Megnövelte hadereje készültségi szintjét a NATO, és az orosz katonák kivonását követeli Ukrajnából, Moldovából

Az elnök elmondta: „ismételten felszólítjuk Oroszországot, hogy haladéktalanul csökkentse a feszültséget. A NATO hisz abban, hogy a nézeteltéréseket párbeszéd és diplomácia útján kell megoldani, nem erőszakkal vagy az azzal történő fenyegetéssel.” Mint mondta, Oroszország megszakította diplomáciai kapcsolatait a NATO-val, ami megnehezíti a párbeszédet, ezért vissza kell állítani a moszkvai és brüsszeli képviseleteket, a katonai kommunikációs csatornák teljes körű kihasználása, az átláthatóság és a kockázatok csökkentése érdekében.

Stoltenberg hangsúlyozta: a NATO készen áll arra, hogy meghallgassa az orosz aggodalmakat, és valódi párbeszédet folytasson arról, hogyan lehet megerősíteni az európai biztonság alappilléreit.

Hozzátette ugyanakkor, hogy „minden nemzetnek joga van a saját biztonsági berendezkedésének kialakításához, tehát Moszkvának tartózkodnia kell e tekintetben a kényszerítő korlátozástól, illetve a szövetségesek és más nemzetek elleni rosszindulatú tevékenységektől”. Mint mondta, a NATO továbbra is szorosan együttműködik Ukrajnával. A NATO-főtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy Oroszországnak ki kell vonnia katonai erőit Ukrajnából, valamint Georgiából és Moldovából, ahol ezen országok beleegyezése nélkül állomásoznak.

Jens Stoltenberg rámutatott, hogy komolyan tárgyalásra van szükség a fegyverzetellenőrzésről, beleértve a nukleáris fegyvereket és a földi telepítésű közepes és rövid hatótávolságú rakétákat is. „A NATO a védelmi vonalakon áll, nem törekszünk a konfrontációra, de nem tudunk és nem is akarunk kompromisszumot kötni azokkal az elvekkel kapcsolatban, amelyeken szövetségeseink biztonsága nyugszik” – emelte ki. Stoltenberg hangsúlyozta: a politikai megoldás „még mindig lehetséges”, de attól függ, hogy Oroszország „jóhiszeműen” cselekszik-e.

Elmondta, hogy a NATO ötezer fős kontingensét akár napokon belül is képesek telepíteni. Kifejtette azt is, hogy megvannak a tervek, „amelyeket nagyon rövid figyelmeztetés után aktiválhatunk és végrehajthatunk”. Az Ukrajna körüli feszültségre utalva leszögezte: ez a feszültség erősödik. Úgy vélekedett, hogy az orosz területen végrehajtott hadgyakorlatok „esetleges orosz támadást álcázhatnak”. „Mindent megteszünk a feszültség csökkentése érdekében, de a legrosszabbra is fel vagyunk készülve” – tette hozzá a NATO-főtitkár.

„Az Oroszországnak küldött amerikai válasz komoly diplomáciai útvonalat jelöl ki” – közölte Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerdán azon a sajtótájékoztatóján, amelyen bejelentette, hogy az Egyesült Államok  megküldte írásbeli válaszait Oroszország biztonsági garanciaigényeire. A tárcavezető szerint a levél – amelyet orosz sajtóértesülések szerint John Sullivan, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete kézbesített Oroszország külügyminisztériumába – „elvi és gyakorlati szempontból is értékeli az Oroszország által felvetett aggályokat”.

Blinken hozzátette: az Egyesült Államok nyitott a párbeszédre.

Oroszország december közepén kétoldalú szerződés tervezetét juttatta el az Egyesült Államoknak, és ebben egyebek között arra tett javaslatot, hogy Washington kötelezze el magát a NATO keleti terjeszkedésének leállítása mellett, szüntesse be a katonai együttműködést a posztszovjet országokkal, vonja ki nukleáris fegyvereit Európából, és ne telepítsen a kontinensre Oroszországot fenyegetni képes csapásmérő rendszereket.

„A dolgok írásba foglalása (…) jó módja annak, hogy a lehető legpontosabbak legyünk, és az oroszok a lehető legvilágosabban megértsék álláspontjainkat, elképzeléseinket. Jelenleg a dokumentum náluk van, és az ő térfelükön pattog a labda” – fogalmazott Blinken. A külügyminiszter nem részletezte, hogy pontosan mit tartalmaz a dokumentum, de azt kiemelte, hogy Joe Biden amerikai elnök jóváhagyásával küldték el, aki személyesen részt vett a levél szerkesztésében és szövegezésében. Blinken azt is hozzátette, hogy a válasz Ukrajnával és Washington európai szövetségeseivel egyeztetve született meg.

Az amerikai tárcavezető szerint az orosz követelésekre adott amerikai válasz azt tükrözi, hogy Washington nyitott a párbeszédre, és a diplomáciát részesíti előnyben, de Oroszországtól függ, hogyan reagál.

Arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok minden eshetőségre felkészült. Blinken azt is világossá tette: az Egyesült Államok „eleve esélytelennek tartja”, hogy teljesüljenek azok az orosz követelések, amelyek azt várják el a NATO-tól, hogy vonja vissza csapatait és fegyvereit Kelet-Európából, valamint zárja ki Ukrajna esetleges jövőbeni csatlakozásának lehetőségét. Ezzel szemben Washington kész a párbeszédre olyan témákban, mint például a fegyverzetellenőrzés és a bizalomépítő intézkedések. Blinken az újságíróknak arról is beszámolt, hogy a következő napokban további megbeszélésekre számít Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel.

A tárcavezető azt is bejelentette, hogy az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége továbbra is nyitva marad, de arra figyelmeztette az Ukrajnában tartózkodó amerikai állampolgárokat, hogy „erősen fontolják meg a távozást.”