Törökország nem tesz további lépéseket a migránsválság kezeléséről az Európai Unióval kötött megállapodás végrehajtása érdekében, amíg az EU nem dönt a török állampolgárok schengeni vízummentességének megadásáról – mondta Recep Tayyip Erdogan török elnök kedden Isztambulban.
2016. május 25., 16:262016. május 25., 16:26
2016. május 25., 17:012016. május 25., 17:01
A török politikus az ENSZ védnöksége alatt első alkalommal megrendezett Humanitárius Világ-csúcstalálkozó (World Humanitarian Summit) záró sajtótájékoztatóján beszélt erről, amelyet Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral közösen tartott. Erdogan hozzátette: az egyezményben foglalt, a szíriai menekültek törökországi ellátásához ígért több milliárd eurós uniós támogatás még mindig nem érkezett meg.
A török elnök kijelentette: „Törökország nem kegyelmet, hanem őszinteséget vár az EU-tól. Feltételeket pedig csak bizonyos határig lehet szabni, de azután Ankara azt mondhatja: akkor most Önök gondolkodjanak.” Erdogan szerint „az egyes európai országok által felhúzott drótkerítések és falak nem tartják távol a gondokat”. Egy-két, Szíriával szomszédos országtól eltekintve senki nem állta ki az emberiesség próbáját. Az együttérzés hiánya miatt halnak meg a menekülni kényszerülők – fűzte hozzá.
Erdogan elszomorítónak nevezte, hogy a legfejlettebb ipari országokat tömörítő G7-csoport országai közül csak Németország vett részt a találkozón Angela Merkel képviseletében. A szíriai konfliktus megoldására vonatkozóan a török elnök a már korábban is hangoztatott ajánlatot ismételte meg, azaz az ország északi részében repüléstilalmi övezetet kell kialakítani. A terület biztosításába a NATO-t is be kell vonni.
Eközben a német kormány elfogadta és a törvényhozás elé terjesztette szerdán a menekültek társadalmi beilleszkedéséről szóló törvényjavaslatát, amely szélesíti a menekültek munkavállalási lehetőségeit és rögzíti integrációs kötelezettségeit. A Brandenburg tartományi Mesebergben tartott kétnapos kormányülés utáni sajtótájékoztatón Angela Merkel kancellár mérföldkőnek, Sigmar Gabriel alkancellár pedig paradigmaváltásnak nevezte a javaslatot és úgy vélte, az új jogszabály megnyitja az utat egy átfogó bevándorlási törvény felé. A tervezet a „támogat és követel” elven alapul és hosszú viták után készült el, mert az Angela Merkel vezette jobbközép CDU/CSU pártszövetség a „követel”, míg a Sigmar Gabriel vezette szociáldemokraták (SPD) a „támogat” részre igyekeztek nagyobb hangsúlyt helyezni.
A javaslat alapján a menekültek ellátásáért felelős tartományok és önkormányzatok három évre lakhelyváltoztatási tilalmat rendelhetnek el mindazokkal szemben, akiknek elfogadták menedékjogi kérelmét, vagyis tartósan Németországban maradhatnak. Viszont szabadon költözhet, aki közpénzből finanszírozott szociális támogatás nélkül, legális munkával el tudja tartani magát, tanul, szakmai képzésben vesz részt, és akinek legalább egy közeli rokona többet keres, mint a munkanélküli segély átlagos összege.
A javaslat alapján kötelezni lehet a jó eséllyel Németországban maradó menedékkérőket és a menekülteket, illetve a nemzetközi védelem valamilyen más formájában részesített személyeket a 600 órás német nyelvi kurzusok, illetve a politikai rendszerről és az alapértékekről szóló úgynevezett integrációs kurzusok látogatására, amelyek az eddigi 60 tanóra helyett 100 órából állnak majd. A törvénytervezet szerint a juttatások csökkentésével büntetik azokat, akik nem tesznek eleget integrációs kötelezettségeiknek.
Klaus Iohannis államfő bejelentette, hogy Vilniusban érdemi megbeszélést folytatott ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel, amelynek során megismételte, Románia határozottan támogatja Ukrajnát.
Az izraeli hadsereg (IDF) hadműveletet indított a Gázai övezet középső részén az Hamász iszlamista terrorszervezet ellen – jelentette be a katonai szóvivő csütörtökön
Oroszország csütörtökre virradóra több mint 40 rakétával és 40 drónnal támadta Ukrajnát, öt régióban a létfontosságú infrastruktúrát megcélozva – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X közösségi hálón.
Az Európai Parlament (EP) szerdai, a migrációs és menekültügyi csomagról szóló döntése ellenére Lengyelország nem egyezik bele az európai uniós menekült-átirányítási mechanizmusba – jelentette ki esti sajtóértekezletén Donald Tusk lengyel kormányfő.
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a Magyarországgal szembeni, úgynevezett 7-es cikk szerinti európai uniós eljárást mindaddig nyitva kell tartani, amíg az azzal kapcsolatos „kérdések meg nem oldódtak” – jelentette ki az igazságügyekért felelős biztos.
Világháború kitörését helyezte kilátásba Vagyim Krasznoszelszkij, a szakadár moldovai Dnyeszteren túli régió úgynevezett vezetője, ha Moldova megpróbálja visszaintegrálni a területet.
Ukrajna további hét Patriot légvédelmi üteg beszerzésére törekszik a lehető leghamarabb, és felkérte az ilyenekkel rendelkező országokat, hogy adják kölcsön a rendszereket Kijevnek – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
A Hamász egy izraeli tisztségviselő és egy, a tárgyalásokat ismerő forrás szerint azt jelezte, hogy jelenleg nem képes azonosítani és megtalálni a tűzszüneti megállapodás első szakaszához szükséges 40 izraeli túszt.
Az Európai Parlament (EP) szerdán, brüsszeli plenáris ülésén elfogadta az európai uniós migrációs és menekültügyi paktum reformjáról szóló új rendelet valamennyi jogalkotási fejezetét.
Az orosz erők a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő Lipci és Mala Danilivka településeket ágyúzták, valamint két irányított légibombát dobtak Vovcsanszk városra szerda délután.
szóljon hozzá!