Megfélemlítési kísérlet. Az ukrán „hazafiak” terrorcselekmények elkövetésével fenyegetőznek
Fotó: Kárpátaljalap.net
Súlyos, életveszélyes fenyegetéseket kapott a kárpátaljai magyarság az augusztus 20-ai nemzeti ünnep apropóján. Emellett több helyszínen is hamisnak bizonyult bombariadók voltak. Az ok: az ukrán szélsőségesek így akarják eltántorítani a magyarokat a magyar többségű járás követelésétől.
2020. augusztus 25., 15:242020. augusztus 25., 15:24
A kárpátaljai magyaroknak az utóbbi években a kijevi hatalom kisebbségellenes lépései mellett provokációkkal, megfélemlítésekkel, tettlegességig fajuló akciókkal is szembesülniük kellett. Eddig a szélsőséges ukrán szervezetek, csoportosulások többnyire a március 15-i ünnepségek idejére időzítették fenyegetéseiket.
Most augusztus 20-át találták megfelelő alkalomnak akciójukhoz. A magyarok számára kiemelt jelentőségű napon e-mailben küldött levél érkezett többek között a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséghez (KMKSZ), Magyarország ungvári főkonzulátusához, a beregszászi városi tanácshoz, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetséghez és a Kárpátalja.ma szerkesztőségéhez.
„Diverziókba kezdünk, terrorcselekményeket fogunk végrehajtani városaitokban, falvaitokban, iskoláitokban és templomaitokban mindaddig, amíg a külön magyar járás létrehozásának ideológiája meg nem szűnik” – állt a levélben.
Augusztus 20-án a kárpátaljai Aknaszlatinán, Técsőn és Beregszászban is bombariadó miatt kellett kiüríteni a katolikus templomokat az ünnepi mise közben. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat vizsgálatot indított a hamisnak bizonyult bombariadókkal és fenyegető üzenettel kapcsolatban is.
A politikus az ungvári Tv21 televíziónak azt mondta, biztos benne, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat alaposan meg fogja vizsgálni az eseteket. „Abban is biztos vagyok, hogy megtaláljuk a fenyegetőket” – jelentette ki Petrov. Hozzátette, neki úgy tűnik, hogy ezeket az információs-pszichológiainak is nevezhető műveleteket külföldről szervezték.
A megye kormányzója arról is beszélt, hogy tudomása szerint ugyanaz a csoport tervezte a mostani akciót, amelyik a KMKSZ ungvári székház elleni robbantásos merényletet elkövette. A 2018 februárjában elkövetett támadás ügyében az annak megszervezésével vádolt Kosztyantint idén júniusban kilenc év szabadságvesztésre ítélték.
Augusztus 21-én egyébként újabb fenyegető levél érkezett, a címzettek listája ezúttal néhány kárpátaljai egyházzal bővült. Az úgyszintén e-mailben érkezett üzenetben a magát ukrajnai farkasnak (ukrainian wolf) nevező „feladó”
„A ti enklávétokra és közösségeitekre nincs szüksége Ukrajnának!” – állt az üzenetben. A Kárpátalja.ma hírportál beszámolója szerint a szerző kollektív retorzióval fenyegette meg a magyarságot, s egy hetes ultimátumot adott.
Sulyok Tamás köztársasági elnök vatikáni találkozójuk során arra kérte XIV. Leó pápát, hogy amint teheti, látogasson el ismét Magyarországra.
Hitetek és örömötök szolgája akarok lenni – mondta XIV. Leó a péteri szolgálatának kezdetét jelentő szentmisén vasárnap a vatikáni Szent Péter-téren, hangsúlyozva, hogy a péteri szolgálat két dimenziója a „szeretet és az egység”.
Romániai idő szerint vasárnap 13 óráig több mint 1 millió román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Romániai idő szerint szombaton 22 óráig több mint 700 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Donald Trump amerikai elnök szombaton a Truth Social nevű közösségi oldalán bejelentette, hogy hétfőn telefonon tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború leállításáról.
Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
szóljon hozzá!