A német államfő „bunkerben rejtőző, brutális háborús uszítónak” nevezte a napokban Vlagyimir Putyin orosz elnököt
Fotó: Német elnöki hivatal
Nem tesz jót a német–ukrán kormányzati kapcsolatokat, hogy a kijevi vezetés nem kívánja fogadni Frank-Walter Steinmeier német államfőt – jelezte Olaf Scholz német kancellár egy szerdai interjúban.
2022. április 13., 23:042022. április 13., 23:04
2022. április 13., 23:422022. április 13., 23:42
„Az elzárkózás a német szövetségi elnök kijevi látogatása elől kissé irritáló” – jegyezte meg Olaf Scholz a Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) regionális közszolgálati médiatársaság hírrádiójában (RBB-Inforadio) sugárzott interjúban. Frank-Walter Steinmeier szívesen utazott volna Ukrajnába és jó lett volna, ha fogadják – tette hozzá a politikus, kiemelve, hogy nem kívánja részletesebben kommentálni az ügyet. Ugyanakkor elmondta, hogy ő maga nem tervez a közeljövőben ukrajnai utat, és felidézte, hogy nem rég, néhány nappal az ország elleni orosz háború előtt járt Kijevben.
Frank-Walter Steinmeier szerdán tett volna szolidaritási látogatást Kijevben az észt, a lengyel, a lett és a litván államfő társaságában – emlékeztet az MTI. A négy másik politikus végül a német elnök nélkül utazott az ukrán fővárosba. A látogatás elmaradásáról maga Frank-Walter Steinmeier tájékoztatott, kedden Varsóban újságíróknak azt mondta, „Kijevben nem akarják”, hogy részt vegyen a közös úton.
Frank-Walter Steinmeier 1999-től 2005-ig kancelláriaminiszterként, majd 2005-től 2009-ig, és 2013-tól 2017-ig külügyminiszterként a német kormány Oroszország-politikájának egyik legfőbb alakítója volt az utóbbi évtizedekben. Egy pénteken megjelent interjúban brutális háborús uszítónak nevezte Vlagyimir Putyint és jelezte, hogy egyetértene azzal, ha az orosz elnöknek a népirtással és a háborús bűnökkel foglalkozó Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) előtt kellene felelnie az Ukrajna ellen indított háborúért. A Der Spiegel című hírmagazinban közölt interjúban elmondta, hogy először 2001-ben találkozott Vlagyimir Putyinnal, amikor az orosz elnök beszédet mondott a német szövetségi parlamentben (Bundestag). Az orosz elnök németül elmondott beszédében kiemelte, hogy Oroszország vezetőjeként Németország és Európa mellett, a szabadság útján kíván járni.
Kifejtette, hogy az orosz politika változásának tanújaként észlelte, hogy az orosz államfőnél egyre inkább a Nyugattal és főleg az Egyesült Államokkal szembeni ellenségesség a „meghatározó ideológia”, de mindig is remélte, hogy a racionalitás legalább „maradványokban” jellemző marad rá. „Nem feltételeztem, hogy az orosz elnök egy birodalmi őrületben országa teljes politikai, gazdasági és erkölcsi tönkretételét kockáztatja” – emelte ki Frank-Walter Steinmeier, hozzátéve, hogy megdöbbentette az Ukrajna elleni támadás.
Mint mondta, korábban úgy gondolta, hogy Vlagyimir Putyin racionálisan gondolkodik, és talán tart a NATO bővítésétől. Most viszont már látszik, hogy inkább „a demokrácia terjedésétől, a szabadság és az igazságosság utáni vágyakozástól” fél. Az Ukrajna elleni agresszió, a szomszéd ország államiságának megkérdőjelezése, a gyilkosságok és a sok ezer áldozat mind-mind „végleges fordulópontot” jelentenek az orosz elnök tevékenységében, ugyanakkor történelmi korszakfordulót is. „Ezt mutatja, hogy a Nyugat, az Európai Unió, az Egyesült Államok és a NATO egységesen és határozottan lépett fel” – fejtette ki a német szövetségi elnök.
Egy bekezdést, összesen három mondatot szán az Egyesült Államok által a napokban Romániáról kiadott éves, 2023-ra vonatkozó emberi jogi jelentés a magyar közösség jogsérelmeinek.
Orosz rakéták lakóházakat rongáltak meg, és hat embert megsebesítettek a kelet-ukrajnai Harkiv városában szerda reggel – közölte Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója a Telegramon.
További támadásokat ígért Izrael ellen Abu Obaida, a Hamász katonai szárnyának, az Al-Kasszam Brigádoknak a szóvivője kedden több mint hat hét óta első videóüzenetében.
A NATO nem tervezi atomfegyver átadását újabb országoknak – jelentette ki Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára.
A washingtoni szenátus is elfogadta a régóta halogatott 95 milliárd dolláros csomagot, amely az Ukrajnának, Izraelnek és Tajvannak szánt amerikai katonai támogatásról szól.
Közel 500 ezer embert veszítettek az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter az általa vezetett tárca keddi vezetőségi ülésén.
Műholdfelvételek tanúsága szerint egy orosz gyártmányú légvédelmi üteg radarját találta el az izraeli válaszcsapás Iránban a múlt héten – írta kedden az AP amerikai hírügynökség.
Oroszország drónokkal mért csapást a dél-ukrajnai Odessza kikötővárosra, ahol hét ember megsebesült, köztük két gyerek, és támadás érte a fővárost, Kijevet is – közölték kedden kora reggel ukrán katonai tisztviselők.
Az amerikai katonai segélyek első tételét a végleges jóváhagyás után „hamarabb fogják Ukrajnának eljuttatni, mint azt bárki lehetségesnek tartja” – mondta Bill Keating, Massachusetts állam demokrata párti kongresszusi képviselője hétfőn Kijevben.
Az európai uniós tagállamok külügyminiszterei „elvben megállapodtak” az Iránnal szembeni szankciók kiterjesztéséről, miután Teherán nemrégiben rakéta- és dróntámadást intézett Izrael ellen – közölte Josep Borrell.
1 hozzászólás