Pusztítás. Az orosz légitámadások súlyos rombolást okoztak Ukrajna-szerte
Fotó: ukrán katasztrófavédelem
Oroszország keddre virradó éjjel megtámadta Harkiv Osnovjanszkij kerületét, és legalább négy embert megölt – jelentették a helyi hatóságok.
2024. október 29., 10:282024. október 29., 10:28
Ihor Tyerehov polgármester megerősítette, hogy a támadásban négyen meghaltak.
– közölte Oleh Szinyehubov területi kormányzó.
A támadás helyi idő szerint hajnali 3 óra körül történt – mondta Tyerehov. Két ház megsemmisült, és további mintegy 20 házban keletkeztek károk. Úgy tűnik, hogy a csapást KAB irányított bombával hajtották végre.
Az északkeleti Harkiv városa az elmúlt két év teljes körű orosz háborúja során könyörtelen orosz támadásokat szenvedett el. Az elmúlt hónapokban Moszkva fokozta a Harkiv elleni csapásokat, gyakran sűrűn lakott városrészeket célozva.
Nem Harkiv volt az egyetlen célpont:
Kedden hajnalban egy orosz drónról származó rocsdarab csapódott be egy lakóházba Kijev Szolomjanszkij kerületében, ami tüzet okozott – közölte Vitalij Klicsko polgármester . A támadás megrongált egy gázvezetéket, és a katasztrófavédelem munkatársai elzárták a gázellátást.
Öt ember megsérült, egyikük kórházba került – közölte a kijevi városi katonai közigazgatás.
A közeli autók és egy kereskedelmi épület is kigyulladt a dróncsapást követően, mondta Klicsko.
Szerhij Popko, Kijev város katonai közigazgatásának vezetője elmondta, hogy a gázrendszer nyomáscsökkenése miatt mentőegységeket küldtek a támadás helyszínére. A helyszínen keletkezett tüzet eloltották.
Pénteken egy Kijev elleni dróncsapás egy többemeletes épületet ért , megölve egy tizenéves lányt.
Közben egy halottra és 12 sebesültre emelkedett a lakóházak és egy egészségügyi intézmény ellen hétfőn késő este Krivij Rihben végrehajtott orosz rakétatámadás áldozatainak száma – jelentették az ukrán hatóságok.
– jelentette Szerhij Liszak, a Dnyipropetrovszki terület kormányzója. A nemzeti rendőrség szerint öt embert kimentettek a részben megsemmisült magasépületből.
A támadásban 12 garázs megsemmisült, és 500 négyzetméteren terjedt el a tűz, amely egy lakóházat és több melléképületet is érintett.
Eközben hétfőn az ukrán különleges erők égisze alatt működő Nemzeti Ellenállási Központ (CNSZ) közölte: helyi lakosoktól származó információk szerint eddig már több mint háromezer észak-koreai katonát vezényeltek képzésre az oroszországi kurszki területre.
A közlemény szerint
Velük együtt érkeztek a gyakorlóterekre a kommunista ország nagykövetségének munkatársai, akik fordítóként dolgoznak, illetve figyelik a katonák viselkedését – írta honlapján a CNSZ.
„Egyelőre nem tudni pontosan, mikor küldik a KNDK-ból érkezett katonákat közvetlenül a harci övezetbe, azaz meddig tart képzésük a kurszki régióban. A katonák tartózkodási helye azonban ismert” – fűzte hozzá a központ.
Vadim Misznik, a Sziverszk ukrán műveleti csapatcsoport szóvivője egy hétfői tévéműsorban közölte, hogy az ukrán katonák egyelőre nem találkoztak észak-koreaiakkal.
A CNSZ egy másik közleményében arról adott hírt, hogy
A közlés szerint az oroszok nyomott áron vásárolták fel a termést a helyi gazdáktól.
„Hasonló rendszer Ukrajna ideiglenesen megszállt területein az orosz agresszió kezdete óta másutt is működik. A megszálló adminisztráció arra kényszeríti a gazdákat, hogy terményeiket meghatározott cégeknek fix áron adják el” – írta a központ. Hangsúlyozta, hogy az ukrán termények ilyen formában történő kivitele nemcsak gazdasági bűncselekmény Ukrajna ellen, hanem a térség gazdasági stabilitásának aláásását célzó szélesebb stratégia része is. Oroszország ukrán forrásokat használ fel arra, hogy megerősítse pozícióját a nemzetközi színtéren. Az ilyen tetteket a nemzetközi közösségnek el kell ítélnie, az elkövetőket pedig a törvény előtt felelősségre kell vonni – szögezte le a CNSZ.
– közölte a Pentagon hétfőn, miután a NATO megerősítette, hogy észak-koreai csapatok állomásoznak a Kurszki területen.
„E katonák egy része már közelebb vonult Ukrajnához, és egyre inkább aggódunk amiatt, hogy Oroszország harcban vagy az ukrán erők elleni harci műveletek támogatására kívánja felhasználni ezeket a katonákat az ukrán határhoz közeli oroszországi Kurszki területen” – mondta Sabrina Singh, a Pentagon szóvivője.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn arról beszélt: az, hogy
az Ukrajna elleni háború jelentős eszkalációját jelenti, és veszélyezteti a globális békét.
Az uniós bizottság tájékoztatása szerint Ursula von der Leyen telefonbeszélgetést folytatott Jun Szogjol dél-koreai elnökkel. A beszélgetés során a bizottsági elnök azt mondta:
Von der Leyen biztosította a dél-korei elnököt, hogyaz Európai Unió kész aktívan együttműködni Dél-Koreával és más hasonló gondolkodású partnerekkel a növekvő biztonsági fenyegetések kezelése érdekében.
Szöuli hivatalos tájékoztatás szerint Jun Szogjol a telefonbeszélgetés során arról tájékoztatta az uniós bizottság elnökét, hogy információik szerint az észak-koreai csapatok tényleges háborús bevetése Ukrajnában a vártnál hamarabb megtörténhet.
Közölte, hogy egy dél-koreai delegáció látogat Ukrajnába még ezen a héten, hogy információkat osszon meg Észak-Korea csapatainak Oroszországba küldésével kapcsolatban, és megvitassa az együttműködés lehetséges formáit Kijevvel.
Jun Szogjol, aki délelőtt a NATO főtitkárával is egyeztetett, reményét fejezte ki, hogy Mark Rutte vezetése alatt a katonai szövetség megkettőzi erőfeszítéseit az Oroszország és Észak-Korea közötti jogellenes együttműködés megfigyelésére és megakadályozására a szolidaritás és koordináció jegyében.
– fogalmazott.
Jun Szogjol az észak-koreai csapatok azonnali kivonását és a Moszkva és Phenjan közötti katonai együttműködés beszüntetését szorgalmazta.
Ígérte továbbá, hogy az EU-val és tagállamaival közösen vizsgálják meg a lehetséges válaszintézkedéseket.
„Fokozatos intézkedéseket fogunk hozni az orosz-észak-koreai katonai együttműködés fejleményeitől függően” – fogalmazott. A múlt héten Jun Szogjol közölte, Szöul fontolóra veheti, hogy fegyvereket adjon Ukrajnának, elmozdulva a humanitárius segélyek küldésének politikájától.
Eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a The Times of India című lapnak adott interjújában, amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett hétfőn, arról beszélt:
„Maga Oroszország sok oroszt megölt. Nagyon sok mozgósított orosz katona halt meg úgy, hogy az orosz hadsereg végzett vele, mert félt támadni, meghalni vagy megsebesülni a golyózáporban. Visszamenekültek, és saját társaik ölték meg őket” – mondta Zelenszkij az interjúban, amelyet közzétettek az ukrán elnök Youtube-csatornáján is.
Kiemelte, hogy
Az augusztus 6-án elindított kurszki hadművelet során az ukrán egységek azt látták, hogy Oroszország még saját területét is támadja, és megöli a kurszki régió területén maradt civileket – állította.
Zelenszkij szavai szerint Oroszországnak mintegy 650 ezer katonája sebesült meg vagy halt meg Ukrajnában.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, hétfői helyzetjelentésében viszont már azt írta, hogy
Az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat közölte, hogy hétfőn egy orosz Sahid drón veszélyesen közel repült a hmelnickiji atomerőmű egyik energiablokkjához.
A cég hozzátette, hogy
ami újabb kockázatokat jelent a nukleáris létesítmények biztonságos üzemeltetése szempontjából.
Ferenc pápa magyarországi apostoli útján, 2023. április 28–30. között a vatikáni delegáció tagjaként Robert Francis Prevost – a csütörtökön megválasztott XIV. Leó – is elkísérte az előző szentatyát.
Május 12-től teljes körű, feltétel nélküli tűzszünet lép életbe Ukrajnában – erről szombaton Kijevben állapodott meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az európai vezetőkből álló tettrekészek koalíciójával.
Donald Trump Truth Social közösségi-média posztjában erősítette meg, miszerint India és Pakisztán teljes és azonnali tűzszünetben állapodott meg egy, az Egyesült Államok közvetítésével zajló, hosszan tartó tárgyalássorozat eredményeként.
A csütörtökön megválasztott új pápa, az amerikai Robert Prevost által választott Leó név az egyik leggyakoribb pápai nevek egyike, a választás pedig azt tükrözi, hogy az új egyházfő az egyház szociális szerepére akar jelentős hangsúlyt helyezni.
Robert Fico szlovák miniszterelnök csütörtökön kénytelen volt kerülőutat választani Moszkvába, hogy eljusson Vlagyimir Putyin pénteki katonai parádéjára, miután a balti államok lezárták légterüket az őt az eseményre szállító repülőgép előtt.
A magyar kormány semmilyen elszigetelést, retorziót nem támogat Romániával szemben – jelentette ki pénteken Orbán Viktor.
Az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke közös nyilatkozatban emlékezett meg az 1950. május 9-i Schuman-nyilatkozat 75. évfordulójáról. Az ünnepséget Robert Schuman szülőhelyén, Luxemburgban tartották.
Magyarország kiutasított két, Ukrajna budapesti nagykövetségén diplomáciai fedésben dolgozó kémet, ugyanis a kormány nem tűri tovább a Magyarországgal szembeni folyamatos lejárató akciókat Kijev részéről – jelentette be Szijjártó Péter.
A romániai államfőválasztás második fordulójának napján, május 18-án tartják XIV. Leó pápa beiktatási szertartását. A beiktatási misét a hagyományokhoz híven a római Szent Péter téren tartják, helyi idő szerint délelőtt 10 órakor.
Választ kell adni arra, hogy Európa miként fogja kezelni az Ukrajna elleni háborút, ugyanakkor világossá kell tenni, hogy hol áll Európa: mégpedig Ukrajna oldalán – jelentette ki Friedrich Merz német kancellár Brüsszelben pénteken.
szóljon hozzá!