Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára beszédet mond a PestiSrácok.hu és az OIKOSZ Alapítvány Halhatatlanok napja című megemlékezésén
Fotó: MTI/Lakatos Péter
Az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire azért kell emlékeznie minden nemzedéknek, mert volt bátorságuk felszólalni a szabadság érdekében és az elnyomás ellen – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a PestiSrácok internetes lap és az OIKOSZ Alapítvány által szervezett Halhatatlanok napja című november 4-i megemlékezésen szombaton, Budapesten.
2023. november 04., 23:592023. november 04., 23:59
2023. november 05., 00:042023. november 05., 00:04
Potápi Árpád János hangsúlyozta: a szabadságharcosok mindezt úgy tették, hogy szembeszálltak a világ egyik legerősebb hadseregével.
A magyar szabadságharcosok elavult fegyverekkel, dióverőnek csúfolt puskákkal harcoltak, vagy éppen üres hordókkal, úttestre rakott lefestett tányérokkal, lefordított tepsikkel, palacsintasütőkkel vezették félre a szovjeteket, éppen annyi időre, amíg egy-egy Molotov-koktéllal sikerült hatástalanítani őket - mondta.
1956-ban a magyar szabadságharcosok életük árán is megvédték volna a függetlenséget és a szabadságot, sőt sokan az életüket is adták a magyar szabadságért, a haza függetlenségéért. Voltak, akik a harcokban haltak meg, voltak, akik a megtorlások során, voltak, akik túlélték, de egész életükben megpróbálták elsorvasztani őket és voltak, akik elmenekültek mindezek elől – emlékeztetett.
A hazaszeretet 1956 októberében Magyarország szabadságáért lobbant lángra, és ez a láng novemberben sem hunyt ki, a sortüzek, a városi harcok csak olajat öntöttek a tűzre – tette hozzá.
Potápi Árpád János személyes érintettségét megemlítve elmondta, hogy a forradalom és szabadságharc eltiprását követően, 1956 végén megkezdődő, több százezer embert érintő megtorlás során a bonyhádi nemzeti tanácsban tevékenykedő nagyapját is börtönbüntetésre ítélték, családjának több más tagja pedig külföldre menekült.
A megtorlás emberéleteket tett tönkre, családokat szaggatott szét, de a hazaszeretet lángját nem tudta kioltani. A szovjet uralom koporsójába az első szeget sikerrel verte be '56 népe. A magyar nemzet megmutatta a világnak a kommunista rendszer igazi arcát, ami megpecsételte a rendszer sorsát - fogalmazott az államtitkár
– hangsúlyozta az államtitkár, kiemelve, hogy a kormány ma is küzd azért, hogy ne idegen birodalmi érdekek, hanem a nemzet érdeke jusson érvényre.
Ahogy akkor, úgy ma sem tetszik ez mindenkinek - tette hozzá.
„Nemzetünk minden sorsfordító pillanatban a szabadságért és függetlenségért küzdött. Ma ez a küzdelem tőlünk nem követel olyan áldozatokat, mint '56 idején. Nem lőnek agyon, nem taposnak szét bennünket lánctalpakkal, nem fenyegetnek börtönnel, nem kényszerülünk elhagyni a hazánkat. Éppen ezért még szilárdabban, félelem nélkül ki kell állnunk azokért az értékekért, amelyekért '56 hősei kockára tettek és sokan oda is adtak mindent” – fogalmazott. A már 1956-ban is hatalmas erővel megmutatkozó nemzeti összetartozás 2010 óta a kormány nemzetpolitikájának is legfőbb eredménye és értéke, és összefogja a magyarságot határainkon innen és túl – hangoztatta.
A nemzeti összetartozásnak köszönhető az is, hogy az ukrán-orosz háború elől, vagy Izraelből Magyarországra menekülők itt békés, biztonságos közösséget találtak – tette hozzá.
A budai Bem József téren tartott rendezvény résztvevői előtt Varga János Corvin közi szabadságharcos Wittner Máriát méltatta, egyúttal bemutatták a tavaly elhunyt szabadságharcos arcképével díszített nemzeti színű zászlót.
Kovács István erdélyi unitárius püspök beszédet mond a PestiSrácok.hu és az OIKOSZ Alapítvány Halhatatlanok napja című megemlékezésén
Fotó: MTI/Lakatos Péter
Kovács István erdélyi unitárius püspök az 1956 után börtönbüntetésre ítélt, kiállásukért és kitartásukért meghurcolt és megkínzott erdélyi, székelyföldi unitárius lelkipásztorokra emlékezett, valamint szentmisét mutatott be.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
Az Egyesült Államok szerdán megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozattervezetét, amely „azonnali, feltétel nélküli és tartós tűzszünetet” követelt Izrael és a Hamász fegyveresei között Gázában.
Vlagyimir Putyin választ fog adni az orosz repülőterek elleni támadásra – írta Donald Trump amerikai elnök Truth Social nevű közösségi portálján szerdán.
A magyar kormány úgy döntött, hogy a megduplázza a közmédia egész napos adománygyűjtő műsorában befolyt felajánlásokat, tehát „minden felajánlott forint mellé odatesz még egyet” – közölte Orbán Viktor miniszterelnök.
Június 4-e a gyász, a tanulságok levonásának és a megmaradás büszkeségének napja; a nemzeti összetartozás napjának tanulsága az, hogy a nemzetcsonkítás fájdalmát nemzet- és országépítéssel lehet meghaladni – mondta Semjén Zsolt.
szóljon hozzá!