A tiltakozók a járványügyi korlátozások eltörlését követelik, ám egyre több helyen skandálnak a kommunista vezetést bíráló jelszavakat is
Fotó: Videófelvétel
A mélyben hatalmas indulatok forrnak Kínában, s bár ezek elsősorban a járványkezelés ellen irányulnak, a lezárások folytatásával az általános frusztráció megrengetheti a Hszi Csin-ping-rendszer legitimációját – állapította meg a Krónikának Salát Gergely Kína-szakértő. Megjegyezte azt is: a tüntetések kapcsán a nyugati véleményformálók évtizedek óta először érzik azt, hogy fogást találnak a kínai kormányzaton.
2022. november 29., 19:092022. november 29., 19:09
2022. november 29., 19:172022. november 29., 19:17
Nagy rendőri jelenlét mellett, fagypont alatti hőmérsékleten abbamaradtak a szigorú járványügyi szabályok elleni tiltakozások a kínai fővárosban; Sanghajban, Nancsingban és a többi nagyvárosban is csend volt kedden. Kína rendkívül szigorú vírusellenes korlátozásai ellen a hétvégén több városban is tüntettek, az elmúlt évtizedek legnagyobb tiltakozása robbant ki a Kommunista Párt uralma ellen. A hatóságok néhány szabályon könnyítettek, hogy a közvélemény haragját enyhítsék, de arra semmi sem utal, hogy a kormány szakítana a zéró-Covid politikával.
Hírügynökségi beszámolók szerint a tüntetők Vuhanban és Csengduban is az utcára vonultak, de diákok is demonstráltak számos egyetemen szerte az országban. Pekingben is tüntető csoportok szerveződtek, azt skandálva: „Nem akarunk maszkokat, szabadságot akarunk! Nem akarunk Covid-teszteket, szabadságot akarunk!”. Voltak olyan tiltakozók, akik Hszi Csin-ping ( Xi Jinping) elnök és a Kommunista Párt távozását követelték.
A kínai hatóságok kemény fellépéssel próbálják elfojtani az elégedetlenséget
Fotó: Videófelvétel
A tüntetések egyik közvetlen kiváltó oka hírügynökségi jelentések szerint egy, a hszincsiangi Urumcsiban álló toronyházban kitört tűz volt, amiben az országban elterjedt híresztelések szerint a Covid-lezárások miatt halt meg tíz ember. Az urumcsi hatóságok ugyanakkor azt közölték, nem emiatt történt a halálos tragédia. A négymilliós Urumcsiban, az ujgur terület fővárosában ugyanakkor már száz napja otthonaikba vannak zárva a lakosok.
Ezzel szemben a napokban az országon végigsöprő tüntetéshullám sajátossága, hogy egyszerre sok tucat helyszínen vannak megmozdulások Kína legkülönbözőbb részein, és a követelésük ugyanaz: a zéró-Covid politika beszüntetése.
A rendőrség több járókelőt is arra köteleztek, hogy törölje telefonjából az eseményről készült fotókat
Fotó: Videófelvétel
„Ilyen országos mozgalomra 1989 óta nem volt példa. Egyelőre igazán nagy tömegek nem mentek az utcára, s a rendszer stabilitását nem fenyegetik a demonstrációk, de az egyértelmű, hogy a városi középosztálynak nagyon elege van a lezárásokból és az ezek okozta állandó bizonytalanságból” – fogalmazott lapunknak az elemző. Szerinte a mélyben hatalmas indulatok forrnak – ezek alapvetően nem az egész rendszer ellen irányulnak, hanem az elhibázottnak tartott járványkezelés ellen, de ha a lezárásoknak nem lesz hamarosan vége, akkor az általános frusztráció megrengetheti a Hszi Csin-ping-rendszer legitimációját.
„A kormányzat nehéz döntés előtt áll. Ha a vírust szabadon engedik, az idős korosztály alacsony átoltottsága miatt milliós nagyságrendű halottal és a kínai egészségügyi rendszer túlterhelődésével kell számolni, ami szintén legitimációs problémákat okoz, és szembemegy a két és fél éve közvetített üzenettel, miszerint míg a Nyugat pocsékul kezelte a járványt, Kína ebben (is) hihetetlenül sikeres volt. Ha viszont maradnak a lezárások, akkor az elégedetlenség tovább nő, amit el lehet fojtani ugyan erőszakos eszközökkel és a közösségi média cenzúrázásával, de ez a klausztrofóbiát és a dühöt csak tovább növeli” – jelentette ki a magyarországi kutató.
Pekingben a főként fiatalokból álló tüntetők üres papírlapokat tartottak a magasba, ami az elégetlenkedés szimbólumává vált
Fotó: Videófelvétel
John Kirby, a Fehár Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának kommunikációs vezetője azt mondtra, támogatják a békés tiltakozást, és közelről figyelik a Kínában zajló eseményeket. Kérdésünkre, miszerint a jelenlegi haborús környezetben kinek használhat Kína destabilizálódása, Salát Gergely arra emlékeztetett, hogy az amerikai – és nyomukban a nyugat-európai – politikai elitek és médiumok régóta próbálják az – immár a Nyugat globális dominanciáját fenyegető – kínai rendszert elnyomónak, népszerűtlennek és illegitimnek beállítani, s ehhez kapóra jönnek a mostani tüntetések.
Kínának van a legszigorúbb úgynevezett „zéró Covid” politikája, ami milliókat kényszerített tartós karanténba az elmúlt években
Fotó: Videófelvétel
„A kínai emberek többsége a legutóbbi időkig azt vallotta, hogy az országban alapvetően jó irányba mennek a dolgok. A zéró Covid-politika fenntartása miatt azonban sokakban felmerül a kérdés: ha az egész világ szabadon utazik, étterembe megy, meccset néz, él, akkor nekünk miért kell visszatérően hosszú hetekig-hónapokig otthon maradnunk? Biztos, hogy vezetőink a legjobb döntést hozták? A nyugati véleményformálók évtizedek óta először érzik azt, hogy fogást találnak a kínai kormányzaton, így biztosak lehetünk benne, hogy kiemelt – sokszor aránytalanul nagy – figyelmet fognak kapni a legkisebb kínai megmozdulások is. A demonstrációk jó eséllyel elhalnak, de a Hszi Csin-ping féle vezetés már így is komoly presztízsveszteséget szenvedett” – szögezte le lapunknak Salát Gergely Kína-kutató.
Fotó: Képernyőmentés
Felborult egy motoros kishajó szombat este a Dunán, utasai közül négyen partot értek, egy embert jelenleg is keresnek – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság vasárnap.
Semmilyen béke nem lehetséges igazi fegyvermentesítés nélkül, a népek védelem iránti igénye ne változzon általános fegyverkezési versennyé – fogalmazott Ferenc pápa húsvétvasárnapi üzenetében.
Nagyszabású rendőrségi művelet zajlik egy lövöldözés után a hesseni Bad Nauheim városában, miután szombat délután 6 óra körül két férfit agyonlőttek egy lakóház előtt.
Ferenc pápa kerekesszékben ülve megjelent a Szent Péter-bazilikában, és a főoltárnál imádkozott a nagyszombat esti virrasztás szertartása előtt.
Ha tényleg megvalósul a teljes tűzszünet húsvét idejére, akkor Ukrajna azt javasolja, hogy hosszabbítsák meg azt az április 20. utáni időszakra is – írta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton az X-en.
A szentszéki sajtóközpont bejelentette, hogy Ferenc pápa húsvét vasárnap jelen kíván lenni a Szent Péter téren az ünnepi misét követő Urbi et Orbi áldáson. Ferenc pápa virágvasárnap jelent meg a Szent Péter téren rövid időre.
Oroszország egyoldalúan ideiglenes tűzszünetet hirdetett Ukrajnában április 19-től április 21-ig, a döntést Vlagyimir Putyin orosz elnök jelentette be. A Kreml bízik benne, hogy Kijev is betartja a megállapodást.
A NATO adminisztratív területein a Politico című brüsszeli lap információi szerint megkezdődött az eddigi „gender-inkluzív” nyelvhasználat helyett a hagyományos megszólítások, terminológiák visszaállítása.
Jézus keresztútjával a mai világban is naponta szembetalálkozunk Ferenc pápa meditációi szerint, amelyek szövegét a római Colosseumnál felelevenedő stációkon olvassák fel péntek este.
Ha nem jön létre béke az orosz-ukrán háborúban, „akkor azt hiszem, az elnök (Donald Trump) valószínűleg eljut egy olyan pontra, amikor azt mondja: oké, ennyi volt” – közölte Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
szóljon hozzá!