Január 6-án a tömeg megostromolta a Capitoliumot
Fotó: Agerpres/EPA
Nyolc hónapos börtönbüntetést kapott egy amerikai férfi, aki idén január 6-án a tömeggel együtt megostromolta a washingtoni Capitolium épületét.
2021. július 20., 08:432021. július 20., 08:43
Paul Allard Hodgkins floridai darukezelő az első személy, akit egy amerikai szövetségi bíróság börtönbüntetésre ítélt a januári washingtoni zavargások és a törvényhozás épülete elleni támadás során végrehajtott bűncselekmény miatt.
Joe Biden nem állít fel elnöki bizottságot a Capitolium elleni januári támadás körülményeinek kivizsgálására, miután a felsőházban a republikánus párti szenátorokok megakadályozták egy ilyen kétpárti testület létrejöttét – közölte a Fehér Ház szóvivője.
Hodgkins a bírásági ítélethirdetés előtt bocsánatot kért, és azt mondta, hogy szégyelli január 6-i cselekedeteit.
Az előre megírt szöveget nyugodt hangon felolvasó férfi hangsúlyozta, hogy
Az ügyészek 18 hónapos börtönbüntetést kértek Hodgkins-ra, mert, ahogy a bírósági dokumentumban fogalmaztak, „mint valamennyi, a zavargásokban résztvevő tüntető, a férfi is hozzájárult a demokrácia kollektív veszélyeztetéséhez” azáltal, hogy arra kényszerítették az amerikai törvényhozókat, hogy ideiglenesen függesszék fel Joe Biden 2020-as elnökválasztási győzelmének hitelesítését, és a kongresszusi óvóhelyre meneküljenek a támadó csőcselék elől.
Ha a trumpizmus egyes elemei meg is maradnak, Donald Trumpnak január 6-a után nagyban csökkentek az esélyei, hogy még szerepet játsszon a politikában – állapította meg lapunknak Magyarics Tamás. A külpolitikai szakértőt többek között arról faggattuk, milyen rövid, illetve hosszú távú hatásai lehetnek a washingtoni Capitoliumnál történteknek.
Az ítélethirdetéskor Randolph Moss bíró kifejtette, hogy Hodgkins is szerepet játszott „az amerikai történelem egyik legsötétebb epizódjában”, ha nem is olyan jelentős szerepet, mint társai. Ennek ellenére végül úgy döntött, hogy
Hodgkins az ügyészekkel kötött megállapodás értelmében júniusban bűnösnek vallotta magát hivatalos eljárás akadályozásában, amelynek legmagasabb büntetési tétele 20 éves börtönbüntetés. Cserébe a vádhatóság elengedte a kisebb súlyú vádpontokat, többek között a behatolást a nyilvánosság számára korlátozott belépésű hivatali épületbe, valamint a rendbontást.
Csaknem négyórányi zavar után biztonságosnak nyilvánították az amerikai törvényhozás épületét, amelyet a Donald Trump távozó elnököt támogató tüntetők ostromoltak meg szerda este, megzavarva az elektori szavazatok hitelesítésének folyamatát.
Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.
A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
szóljon hozzá!