Az Európai Unió több másik tagállama – közöttük Románia – mellett Németországban is terjed a kanyaró, szerdán megjelent adatok szerint az idén eddig már több megbetegedést regisztráltak, mint tavaly egész évben.
2017. április 19., 12:482017. április 19., 12:48
2017. április 19., 21:452017. április 19., 21:45
A Bild című lap az egészségügyi minisztérium kimutatását idézve azt írta, hogy 2017-ben április közepéig 331 kanyarós megbetegedést jegyeztek fel, míg 2016-ban 325 ember kapta el a betegséget.
A kanyaró azért terjed, mert nem elég magas az oltottsági arány. A Robert Koch országos járványügyi intézet (RKI) legutóbbi, 2015-ös adatai szerint 92,5 százalékos volt a betegség ellen beoltott első osztályos általános iskolás gyermekek aránya, holott az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint 95 százalékos arány szükséges ahhoz, hogy a járvány elkerülhető legyen.
Németországban a kanyaró elleni oltás nem kötelező, és a kisgyermekes szülők körében egyre inkább jellemző a védőoltásokkal szembeni ellenállás. A Bild kommentárja szerint a kanyaró járványszerű terjedése is éppen annak tulajdonítható, hogy „túl sok szülő hisz a dajkamesékben”, az oltások tudományos tényekkel alá nem támasztott veszélyeiről szóló mendemondákban.
Ezzel szemben fel kell lépni – sürgette kommentárjában a legnagyobb példányszámú német lap. „Az önrendelkezés jogának gyakorlása nem mehet mások egészségének rovására, ezért kötelezővé kell tenni a védőoltást\" – írták.
Az egészségügyi minisztérium nem kezdeményezi az oltási kötelezettség bevezetését, helyette társadalmi összefogást sürget. A védőoltásokkal szembeni bizalmatlanságot az orvosok, iskolák, óvodák és a családok „közös erőfeszítésével” el kell oszlatni – mondta a Bildnek a tárca vezetője, Hermann Gröhe, hangsúlyozva, hogy „a kanyaró kiirtása mindannyiunk közös felelőssége”.
A kanyaró erősen fertőző betegség, és az esetek többségében ugyan gyógyítható, de halálos kimenetelű komplikációk is előfordulhatnak. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szerint az Európai Unióban Németország mellett Olaszországban, Belgiumban, Franciaországban, Lengyelországban és Romániában terjed járványszerűen.
Nyugat-Európában jórészt a Románok Egyesüléséért Szövetséget (AUR) támogatták az ott élő románok a vasárnapi parlamenti választáson – derül ki az összesített eredményekből.
Izraelben holttá nyilvánítottak egy újabb túszt, akit már tavaly október 7-én megöltek – jelentette az izraeli hadsereg (IDF) hétfőn.
Terrorista bűncselekmények előkészítése vádjával indítottak büntetőeljárást Svédországban három, az Iszlám Állam terrorszervezethez köthető személy ellen – közölte hétfőn a svéd ügyészség.
Elnöki kegyelemben részesítette Joe Biden amerikai elnök a fiát, Huntert, akit két büntetőügyben talált bűnösnek a bíróság korábban az év során – jelentette be az elnök a Fehér Ház közleményében vasárnap este.
Ha Ukrajna csatlakozna a NATO-hoz, akkor a szövetség 5. cikkelye szerinti kollektív védelem elve nem vonatkozhatna az aktív harcokkal szembenéző ukrán területekre – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap.
Szíriai és orosz repülőgépek fokozták az ellenzéki erők elleni támadásokat Észak-Szíriában, megtorlásul azért a váratlan támadásért, amelynek következtében a rezsim elvesztette az ellenőrzést az ország második legnagyobb városa, Aleppó fölött.
Ferenc pápa üdvözölte a Libanonban megszületett tűzszünetet a Szent Péter téren mondott beszédében advent első vasárnapján, amelyen életbe lépett a karácsonyi időszakra és már a jubileumi szentévre készülő rendkívüli biztonsági terv.
Svájcban dolgozó fiatal gyimesiek is szavaztak a parlamenti választáson – posztolta a közösségi oldalon Tánczos Barna szenátor.
Magyarországon élő román állampolgárok is élnek a szavazati jogukkal, és magyarországi értelmiségiek is szavazásra buzdítanak minden romániai magyart.
Továbbra is többen szavaznak a diaszpórában a parlamenti választáson, mint négy évvel ezelőtt: a vasárnap 12 órás adatok szerint 243 904 román állampolgár adta le a voksát külföldön.
Látogatottsági adatok