Fotó: Igor Bobic/Twitter
Joe Biden nem állít fel elnöki bizottságot a Capitolium elleni januári támadás körülményeinek kivizsgálására, miután a felsőházban a republikánus párti szenátorokok megakadályozták egy ilyen kétpárti testület létrejöttét – közölte csütörtökön az Axios nevű amerikai hírportállal Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője.
2021. június 04., 07:322021. június 04., 07:32
Psaki szerint Biden egy elnöki vizsgálóbizottság létrehozása helyett inkább fokozni fogja a nyomást a kongresszusra, hogy mégis hozzon létre saját hatáskörben egy ilyen bizottságot.
Az Axios szerint a szenátusi elutasítás után egyes demokrata párti honatyák felvetették, hogy Biden elnöki bizottságot hoz majd létre. Psaki szerint azonban az elnök határozottan egyetért Nancy Pelosi demokrata párti házelnökkel abban, hogy a kongresszusra kivételes szerep hárul a vizsgálat lefolytatásában.
„Az elnök ezért nem tervezi azt, hogy saját bizottságot jelöljön ki” – mondta a szóvivő.
Nancy Pelosi a minap ugyancsak elutasította egy elnöki vizsgálóbizottság létrejöttét. Az NBC News hírtelevízió szerint Pelosi áttekintette, hogy ebben a helyzetben milyen lehetőségek kínálkoznak. A szóba jöhető lehetőségek között van egy újabb szenátusi szavazás megtartása, illetve az, hogy a képviselőház nemzetbiztonsági bizottságának elnöke és korelnöke venné át a kezdeményezést.
Ha a trumpizmus egyes elemei meg is maradnak, Donald Trumpnak január 6-a után nagyban csökkentek az esélyei, hogy még szerepet játsszon a politikában – állapította meg lapunknak Magyarics Tamás. A külpolitikai szakértőt többek között arról faggattuk, milyen rövid, illetve hosszú távú hatásai lehetnek a washingtoni Capitoliumnál történteknek.
Mint ismeretes, január 6-án Donald Trump leköszönő amerikai elnök nagygyűlését követően hívei megrohamozták az amerikai törvényhozás épületét, ahol a szenátus éppen a novemberi elnökválasztás eredményét készült hitelesíteni. A támadásban öten életüket vesztették, köztük egy rendőr. A demokrata többségű képviselőház – a nagygyűlésen elmondott, gyújtó hatásúnak ítélt beszéde miatt – lázadás szításának vádjával alkotmányos felelősségrevonási eljárást indított Trump ellen, akit azonban a szenátus felmentett a vádak alól.
A képviselőház május 19-én fogadta el azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében kétpárti bizottságot hoznának létre a Capitolium elleni támadás kivizsgálására, de a republikánus párti szenátorok május 29-én megakadályozták a törvénytervezet elfogadását a felsőházban.
Csaknem négyórányi zavar után biztonságosnak nyilvánították az amerikai törvényhozás épületét, amelyet a Donald Trump távozó elnököt támogató tüntetők ostromoltak meg szerda este, megzavarva az elektori szavazatok hitelesítésének folyamatát.
Amerikai hírportálok csütörtökön azt írták, hogy az igazságügyi minisztérium közel 1,5 millió dollárra becsülte a Capitolium elleni támadás idején okozott károk nagyságát, és támadásban részt vevő személyektől kártérítést fog követelni.
Az összeg abban a levélben szerepelt, amelyet a szövetségi főügyészség szerepét betöltő tárca küldött a floridai Paul Allard Hodgkins ügyvédjének. Hodgkins szerdán – immár másodikként – bűnösnek vallotta magát az illetékes bíróság előtt a washingtoni törvényhozás épületének megtámadásában. Hodgkinsnak kétezer dollárt kell átutalnia a pénzügyminisztériumnak kártérítés gyanánt.
A törvényhozás épülete elleni támadással összefüggésben eddig több mint 440 ember ellen emeltek vádat.
Példátlan incidensek zajlanak az Egyesült Államokban, ahol Donald Trump szimpatizánsai megostromolták a washingtoni Capitoliumot, az amerikai törvényhozás épületét a hivatalban lévő elnök beszéde után.
„Lehengerlő válasszal” fenyegette meg szombaton Izraelt és az Egyesült Államokat Irán részéről Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője.
Az Egyesült Államok regisztrált választóinak 48 százaléka teljes mértékben vagy nagy mértékben bízik a szavazatszámlálásban az országos jelentőségű választásokon.
Nemzeti gyásznapot tartanak szombaton Szerbiában az újvidéki tragédia miatt, amelynek következtében pénteken 14 ember vesztette életét és hárman súlyosan megsérültek.
Izraeli légicsapások legkevesebb 52 ember halálát okozták pénteken Libanon keleti részében, Baalbek és Szúr város térségében, a libanoni egészségügyi minisztérium késő esti közlése szerint 72 további ember megsebesült.
Észak-Korea kész a győzelemig segíteni Oroszországot az ukrajnai konfliktusban – jelentette ki Coj Szon Hi észak-koreai külügyminiszter, amikor pénteken Moszkvában fogadta őt Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője.
Tizennégy ember meghalt és sokan megsérültek pénteken, amikor leszakadt az újvidéki vasútállomás szerkezetének egy része. Miloš Vučević szerb kormányfő szerint a mai Újvidék egyik legnehezebb napja a világháború óta.
A spanyolországi áradások halálos áldozatainak száma 205-re emelkedett – jelentették be pénteken a regionális hatóságok a The Guardian szerint.
Észak-Korea bejelentette pénteken, hogy előző nap a Keleti-tenger irányába kísérleti jelleggel indított interkontinentális ballisztikus rakétája egy Hvaszong-19 elnevezésű, új fejlesztésű eszköz volt.
Az Európai Bizottság eljárást indított csütörtökön a Temu ellen annak megállapítására, hogy a kínai online kereskedelmi óriásvállalat megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt az illegális termékek értékesítésével.
Több tucat román állampolgár rekedt a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, miután a Barcelonából induló repülőgépük nem tudott leszállni a célállomáson, a temesvári Traian Vuia Nemzetközi Repülőtéren, ezért a magyar fővárosba irányították.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!