A tiltakozók a járványügyi korlátozások eltörlését követelik, ám egyre több helyen skandálnak a kommunista vezetést bíráló jelszavakat is
Fotó: Videófelvétel
A mélyben hatalmas indulatok forrnak Kínában, s bár ezek elsősorban a járványkezelés ellen irányulnak, a lezárások folytatásával az általános frusztráció megrengetheti a Hszi Csin-ping-rendszer legitimációját – állapította meg a Krónikának Salát Gergely Kína-szakértő. Megjegyezte azt is: a tüntetések kapcsán a nyugati véleményformálók évtizedek óta először érzik azt, hogy fogást találnak a kínai kormányzaton.
2022. november 29., 19:092022. november 29., 19:09
2022. november 29., 19:172022. november 29., 19:17
Nagy rendőri jelenlét mellett, fagypont alatti hőmérsékleten abbamaradtak a szigorú járványügyi szabályok elleni tiltakozások a kínai fővárosban; Sanghajban, Nancsingban és a többi nagyvárosban is csend volt kedden. Kína rendkívül szigorú vírusellenes korlátozásai ellen a hétvégén több városban is tüntettek, az elmúlt évtizedek legnagyobb tiltakozása robbant ki a Kommunista Párt uralma ellen. A hatóságok néhány szabályon könnyítettek, hogy a közvélemény haragját enyhítsék, de arra semmi sem utal, hogy a kormány szakítana a zéró-Covid politikával.
Hírügynökségi beszámolók szerint a tüntetők Vuhanban és Csengduban is az utcára vonultak, de diákok is demonstráltak számos egyetemen szerte az országban. Pekingben is tüntető csoportok szerveződtek, azt skandálva: „Nem akarunk maszkokat, szabadságot akarunk! Nem akarunk Covid-teszteket, szabadságot akarunk!”. Voltak olyan tiltakozók, akik Hszi Csin-ping ( Xi Jinping) elnök és a Kommunista Párt távozását követelték.
A kínai hatóságok kemény fellépéssel próbálják elfojtani az elégedetlenséget
Fotó: Videófelvétel
A tüntetések egyik közvetlen kiváltó oka hírügynökségi jelentések szerint egy, a hszincsiangi Urumcsiban álló toronyházban kitört tűz volt, amiben az országban elterjedt híresztelések szerint a Covid-lezárások miatt halt meg tíz ember. Az urumcsi hatóságok ugyanakkor azt közölték, nem emiatt történt a halálos tragédia. A négymilliós Urumcsiban, az ujgur terület fővárosában ugyanakkor már száz napja otthonaikba vannak zárva a lakosok.
Ezzel szemben a napokban az országon végigsöprő tüntetéshullám sajátossága, hogy egyszerre sok tucat helyszínen vannak megmozdulások Kína legkülönbözőbb részein, és a követelésük ugyanaz: a zéró-Covid politika beszüntetése.
A rendőrség több járókelőt is arra köteleztek, hogy törölje telefonjából az eseményről készült fotókat
Fotó: Videófelvétel
„Ilyen országos mozgalomra 1989 óta nem volt példa. Egyelőre igazán nagy tömegek nem mentek az utcára, s a rendszer stabilitását nem fenyegetik a demonstrációk, de az egyértelmű, hogy a városi középosztálynak nagyon elege van a lezárásokból és az ezek okozta állandó bizonytalanságból” – fogalmazott lapunknak az elemző. Szerinte a mélyben hatalmas indulatok forrnak – ezek alapvetően nem az egész rendszer ellen irányulnak, hanem az elhibázottnak tartott járványkezelés ellen, de ha a lezárásoknak nem lesz hamarosan vége, akkor az általános frusztráció megrengetheti a Hszi Csin-ping-rendszer legitimációját.
„A kormányzat nehéz döntés előtt áll. Ha a vírust szabadon engedik, az idős korosztály alacsony átoltottsága miatt milliós nagyságrendű halottal és a kínai egészségügyi rendszer túlterhelődésével kell számolni, ami szintén legitimációs problémákat okoz, és szembemegy a két és fél éve közvetített üzenettel, miszerint míg a Nyugat pocsékul kezelte a járványt, Kína ebben (is) hihetetlenül sikeres volt. Ha viszont maradnak a lezárások, akkor az elégedetlenség tovább nő, amit el lehet fojtani ugyan erőszakos eszközökkel és a közösségi média cenzúrázásával, de ez a klausztrofóbiát és a dühöt csak tovább növeli” – jelentette ki a magyarországi kutató.
Pekingben a főként fiatalokból álló tüntetők üres papírlapokat tartottak a magasba, ami az elégetlenkedés szimbólumává vált
Fotó: Videófelvétel
John Kirby, a Fehár Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának kommunikációs vezetője azt mondtra, támogatják a békés tiltakozást, és közelről figyelik a Kínában zajló eseményeket. Kérdésünkre, miszerint a jelenlegi haborús környezetben kinek használhat Kína destabilizálódása, Salát Gergely arra emlékeztetett, hogy az amerikai – és nyomukban a nyugat-európai – politikai elitek és médiumok régóta próbálják az – immár a Nyugat globális dominanciáját fenyegető – kínai rendszert elnyomónak, népszerűtlennek és illegitimnek beállítani, s ehhez kapóra jönnek a mostani tüntetések.
Kínának van a legszigorúbb úgynevezett „zéró Covid” politikája, ami milliókat kényszerített tartós karanténba az elmúlt években
Fotó: Videófelvétel
„A kínai emberek többsége a legutóbbi időkig azt vallotta, hogy az országban alapvetően jó irányba mennek a dolgok. A zéró Covid-politika fenntartása miatt azonban sokakban felmerül a kérdés: ha az egész világ szabadon utazik, étterembe megy, meccset néz, él, akkor nekünk miért kell visszatérően hosszú hetekig-hónapokig otthon maradnunk? Biztos, hogy vezetőink a legjobb döntést hozták? A nyugati véleményformálók évtizedek óta először érzik azt, hogy fogást találnak a kínai kormányzaton, így biztosak lehetünk benne, hogy kiemelt – sokszor aránytalanul nagy – figyelmet fognak kapni a legkisebb kínai megmozdulások is. A demonstrációk jó eséllyel elhalnak, de a Hszi Csin-ping féle vezetés már így is komoly presztízsveszteséget szenvedett” – szögezte le lapunknak Salát Gergely Kína-kutató.
Fotó: Képernyőmentés
Továbbra is nagy erőkkel keresi az osztrák rendőrség azt az 56 éves férfit, aki vadászpuskájával lelőtte két vadásztársát hétfőn. Az áldozatok egyike egy felső-ausztriai kis falu polgármestere volt.
Több mint ötezer hamisított műszaki cikket foglaltak le a gyulai határátkelőhelyen egy román kamionból a pénzügyőrök – tudatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közleményben kedden.
Ferenc pápa december 24-én este nyitja meg a Szent Péter-bazilika szent kapuját, amivel kezdetét veszi a jubileumi szentév, december 26-án pedig a római Rebibbia börtönben teszi meg ugyanezt – jelentette be Rino Fisichella érsek.
Több száz üveg brandyt hozott magával egy romániai sofőr, akit a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei Magyarországon, az M5-ös autópályáról tereltek le ellenőrzésre.
Oroszország keddre virradó éjjel megtámadta Harkiv Osnovjanszkij kerületét, és legalább négy embert megölt – jelentették a helyi hatóságok.
Az izraeli parlament, a kneszet hétfő este elfogadta az ENSZ palesztinokat támogató segélyszervezete (UNRWA) Izrael területén való működését betiltó törvényt.
Az Európai Unió 13 országának külügyminisztere elítélte hétfőn a hétvégi georgiai parlamenti választásokon a nemzetközi szabályok állítólagos megsértését, és úgy ítélték meg, hogy a szabályok megsértése „összeegyeztethetetlen az európai uniós tagjelölt országgal szembeni elv
Izrael kétmilliárd sékelért (mintegy 500 millió euróért) hadrendbe állíthatóvá fejleszti Fénypajzs nevű légvédelmi lézerfegyverét – jelentette be hétfőn a fegyvergyárakkal szerződést kötő védelmi minisztérium.
Magyarországnak nemzeti érdeke Románia mielőbbi schengeni csatlakozása, s a kormány reménykedik abban, hogy ez még hazánk soros európai uniós elnöksége alatt megtörténhet – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.
Az izraeli hadsereg (IDF) a Hamász iszlamista terrorszervezet mintegy hatvan fegyveresét fogta el hétfőn egy kórházépületben a Gázai övezet északi részén lévő Dzsabalíjában, és az utóbbi napok harcai során megölt több száz fegyverest a városban.
szóljon hozzá!