Fotó: Ukrán védelmi minisztérium
Az ukrán fegyveres erők vezérkarának legfrissebb jelentése szerint körülbelül 9000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harcokban. Az orosz védelmi minisztérium szerdai jelentésében pedig arról ad hírt, hogy az ukrán katonai infrastruktúrára mért, számottevő kár mellett az orosz hadsereg 2870 katonát ölt meg, 3700-et megsebesített és közel 600-at tart fogva.
2022. március 03., 15:162022. március 03., 15:16
2022. március 03., 15:202022. március 03., 15:20
Az ukrán hadsereg rendszeresen ad ki frissítéseket az orosz erőknek okozott katonai veszteségekről, amelyekkel kapcsolatban a nyugati médiumok is hangsúlyozzák: nem áll módjukban ellenőrizni az információt.
A német piac- és fogyasztói adatokra szakosodott Statista vállalat szerint az orosz hadsereg február 24. és március 3. között számlált embervesztesége megegyezik az ukrán vezérkar által közölt számadattal. A felszerelésbeli veszteséget illetően a vállalat ugyanakkor azt is közölte, hogy Oroszország 900 harci páncélozott gépet, 374 autóipari felszerelést, 217 tankot és 42 Grad típusú rakétarendszert vesztett a nyolc napja tartó háborúban.
Fotó: Orosz védelmi minisztérium
Oroszország szerda este adott ki először konkrét számadatokat az Ukrajnában elesett katonáiról.
Az orosz védelmi minisztérium szóvivője szerint az orosz hadsereg az ukrán fegyveres erők katonai infrastruktúrájának 1502 objektumát semmisítette meg, köztük van az ukrán fegyveres erők 51 parancsnoki és kommunikációs csomópontja és 38 légvédelmi radarállomás.
Elmondása szerint 58 repülőgépet semmisítettek meg (47-et a földön, 11-et a levegőben), az ukrán hadsereg 472 harckocsit és más páncélozott harcjárművet, 62 rakéta-sorozatvetőt, 206 tüzérségi ágyút és aknavetőt, 336 speciális katonai járművet és 46 pilóta nélküli repülőgépet veszített – közölte szerdán az MTI.
Az Amerikai Egyesült Államok szerdai becslései szerint Oroszország haderejének 82%-át telepítette Ukrajnába a keddi 80%-os becsléssel szemben – közölte az amerikai közszolgálati rádió, a National Public Radio.
A múlt heti budapesti EU-csúcson bemutatott Draghi-jelentés mellbe vágta és döntéshozásra indította az európai vezetőket – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Donald Trump megválasztott elnök csütörtökön kijelentette, hogy kormánya az orosz-ukrán háborúra fog összpontosítani.
Patthelyzet alakult ki az Európai Parlamentben (EP), miután a képviselők Ursula von der Leyen 26 biztosjelöltje közül 19-et elfogadtak, de a maradék hétről – köztük Várhelyi Olivér magyar és Roxana Mînzatu román jelöltről – nem tudtak dönteni.
Izrael a Human Rights Watch (HRW) új jelentése szerint a gázai palesztinok erőszakos tömeges kitelepítésére törekszik egy olyan szándékos és szisztematikus kampány keretében, amely háborús és emberiesség elleni bűncselekménynek minősül.
Sulyok Tamás köztársasági elnök november 15-ei hatállyal Nacsa Lőrincet, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) országgyűlési képviselőjét nevezte ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárának – közölte a Miniszterelnökség.
Két újabb román állampolgárt azonosítottak a két héttel ezelőtti spanyolországi áradások halálos áldozatai között – közölte csütörtök este a külügyminisztérium a spanyol hatóságoktól származó információkra hivatkozva.
Schengen-taggá válhat Románia néhány hónapon belül, de még nincs semmi kőbe vésve – figyelmeztetett Cătălin Predoiu román belügyminiszter.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök csütörtökön győzelmi ünnepséget szervezett a floridai Mar-a-Lagoban, ahol azzal büszkélkedett, hogy a republikánusok mindent megnyertek a múlt keddi választáson, amit csak lehetett.
A 2019-es tűzvész után újjáépített párizsi Notre-Dame-székesegyház december 8-tól ismét „az egész világot” fogadja.
Moszkva szerint rosszabb lenne a minszki megállapodásoknál az ukrajnai konfliktusnak a jelenlegi frontvonal mentén való befagyasztása – ezt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelentette ki a Novij Mir projektnek adott nyilatkozatában.
szóljon hozzá!