az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke közös nyilatkozatban emlékezett meg az 1950. május 9-i Schuman-nyilatkozat 75. évfordulójáról. Az ünnepséget Robert Schuman szülőhelyén, Luxemburgban tartották.
Magyarország kiutasított két, Ukrajna budapesti nagykövetségén diplomáciai fedésben dolgozó kémet, ugyanis a kormány nem tűri tovább a Magyarországgal szembeni folyamatos lejárató akciókat Kijev részéről – jelentette be Szijjártó Péter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!