Fotó: Facebook/Recep Tayyip Erdogan
A török Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) elnöke, Ahmet Yener vasárnap este bejelentette: a közel végleges adatok alapján Recep Tayyip Erdogan hivatalban lévő török államfő nyerte az elnökválasztás második fordulóját.
2023. május 29., 09:402023. május 29., 09:40
2023. május 29., 11:092023. május 29., 11:09
Az YSK elnöke sajtótájékoztatóján azt közölte, hogy a voksok 99,43 százalékos feldolgozottsága mellett Erdogan 52,14 százalékkal áll az élen.
Elmondása szerint az ellenzéki jelölt, Kemal Kilicdaroglu, a Köztársasági Néppárt (CHP) elnöke e részeredmény szerint a voksok 47,86 százalékát kapta meg.
Yener aláhúzta:
Erdogan egyébként már az este folyamán Isztambulban, a YSK-nak a szavazatok 75,42 százalékos feldolgozottsága melletti részeredményeire hivatkozva bejelentette győzelmét, és köszönetet mondott minden állampolgárnak, aki az elkövetkező öt évre is rá bízta az ország irányítását.
A török elnök, aki egy busz tetejéről intézett beszédet híveihez, azt hangoztatta, hogy a választás győztese Törökország és mind a 85 millió állampolgára.
„Rászolgálunk a bizalmatokra” – fogadkozott.
Az államfő beszédében hozzátette: a CHP vélhetően számon kéri Kilicdaroglun a vereséget. Egyúttal jelezte:
Erdogan Isztambulból a fővárosba, Ankarába repült, hogy az államfői palotánál mondjon ünnepi beszédet.
Ebben győzelmére utalva azt mondta,
Erdogan pontban vasárnap éjfélkor szólalt fel az őt ünneplő, hivatalos adatok szerint mintegy 320 ezres tömeg előtt az államfői palota bejáratánál.
Beszédében rámutatott: azzal, hogy az elnökválasztás első fordulójával párhuzamosan tartott május 14-i parlamenti választáson a szavazók a kormányoldali pártszövetségnek többséget biztosítottak a törvényhozásban, Törökországban az államfő kezében összpontosuló végrehajtó hatalmat illetően is kifejezték már szándékukat.
Hangsúlyozta, immár félre kell tenni a választási kampány minden vitáját, civakodását, és „ideje a nemzeti célok, a nemzeti álmok érdekében egyesülni”.
Az elkövetkező napok legsürgetőbb ügye az infláció okozta problémák kiküszöbölése - húzta alá.
Elmondta, eddig csaknem 600 ezer szíriai tért vissza országába, terveik szerint pedig néhány éven belül további egymillió menekült hazatérését fogják biztosítani.
Erdogan a beszédében egy másik kérdést érintve leszögezte: az ő vezetése alatt nem lehetséges annak a Selahattin Demirtasnak, a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) volt társelnökének a szabadon engedése, aki terrorvádak miatt 2016 novembere óta ül előzetes letartóztatásban.
Kilicdaroglu az esti órákban pártja ankarai székházában szólalt fel. Az ellenzéki politikus rámutatott: szomorúsága igazi okai azok az óriási problémák, amelyek országára várnak.
„Az utóbbi évek legigazságtalanabb választási kampányát éltük át” – vélekedett, és azt kérte választóitól, hogy támogassák a demokráciáért vívott harc folytatását.
Az elnökválasztás második fordulója azért vált szükségessé, mert a május 14-i első fordulóban egyik indulónak sem sikerült abszolút többséget szereznie.
Több állam- és kormányfő – köztük Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Novák Katalin köztársasági elnök – már vasárnap este gratulált a győzelemhez.
vasárnap este mikroblogján. „Franciaországnak és Törökországnak közösen jelentős kihívásokkal kell megbirkóznia” − utalt a francia államfő az európai béke megteremtésére, az euro-atlanti szövetség jövőjére, illetve a földközi-tengeri térség problémáinak orvoslására.
Vlagyimir Putyin orosz elnök is sietett gratulálni.
Az üdvözlő távirat szerint Erdogan újraválasztási győzelme önzetlen munkájának természetes eredménye.
„A választási győzelem Önnek a Török Köztársaság vezetői minőségében végzett önzetlen munkájának természetes eredménye volt, ami egyértelmű jele annak, hogy a török nép támogatja az Ön erőfeszítéseit az állami szuverenitás megerősítésére és az önálló és független külpolitika folytatására” – volt olvasható az orosz elnök üzenetében.
Putyin azt is hangsúlyozta, hogy
„Szívből kívánok Önnek újabb sikereket az oly felelősségteljes államfői tevékenységben, valamint jó egészséget és boldogulást” – hangzott az orosz elnök üdvözlete.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök Erdogan érdemeként méltatta, hogy dacára az országban zajló politikai-társadalmi folyamatoknak, sikerült megőriznie a társadalmi stabilitást. „Méltó, erős politikusnak tartom Önt és Fehéroroszország barátjának. Azonos érdekeink vannak, ami a nemzetközi helyzet feszültségmentesítését, az ellátási láncolatok biztosítását és a viték békés rendezését illeti. Mindig számíthat ránk” − tette hozzá a fehérorosz elnök.
Ebrahim Raiszi iráni elnök szintén jókívánságait tolmácsolta a török elnöknek. Az IRNA állami hírügynökség szerint Raiszi úgy fogalmazott, hogy egy szorosabb együttműködés országaik között megteremti a béke és stabilitás alapját a térségben.
Tüntetések és összecsapások
Eközben a Medya News beszámolói szerint több, délkeleti, jelentős arányban kurdok lakta tartományban összecsapások törtek ki a lakosság és a rendfenntartó erők között.
Az ellenzéki jelölt ezeken a területeken jelentős számú szavazatot kapott.
Összetűzésekről érkezett beszámoló Batman, Hakkari és Diyarbakir tartományból is, de Isztambul kurdok lakta negyedeiben is összecsapások voltak.
A tüntetők szerint a választáson számos szabálytalanságot követtek el.
A rendőrség könnygázt, vízágyút és gumilövedéket is bevetett, többen megsérültek. A beszámolók szerint a CHP egyik tagját halálra késelték Orduban.
Erdogan hívei közül viszont mintegy százezren vonultak az elnöki palota elé ünnepelni.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
Az Egyesült Államok szerdán megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozattervezetét, amely „azonnali, feltétel nélküli és tartós tűzszünetet” követelt Izrael és a Hamász fegyveresei között Gázában.
Vlagyimir Putyin választ fog adni az orosz repülőterek elleni támadásra – írta Donald Trump amerikai elnök Truth Social nevű közösségi portálján szerdán.
A magyar kormány úgy döntött, hogy a megduplázza a közmédia egész napos adománygyűjtő műsorában befolyt felajánlásokat, tehát „minden felajánlott forint mellé odatesz még egyet” – közölte Orbán Viktor miniszterelnök.
Június 4-e a gyász, a tanulságok levonásának és a megmaradás büszkeségének napja; a nemzeti összetartozás napjának tanulsága az, hogy a nemzetcsonkítás fájdalmát nemzet- és országépítéssel lehet meghaladni – mondta Semjén Zsolt.
szóljon hozzá!