A Fehéroroszország élén 26 éve álló Aljakszandar Lukasenka keménykezű diktátorként irányítja országát
Fotó: Államelnöki Hivatal
A hivatalos exit poll felmérés szerint Aljakszandar Lukasenka fehérorosz államfő a szavazatok 79,7 százalékával várhatóan elsöprő győzelmet arat a vasárnap tartott fehéroroszországi elnökválasztáson.
2020. augusztus 10., 00:192020. augusztus 10., 00:19
2020. augusztus 10., 00:332020. augusztus 10., 00:33
A választási bizottság tájékoztatása szerint az ellenzéki jelöltként induló Szvjatlana Cihanouszkaja a voksok 6,8 százalékára számíthat. A szavazóhelyiségek többsége helyi idő szerint 20 órakor bezárt, csak néhány helyen kellett meghosszabbítani a voksolást, mert nem került sor mindenkire a hivatalos urnazárásig. Lidija Jermocsina, a választási bizottság elnöke az MTI híradása szerint reményét fejezte ki, hogy minszki idő szerint hajnali 2 órakor már részeredményeket tudnak majd közölni.
A választáson nemzetközi megfigyelők nem vesznek részt, és az államtól független felmérések homlokegyenest a most közölt hivatalos adatokkal ellentétes képet mutatnak. Ezek szerint Cihanouszkaja kapta a voksok 70 százalékát, és Lukasenka csak 10 százalék körüli eredményt ért el. Sem a hivatalos, sem az államtól független felmérés eredményét nem lehet más forrásból ellenőrizni.
Szvjatlana Cihanouszkaja az állami exit poll eredményének ismertetését követően újságíróknak úgy nyilatkozott, biztos abban, hogy a többség őt támogatja, és nem hisz a hivatalos előrejelzésnek. „Azt hiszem el, amit a saját szememmel látok, és én azt látom, hogy a többség velünk van” – jelentette ki a politikus. A hivatalos exit poll ismertetése után több százan tüntettek Minszk belvárosában, tiltakozva a jelenlegi elnök ellen. Az egyik helyszínen összetűzés kezdődött a rohamrendőrök és az ellenzékiek között, a karhatalom emberei hangránátokkal és könnygázzal próbálták meg szétoszlatni a tömeget. Több helyen letartóztatásokba fogott a rendőrség.
A 65 éves Aljakszandar Lukasenka 1994 óta irányítja Fehéroroszországot. A mostani választást pedig több ország bírálta, mivel a kampány időszakában két ellenzéki jelöltet, köztük Cihanouszkaja férjét is bebörtönözték, és számos ellenzéki aktivistát is őrizetbe vettek.
Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia után Franciaország is jelezte, hogy engedélyezi Ukrajnának nagy hatótávolságú fegyverek bevetését orosz területen lévő célpontok ellen.
Üdvözölte szombaton a külügyminisztérium, hogy a kínai hatóságok 2025. december 31-ig törölték a román állampolgárok vízumkötelezettségét.
Az olasz jobbközép kormány tagjai szerint összefüggés van a nőkkel szembeni erőszak erősödése és az illegális migráció között, ahogyan ezt a felsőház elnöke, Ignazio La Russa is hangsúlyozta az áldozatokra emlékezve csütörtök este.
Vasárnap 9 óráig 227 678 választópolgár szavazott külföldön a romániai elnökválasztás első fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A magyar származású Gorka Sebestényt nevezte meg terrorizmus elleni főigazgatóként és elnöki tanácsadóként Donald Trump pénteken.
Két nappal a hazai szavazókörök megnyitása előtt megkezdődött pénteken a romániai elnökválasztás a külföldi választókörzetekben.
Donald Trump választási győzelme is hozzájárult ahhoz, hogy Joe Biden amerikai elnök engedélyezte Ukrajnának az amerikai rakéták bevetését mélyen Oroszország területén fekvő célpontok ellen.
Bulgária és Románia is előrelépett a schengeni övezetbe való csatlakozás feltételeinek teljesítésében, így januári csatlakozásuk reális célkitűzés – jelentette ki Ylva Johansson pénteken Budapesten.
Irán pénteken bejelentette, hogy új, fejlett urándúsító centrifugákat helyezett üzembe.
Schengen-tag lehet Románia január elsejétől, miután megállapodás született a témában – jelentette be pénteken Budapesten Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!