Azt mondta, hogy vannak olyan megfogalmazások, amelyekben a felek közel állnak a megegyezéshez, és kifejezte reményét, hogy sikerül megállapodni Ukrajna semleges státusáról. Lavrov kifejezte Moszkva készségét a megegyezésre arról, hogy milyen fegyverek lehetnek Ukrajna területén. Leszögezte, hogy ezek nem jelenthetnek veszélyt Oroszország biztonságára. Hozzátette, hogy ezt a kérdést az ukrán NATO-tagságtól függetlenül kell kezelni, mert az Egyesült Államok vagy mások kétoldalú alapon akkor is szállíthatnak csapásmérő eszközöket Kijevnek, ha az ország nem lép be a katonai tömbbe.

Lavrov szerint azért nem lehetett békés úton megoldani az ukrajnai helyzetet, mert erre a Nyugat nem volt hajlandó. Ugyanakkor azt is állította, hogy a NATO reagálása Volodimir Zelenszkij beavatkozási felhívásaira „lehűtötte” az ukrán elnök „felhevültségét”. Közölte, hogy Svájc is közvetítést ajánlott fel Oroszország és Ukrajna között. A tárcavezető „nagyon óvatosnak” nevezte az orosz erők ukrajnai fellépését. Kifogásolta, hogy az EU hallgatásba burkolózott, miután az ukrán hadsereg kazettás robbanótöltetű Tocska-U rakétával célozta meg Donyeck központját, 21 ember halálát és még több sebesülését okozva.

„Nekünk békés, szabad és független Ukrajnára van szükségünk, amely semleges – nem tagja katonai tömböknek, nem tagja a NATO-nak, egy olyan ország, amely a barátunk, amellyel közösen építjük a kapcsolatainkat és a jövőnket, és amely nem hídfőállása az országunk elleni katonai és gazdasági támadásnak” – mondta a Rosszija 24 hírtelevízió által bejátszott nyilatkozatában. Megyinszkij szerint Moszkva célja „nemzedékekre szóló megállapodás” megkötése, amelynek alapját a mostani tárgyalások fektetik le.

Az orosz főtárgyaló azt mondta, hogy az Ukrajna 1991-es szuverenitási nyilatkozatából eredő, jelenleg is hatályos semlegességének megőrzése mellett a két ország védelmi minisztériuma között egyeztetések folynak az ukrán hadsereg méretéről. Megyinszkij szerint Ukrajna osztrák vagy svéd típusú demilitarizált államot akar, amelyben önálló hadserege és flottája lenne. Az orosz fél számára a beszámoló szerint kulcsfontosságú a 2014-ben Ukrajnától elcsatolt Krím félsziget és a Moszkva által függetlennek elismert Donyec-medence státusa, valamint az orosz ajkú lakosság jogainak biztosítása és a „nácitlanítás”. Cáfolta Kijevnek azt az állítását, hogy ez utóbbi pont lekerült a tárgyalások napirendjéről. „Nem, ez nem egészen felel meg a valóságak. A nácitlanítás, valamint nácizmus, a neonácizmus dicsőítése és az ezeken alapuló szélsőségesség miatti büntetéseknek és a jogi fellépés szigorításának témája továbbra is fontos napirendi pont” – mondta Megyinszkij.

Amint arról beszámoltunk, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója is úgy nyilatkozott, hogy a háború befejezéséről folytatott tárgyalások Oroszországgal „nagyon nehezek”, mivel „alapvető ellentmondások” vannak a két fél között. Mihajlo Podoljak – aki videoösszeköttetés segítségével tárgyalt hétfőn és kedden az orosz féllel – Twitter-bejegyzésében hozzátette: „Minden bizonnyal van lehetőség a kompromisszumra”. Mindazonáltal Vlagyimir Putyin kedden az orosz-ukrán tárgyalások kapcsán ama álláspontjának adott hangot, miszerint Kijev „nem tanúsít komoly hozzáállást a kölcsönösen elfogadható megoldások kereséséhez”.

Az orosz-ukrán tárgyalások február 28-án kezdődtek. Március 10-én Szergej Lavrov orosz és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is találkozott egy, a törökországi Antalyában tartott diplomáciai fórum alkalmából. Az orosz-ukrán tárgyalások négy, Fehéroroszországban személyesen megtartott tárgyalási forduló után videókonferencia keretében folytatódnak.

korábban írtuk

Folytatódott az ukrán városok bombázása, újabb újságírók vesztették életüket – Kijev szerint van lehetőség a kompromisszumra

Szerdára virradóra is folytatta az ukrajnai városok bombázását az orosz hadsereg, azonban nem tudtak jelentős eredményeket felmutatni. Szerdán újabb tárgyalási forduló várható.