Fotó: Franak Viacorka/Twitter
Negyvenegy tüntetőt vették őrizetbe pénteken a fehérorosz rendvédelmi szervek – közölte a minszki belügyminisztérium.
2020. szeptember 05., 16:582020. szeptember 05., 16:58
A szombaton kiadott közlemény szerint 21 ember továbbra is őrizetben marad, amíg nem állnak bíróság elé közigazgatási jogsértés miatt. A közleményből kiderült, hogy Fehéroroszországban pénteken 13 településen 22 tiltakozó megmozdulás volt, amelyen a belügyminisztérium szerint mintegy ezer ember vett részt. A tárca arról is hírt adott, hogy az országban a hatóságokat támogató 16 rendezvényt is tartottak másfélezer résztvevővel.
Az a vád ellenük, hogy 107 ezer fehérorosz rubel értékű anyagi kárt okoztak a költségvetésnek és az államnak. A vádat alaptalannak tartják és tagadják a cég munkatársai, azt mondják, hogy törvényeknek megfelelően működtek, amit nemzetközi könyvvizsgálat és számtalan hatósági ellenőrzés is alátámaszt. Állításuk szerint politika áldozatai, mert a vállalat egyik alapítója, Nyikita Mikado részt vett egy augusztus 9-i tiltakozáson az elnökválasztás eredményeinek meghamisítása miatt. A PandaDoc számítógépes vállalatot 2011-ben alapították az Egyesült Államokban Fehéroroszországból kivándoroltak. A cég székhelye San Francisco.
A lengyel ügyészség vizsgálatot kezdett három Fehéroroszországban őrizetbe vett, megvert és megkínzott lengyel állampolgár ügyében. Őket Minszkben vették őrizetbe augusztusban az elnökválasztással eredményei elleni tiltakozások során. Lengyelországba visszatérve látleletet vettek fel a sérüléseikről. Ők újságíróknak elmondták, hogy a fehérorosz különleges rendőri egység, az OMON vette őket őrizetbe, és egy ideig egy rendőrségi tornateremben tartották őket, ahol hátrakötözött kézzel álltak, illetve térdeltek. Később börtönbe zárták őket. Három nap múlva távozhattak.
A fehérorosz oktatási miniszter, Ihar Karpenka utasítást adott szombaton arra, hogy a tanintézetekben szavatolják a tanulók biztonságát. A döntés részeként pótlólagos lépéseket tesznek annak érdekében, hogy ellenőrizzék idegenek belépését az intézmények területére. A TASSZS orosz hírügynökség szerint pénteken a rendfenntartók őrizetbe vették a Minszki Állami Nyelvtudományi Egyetem néhány diákját.
Három rendszám nélküli kisbusz érkezett a helyszínre rendfenntartókkal, akik őrizetbe vettek több diákot. Ellenük is közigazgatási szabálysértési eljárás indul. Szvjatlana Cihanouszkaja volt ellenzéki elnökjelölt szombaton Vilniusban tárgyalt Paval Latuskával, az ellenzéki Koordinációs Tanács elnökségi tagjával, és utána közölte, hogy – bár eddig nem ismerték egymást személyesen – „együtt fogják folytatni a harcot” a minszki hatalom ellen. Cihanouszkaja megjegyezte, hogy Latuska, aki korábban Minszk varsói és párizsi nagykövete volt, illetve a kulturális tárcát is vezette, jól ismeri a hatalom belső működését, és „példát mutatott arról, hogy sosem késő átállni a nép oldalára”. Latuska pénteken Vilniusban közvetlen párbeszédet ajánlott Oroszországnak, és közölte, hogy személyesen hajlandó emiatt Moszkvába utazni.
Közben szombaton a Zet lengyel rádióállomás adásában Pawel Jablonski lengyel külügyminiszter-helyettes megerősítette, hogy Cinahouszkaja a lengyel fővárosba, Varsóba készül. Előző nap már a Varsói Fehérorosz Ház is hírt adott arról a Facebook közösségi oldalán, hogy a lengyel miniszterelnöki hivatal részvételével szeptember 9-én találkozót szerveznek a fehérorosz ellenzéki vezetővel.
Fehéroroszországban augusztus 9-én tartottak elnökválasztást, amelyen a hivatalos adatok szerint Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök győzött a voksok mintegy 80 százalékának megszerzésével, és így hatodszor lett államfő. A második helyre befutó Szvjatlana Cihanouszkaja magát tartja az augusztus 9-i elnökválasztás győztesének, bár a hivatalos adatok szerint a szavazatoknak csupán 10,12 százalékát kapta meg. Az eredmények ismertetését követően azonnal tömeges tüntetések kezdődtek országszerte, amelyek később heves összetűzésekbe csaptak át. A hatóságok erőszakosan léptek fel a tiltakozókkal szemben, sokakat őrizetbe vettek.
Büntetőeljárást indított az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) az Egyesült Államok és más NATO-országok vezető tisztségviselői ellen a terrorizmus finanszírozása címén, orosz parlementi képviselők feljelentése alapján – közölte kedden az orosz hatóság.
Ukrán drón találta el a zaporizzsjai atomerőmű kiképzőközpontjának tetejét – közölte a két éve orosz ellenőrzés alá került energetikai létesítmény sajtószolgálata kedden a Telegram-csatornáján.
Az Iszlám Állam terrorista csoport a Bajnokok Ligáját fenyegeti: az iszlamista szervezet a kommunikációs csatornáin közzétett üzenetében négy stadionra mutatott rá, ahol keddtől a negyeddöntőket játsszák, és mészárlásra szólított fel.
Joe Biden amerikai elnök a jövőben is az LMBTQ+ közösség – köztük a transznemű emberek – jogainak, biztonságának és méltóságának szószólója lesz – mondta a Fehér Ház szóvivője.
Komoly siker Peter Pellegrini szlovák házelnök, a Hlas párt vezetője számára az államfőválasztáson elért győzelem, ami a magyarok számára is hozhat pozitívumokat – értékelt a Krónikának a szlovákiai elnökválasztás kapcsán Tokár Géza felvidéki politológus.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfőn közölte, hogy kitűzték a rafahi invázió időpontját.
Az AF1088-as, Párizs–Bukarest (Otopeni) járat, amely hétfő este 8.22-kor indult Párizsból, 23 óra körül Budapesten landolt – közölte Lucian Mîndruță újságíró a Facebook-oldalán.
Felgyújtották hétfőn az orosz Szerpuhov rakétahordozót, amely a Balti-tengeren lévő Kalinyingrádi exklávénál volt kikötve – állítja az ukrán katonai hírszerzés.
Ukrajnának késő tavasszal vagy kora nyáron újabb orosz offenzívára kell számítania, amely az ukrajnai Donbasz keleti régiója körül összpontosul majd – állította Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés (HUR) főnöke.
Az Izrael és a Hamász közötti, tűzszünetről és túszmegállapodásról szóló kairói tárgyalásokon „jelentős előrelépés” történt, és számos vitás kérdésben konszenzus született – jelentette az Al Qahera News.
szóljon hozzá!