Fotó: Sóki Tamás/MTI
Az Európai Unió és a G7 csoport megállapodott az orosz kőolaj hordónkénti 60 dolláros árplafonjáról, miután az EU-tagországok a tagállami kormányokat tömörítő Tanácsban jóváhagyták az intézkedés unión belüli végrehajtását – közölte az Európai Bizottság szombaton.
2022. december 03., 19:022022. december 03., 19:02
2022. december 03., 22:462022. december 03., 22:46
A brüsszeli testület közleményében hangsúlyozta: a tengeren szállított orosz olaj ára felső határának meghatározása csökkenteni fogja Oroszország bevételeit, miközben stabilan tartja a globális energiapiacokat. Közölték: noha az orosz nyersolaj hordónkénti felső árhatárát 60 amerikai dollárban határozták meg, az árkorlát a jövőben módosítható, hogy reagálni lehessen a piaci fejleményekre.
Az uniós testület közleménye Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét idézte, aki kijelentette: a Franciaországot, Németországot, Olaszországot, Japánt, az Egyesült Királyságot, az Egyesült Államokat és Kanadát tömörítő G7-csoport tagjai és az összes EU-tagállam olyan döntést hozott, amely még inkább érinteni fogja Oroszország bevételeit, és csökkenteni ukrajnai hadviselése képességét. Az ársapka szerinte segíteni fogja az infláció kezelését és az energiaköltségek stabilan tartását egy olyan időszakban, amikor a magas költségek, különösen a megemelkedett üzemanyagárak, komoly aggodalomra adnak okot az EU-ban és szerte a világon. „Segíteni fog továbbá a globális energiaárak stabilizálásában, ami a világ azon országainak válik leginkább hasznára, amelyek a magas olajárak okozta nehézségekkel néznek szembe” – emelte ki.
A bizottsági közlemény emlékeztetett: amíg az orosz tengeri kőolaj és kőolajtermékek importjára vonatkozó uniós tilalom továbbra is teljes mértékben érvényben marad, az árplafon lehetővé teszi az európai szolgáltatók számára, hogy orosz olajat szállítsanak unión kívüli országokba, feltéve, hogy annak ára szigorúan a felső határ alatt marad. Az árplafon a kőolaj esetében hétfőn, december 5-én, a finomított kőolajtermékek esetében pedig 2023. február 5. után lép hatályba. A finomított kőolajtermékek árát a határidő előtt véglegesítik. Az árplafon nem vonatkozik a már megvásárolt olajra, amelyet december 5. előtt raknak a hajókra, és amelyet 2023. január 19. előtt kirakodnak – tették hozzá.
A Tanács továbbá vészhelyzeti záradékot is bevezetett, amely lehetővé teszi az olajnak az árplafonon felüli vásárlását és szállítását, a szállításhoz szükséges technikai segítségnyújtást, illetve a kapcsolódó közvetítői szolgáltatásokat vagy finanszírozást, ha ezek szükségesek az emberi egészség és biztonság vagy a környezet védelme érdekében, illetve természeti katasztrófa esetén. A bizottsági közlemény továbbá hangsúlyozta: az EU Oroszország elleni szankciói hatékonynak bizonyulnak. Rontják Oroszország képességét új fegyverek gyártására és a meglévők javítására, valamint akadályozzák az anyagszállítást.
„Oroszország nem szűnő agressziójának geopolitikai, gazdasági és pénzügyi következményei egyértelműek, mivel a háború megzavarta a globális nyersanyagpiacokat. Az EU továbbra is biztosítja, hogy szankciói ne érintsék az Oroszországból más országokba irányuló energia- és mezőgazdasági élelmiszer-exportot. Az Európai Bizottság felügyeli az uniós szankciók végrehajtását az Európai Unió egészében” – tették hozzá az EB közleményében.
Szijjártó Péter bejelentése szerint Magyarország mentességet kapott az olajársapka alkalmazása alól. A külgazdasági és külügyminiszter szombaton hivatalos Facebook-oldalán úgy vélte, az Európai Unió bevezeti az olajársapkát, pedig itt lenne az ideje, hogy Brüsszelben is belássák: az ilyen és ehhez hasonló intézkedések leginkább az európai gazdaságnak fájnak. Szijjártó Péter úgy vélte, az energiahordozók mennyiségének növelésére lenne szükség, mert az csökkentené az árakat.
„Az olajársapkáról szóló tárgyalások során sokat küzdöttünk a magyar érdekekért, és végül sikerrel jártunk: Magyarország mentességet kapott az olajársapka alkalmazása alól” – mutatott rá a tárcavezető. Hozzátette, ezzel ismételten sikerült megvédeni Magyarország energiaellátásának biztonságát..
Áder János korábbi magyar és Tomislav Nikolic egykori szerb köztársasági elnöknek ítélték oda a Pásztor István-díjat, amelyet idén adnak át először – közölte a Pásztor István Alapítvány pénteken.
Iráni célpontokat támadott az izraeli légierő szombat hajnalban. A légitámadás több órán át, több hullámban tartott, a gépek katonai célpontokat, elsősorban rakéta- és légvédelmi rendszereket bombáztak – közölte az izraeli média.
Oroszország kész észszerű kompromisszumokra az ukrajnai rendezés érdekében, de érdemi tárgyalások nem folynak – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök pénteken a Rosszija 1 televíziós csatornának.
Sokakat megsebesített, többeket életveszélyesen Észak-Izraelben, Madzsd al-Krum arab faluban egy Libanonból elindított rakéta – jelentette pénteken az izraeli katonai rádió.
Visszatért a Földre a Nemzetközi Űrállomásról pénteken három amerikai és egy orosz űrhajós, küldetésük a Boeing kapszulaprobléma és a Milton hurrikán miatt hosszabbodott meg.
Izraeli légicsapás ért péntekre virradóra egy médiastábok által használt szálláshelyet a délkelet-libanoni Haszbajában; a támadásban legalább három televíziós szakember életét vesztette, hárman megsebesültek – közölte a libanoni állami hírügynökség.
Alig néhány héttel a 2019-es tűzvész után újjáépített párizsi Notre-Dame-székesegyház újranyitása előtt a francia kormány csütörtökön felvetette, hogy belépődíjat kellene szedni a katedrálisba látogató turistáktól.
Brüsszelnek bábkormány kell Magyarországon, ha pedig sikerül a bábkormányt hatalomra juttatni, akkor jönnek az utasítások, és végre kell hajtani, amit Brüsszel akar – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken.
Olaf Scholz német kancellár október 24-én a ZDF német közszolgálati televíziónak nyilatkozva elutasította Kijev azonnali NATO-csatlakozási felkérését, és kijelentette, hogy „egy háborúban lévő ország egyáltalán nem lehet NATO-tag”.
A hétvégén Katarban várhatóan találkozót tartanak a gázai túsz- és tűzszüneti megállapodásról szóló tárgyalások újraindításáról – közölte a CNN a tényeket ismerő forrásra hivatkozva.
szóljon hozzá!