Fotó: Sóki Tamás/MTI
Az Európai Unió és a G7 csoport megállapodott az orosz kőolaj hordónkénti 60 dolláros árplafonjáról, miután az EU-tagországok a tagállami kormányokat tömörítő Tanácsban jóváhagyták az intézkedés unión belüli végrehajtását – közölte az Európai Bizottság szombaton.
2022. december 03., 19:022022. december 03., 19:02
2022. december 03., 22:462022. december 03., 22:46
A brüsszeli testület közleményében hangsúlyozta: a tengeren szállított orosz olaj ára felső határának meghatározása csökkenteni fogja Oroszország bevételeit, miközben stabilan tartja a globális energiapiacokat. Közölték: noha az orosz nyersolaj hordónkénti felső árhatárát 60 amerikai dollárban határozták meg, az árkorlát a jövőben módosítható, hogy reagálni lehessen a piaci fejleményekre.
Az uniós testület közleménye Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét idézte, aki kijelentette: a Franciaországot, Németországot, Olaszországot, Japánt, az Egyesült Királyságot, az Egyesült Államokat és Kanadát tömörítő G7-csoport tagjai és az összes EU-tagállam olyan döntést hozott, amely még inkább érinteni fogja Oroszország bevételeit, és csökkenteni ukrajnai hadviselése képességét. Az ársapka szerinte segíteni fogja az infláció kezelését és az energiaköltségek stabilan tartását egy olyan időszakban, amikor a magas költségek, különösen a megemelkedett üzemanyagárak, komoly aggodalomra adnak okot az EU-ban és szerte a világon. „Segíteni fog továbbá a globális energiaárak stabilizálásában, ami a világ azon országainak válik leginkább hasznára, amelyek a magas olajárak okozta nehézségekkel néznek szembe” – emelte ki.
A bizottsági közlemény emlékeztetett: amíg az orosz tengeri kőolaj és kőolajtermékek importjára vonatkozó uniós tilalom továbbra is teljes mértékben érvényben marad, az árplafon lehetővé teszi az európai szolgáltatók számára, hogy orosz olajat szállítsanak unión kívüli országokba, feltéve, hogy annak ára szigorúan a felső határ alatt marad. Az árplafon a kőolaj esetében hétfőn, december 5-én, a finomított kőolajtermékek esetében pedig 2023. február 5. után lép hatályba. A finomított kőolajtermékek árát a határidő előtt véglegesítik. Az árplafon nem vonatkozik a már megvásárolt olajra, amelyet december 5. előtt raknak a hajókra, és amelyet 2023. január 19. előtt kirakodnak – tették hozzá.
A Tanács továbbá vészhelyzeti záradékot is bevezetett, amely lehetővé teszi az olajnak az árplafonon felüli vásárlását és szállítását, a szállításhoz szükséges technikai segítségnyújtást, illetve a kapcsolódó közvetítői szolgáltatásokat vagy finanszírozást, ha ezek szükségesek az emberi egészség és biztonság vagy a környezet védelme érdekében, illetve természeti katasztrófa esetén. A bizottsági közlemény továbbá hangsúlyozta: az EU Oroszország elleni szankciói hatékonynak bizonyulnak. Rontják Oroszország képességét új fegyverek gyártására és a meglévők javítására, valamint akadályozzák az anyagszállítást.
„Oroszország nem szűnő agressziójának geopolitikai, gazdasági és pénzügyi következményei egyértelműek, mivel a háború megzavarta a globális nyersanyagpiacokat. Az EU továbbra is biztosítja, hogy szankciói ne érintsék az Oroszországból más országokba irányuló energia- és mezőgazdasági élelmiszer-exportot. Az Európai Bizottság felügyeli az uniós szankciók végrehajtását az Európai Unió egészében” – tették hozzá az EB közleményében.
Szijjártó Péter bejelentése szerint Magyarország mentességet kapott az olajársapka alkalmazása alól. A külgazdasági és külügyminiszter szombaton hivatalos Facebook-oldalán úgy vélte, az Európai Unió bevezeti az olajársapkát, pedig itt lenne az ideje, hogy Brüsszelben is belássák: az ilyen és ehhez hasonló intézkedések leginkább az európai gazdaságnak fájnak. Szijjártó Péter úgy vélte, az energiahordozók mennyiségének növelésére lenne szükség, mert az csökkentené az árakat.
„Az olajársapkáról szóló tárgyalások során sokat küzdöttünk a magyar érdekekért, és végül sikerrel jártunk: Magyarország mentességet kapott az olajársapka alkalmazása alól” – mutatott rá a tárcavezető. Hozzátette, ezzel ismételten sikerült megvédeni Magyarország energiaellátásának biztonságát..
A béke visszatér, ha nem ragadozóként, hanem zarándokként élünk a világban – jelentette ki XIV. Leó pápa a pünkösd vasárnapot megelőző virrasztáson a Szent Péter téren, ahol hetvenezren vettek részt az egy hónapja megválasztott egyházfőt ünnepelve.
Elesett négy újabb izraeli katona pénteken a főként palesztinok lakta Gázai övezet középső részén, Hán-Júnisznál – jelentette be az izraeli katonai szóvivő péntek este. Benjámin Netanjahu miniszterelnök részvétét fejezte ki az érintett családoknak.
Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.
A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
szóljon hozzá!