Fotó: Videófelvétel
A Hamász egy izraeli tisztségviselő és egy, a tárgyalásokat ismerő forrás szerint azt jelezte, hogy jelenleg nem képes azonosítani és megtalálni a tűzszüneti megállapodás első szakaszához szükséges 40 izraeli túszt, ami felveti annak a lehetőségét, hogy a nyilvánosan elismertnél több túsz halott lehet.
2024. április 11., 08:032024. április 11., 08:03
A tárgyaló felek által meghatározott keret szerint a harcok első hathetes szünetében a Hamásznak el kell engednie 40 túszt, köztük az összes nőt, valamint a beteg és idős férfiakat. Cserébe több száz palesztin foglyot engednének szabadon izraeli börtönökből.
A Hamász közölte a nemzetközi közvetítőkkel – akik között Katar és Egyiptom is ott van –, hogy nincs 40 olyan élő túsza, aki megfelelne ezeknek a kritériumoknak – mondta mindkét forrás. A CNN által a túszok körülményeiről készített felvételek szintén arra utalnak, hogy 40-nél kevesebb olyan élő túsz van, aki megfelel a javasolt kritériumoknak.
A Hamász képtelensége – vagy vonakodása –, hogy köz9lje Izraellel, mely túszokat engednék szabadon élve, jelentős akadályt jelent – tette hozzá a második forrás.
– mondta az izraeli tisztségviselő.
A legutóbbi, több hónappal ezelőtti tűzszünet óta tartó tárgyalások során Izrael többször is kérte a túszok listáját és a fogva tartásuk körülményeinek ismertetését. A Hamász azzal érvelt, hogy szükségük van a harcok szüneteltetésére, hogy felkutathassák és összegyűjthessék a túszokat, ugyanezzel érveltek novemberben, az egyhetes tűzszünet előtt is, amely megszakadt, miután a Hamász nem tudott több túszt átadni.
A Hamász várhatóan megpróbálja majd felhasználni őket a későbbi fázisokban, hogy megpróbáljon jelentősebb engedményekről tárgyalni, beleértve több magas rangú foglyot és a háború végleges befejezését.
Eközben az izraeli hadsereg az elmúlt napokban megszakította a GPS működését több város, köztük Tel-Aviv és Jeruzsálem felett, hogy meghiúsítsa az Irán vagy az Irán által támogatott csoportok által a térségben esetlegesen indított rakéta- vagy dróntámadásokat. A zavarás jelentős fennakadásokat okozott a mindennapi életben, ami frusztrációt váltott ki Izrael-szerte.
Mindeközben
Irán „jelentős támadással fenyegetőzött Izrael ellen”, miután a múlt héten iráni tábornokokat öltek meg a damaszkuszi iráni konzulátuson – mondta Biden. „Amint azt Netanjahu miniszterelnök úrnak is elmondtam, elkötelezettségünk Izrael biztonsága iránt az Irán és megbízottjai által jelentett ilyen fenyegetésekkel szemben vasszilárdságú” – tette hozzá.
– mondta a Fehér Ház rózsakertjében tartott sajtótájékoztatón.
Antony Blinken külügyminiszter az izraeli védelmi miniszterrel folytatott telefonbeszélgetés során szintén hangsúlyozta az Egyesült Államok Izraelnek nyújtott támogatását, és ígéretet tett arra, hogy az USA „Izrael mellett fog állni az Irán és megbízottjai által jelentett bármilyen fenyegetéssel szemben”.
Blinken és Joáv Galant izraeli védelmi miniszter beszélgetésén a két vezető
– olvasható Matthew Miller amerikai külügyi szóvivő közleményében.
„Blinken üdvözölte Izrael közelmúltbeli bejelentéseit a humanitárius segélyek Gázába való bejutásának megkönnyítéséről, valamint a humanitárius összefogás és koordináció javítására irányuló sürgős lépésekről, újfent leszögezve, hogy a World Central Kitchen dolgozóit ért támadáshoz hasonló incidensek soha nem ismétlődhetnek meg” – mondta Miller.
Az amerikai csúcsdiplomata azt is hangsúlyozta Galantnak, hogy az Egyesült Államok „elvárja Izraeltől, hogy gyorsan hajtsa végre a humanitárius segítségnyújtással és a konfliktus enyhítésével kapcsolatos kötelezettségvállalásait, és hogy ezeket a kötelezettségvállalásokat tartsa is fenn” –mondta.
A CNN korábban arról számolt be, hogy
Az Egyesült Államok a szíriai robbantásokat követően magas készültségben van, és aktívan készül egy olyan jelentős iráni támadásra, amely izraeli vagy amerikai eszközöket céloz meg a térségben.
A két kormány lázasan dolgozik azon, hogy felkészüljön az elkövetkezendő eseményekre, mivel arra számítanak, hogy az iráni támadás többféle módon is kibontakozhat.
Izraeli légicsapásban meghalt a Hamász vezetőjének három fia és három unokája
A Gázai övezetet ért izraeli légicsapásban életét vesztette a Hamász palesztin iszlamista szervezet Katarban élő vezetőjének, Iszmail Haníjének három fia és három unokája szerdán – ezt maga Haníje is megerősítette egy televíziós nyilatkozatban.
Az övezet északi részén, Gázavárostól nyugatra fekvő Sati menekülttábor területén, egy jármű ellen végrehajtott csapásban meghalt Hazam Haníje és lánya, Amal, Amir Haníje és gyermekei, Háled és Razan, valamint Muhammad Haníje.
„Hálát adok Istennek azért a megtiszteltetésért, hogy a gyermekeim és az unokáim mártírok” – mondta Haníje nem sokkal a történtek után az al-Dzsazíra pánarab csatorna élő adásában. „Minden gázai család és civil súlyos árat fizetett gyermekei vérével – és én is” – tette hozzá a terrorszervezetként kezelt Hamász külföldön élő politikai vezetője.
Április elején az izraeli rendőrség és a Sin Bét belbiztonsági szolgálat letartóztatta Haníje Izraelben élő, 57 éves húgát a Beér-Seva melletti Tel-Sevában. A razzia során talált dokumentumok alapján – a rendőrség szerint – Haníje testvére súlyos biztonsági szabálysértéseket követett el, kapcsolatba lépett és közösséget vállalt a Hamász tagjaival, izraeli terrorcselekményre buzdított, és általában is támogatta a terrort.
Haníje fiai egyebek között a gázai ingatlanipart irányítják. Az izraeli sajtó jelentése szerint emellett elektromos generátoraik révén olyan áramot adnak el Gáza lakosainak, melyhez ők díjmentesen jutottak.
A Hamász felügyelte gázai egészségügyi minisztérium adatai szerint az elmúlt napon százhuszonketten haltak meg a palesztinok lakta Gázai övezetben, a fegyveres konfliktus októberi kezdete óta pedig 33 482-en. Izrael szerint azonban ezek az adatok ellenőrizetlenek, nem tesznek különbséget civilek és fegyveresek között, és felsorolják az összes halálos áldozatot, akár Izrael okozta a halálukat, akár nem.
Az európai uniós tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Varsóban.
Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy az európaiak és a kanadaiak többet költsenek a védelemre; ez most meg is történik – jelentette ki a NATO-főtitkár csütörtökön.
Magyarország kormánya arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az MTI-vel.
Kirill Dmitrijev orosz tárgyaló szerdán a Fehér Házban találkozott Steve Witkoffal, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottjával – jelentette a Reuters csütörtökön.
Ismertette Donald Trump amerikai elnök szerdán a még aznap életbe lépő, viszonossági alapon működő új amerikai vámrendszert. Az Európai Unió tagállamaira 20 százalékos importvámot vet ki a Trump-adminisztráció.
A szlovákiai kormány szerdán jóváhagyta 350 medve kilövését az idén, miután megsokasodtak a barna medvék támadásai, amelyek populációja az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt – jelentette be Robert Fico miniszterelnök.
Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács főtitkárától Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője Strasbourgban.
Izrael szerdán bejelentette a gázai katonai műveletek jelentős kiterjesztését, és közölte, hogy az enklávé jelentős területeit elfoglalják és a biztonsági zónákhoz csatolják, ami jelentős számú lakosság evakuálását vonja maga után.
Az orosz hadsereg szerdára virradó éjszaka csapásmérő drónokkal támadta Odessza, Zaporizzsja és Harkiv térségét, egy ember meghalt, sok a sebesült – közölték katonai és helyi közigazgatási hatóságok, amelyeket az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.
A kínai hadsereg éleslövészetet gyakorolt a Kelet-kínai-tengeren a Tajvan közelében zajló meglepetésszerű hadgyakorlatok fokozásaként – közölte szerdán közleményben a Népi Felszabadító Hadsereg Keleti Hadszíntéri Parancsnoksága.
szóljon hozzá!