A lengyel halálos áldozatokat követelő incidens után kérdéses, hogy milyen irányt vesz az orosz–ukrán háború
Fotó: Ukrán katasztrófavédelem
A Lengyelországba csapódott, halálos áldozatokat követelő ukrán rakéta kapcsán felmerül a kérdés, ezek után milyen irányt vesz az orosz–ukrán háború. A lapunkban idézett politikai szakértők az érdekek számbavételével arra keresik a választ, zavart-e valakiket, hogy esély volt a béketárgyalásokra, vagy épp most érkezett el azok ideje.
2022. november 21., 16:302022. november 21., 16:30
A múlt héten a lengyel területre csapódott ukrán rakéta okozta sokk után felmerül a kérdés, milyen irányt vesz ezután az orosz–ukrán háború. Nemzetközi politikai szakértők az érdekek számbavételével arra keresik a választ, zavart-e valakiket, hogy esély volt a béketárgyalásokra, vagy éppen most kerültünk közelebb azokhoz.
George Friedman nemzetpolitikai ügyekkel foglalkozó amerikai geopolitikai stratéga, a Geopolitical Futures nevű, globális események menetét elemző és előrejelző online kiadvány alapítója a lengyelországi rakétabecsapódásról azt mondta, önmagában az eseménynek kevés következménye van.
A magyar származású, nemzetközileg elismert elemző úgy véli, Washington szemszögéből nézve kijelenthető, ez az incidens alkalmat adott egy stratégiai jelentőségű gesztusra. Friedman szerint ezért a Kreml, ha hálás nem is, de legalább tisztelettudó lehet egy ideig.
„Számomra egyértelmű, hogy közel vagyunk a béketárgyalásokhoz” – jelentette ki az Indexnek a geopolitikai stratéga. Azt is elmondta:
Friedman szerint a múltban a földrészt szétszaggató kegyetlen fegyveres konfliktusok ellenére úgy tűnik, a mai Európa azt hitte, hogy a háborúk egyszer már megtörténtek, és többé nem fognak. Más szakértők azt feltételezik, hogy a történtek után erős tartalmú üzenet érkezhetett Moszkvába, mert a háttérben a titkosszolgálatok nyilvánvalóan tárgyalnak egymással.
Tálas Péter, a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Stratégiai Védelmi Kutatóintézet igazgatója szerint ezért van egyre kevesebb nyilatkozat például a nukleáris fegyverek bevetéséről.
Moszkvát arra figyelmeztethették, hogy ha az infrastruktúra elleni támadás nem is fog megszűnni, de az átlövésektől tartózkodjanak az oroszok. A herszoni kivonulás mögött is valamiféle megállapodást sejtenek, mert nem menekülés volt, hanem szisztematikus, szabad elvonulást engedtek az ukránok – magyarázta az Inforádiónak Tálas Péter.
Fontos lesz az az üzenet, amit majd közvetítenek, ahogy a G20-ak elítélő nyilatkozata is, amit Kína is aláírt. „Kína egyre nehezebben veszi ezt a háborút, ez a globális érdekeit sérti. Rá akarja venni a feleket, hogy fejezzék be a háborút” – idézte Kaiser Ferencet az Inforádió. Szerinte a feszültséget élező Volodimir Zelenszkijre is rászólhattak a háttérből. A kérdésre, hogy ki utasíthatja az ukrán elnököt, a szakértő így válaszolt: „aki fizeti a prímást. Az amerikaiak adják a legtöbb pénzt és eszközt, persze kérni mások is kérhetnek.”
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Az NKE docense úgy véli, a háború remek eszköz az Egyesült Államoknak, mert 42 milliárd dollárt adott eddig Ukrajnának, az éves katonai költségvetése 800 milliárd, így aprópénzért meg tudja gyengíteni egy komoly riválisát. Hozzátette, Washingtonnak ugyanakkor nem érdeke Oroszország túlzott meggyengülése, nehogy Kína a szárnyai alá vegye.
– fogalmazott Kaiser.
Cozmin Gușă politikai elemző szerint amikor egy esetleges deeszkalációról kezdenek beszélni, az ellenérdekelt erők azonnal kreálnak egy olyan helyzetet, amely gerjeszti a feszültséget. Facebook-bejegyzésében az egykori szociáldemokrata politikus azt írta, a lengyel földre zuhant rakéta egy olyan nagyobb terv része lehet,
„A szerencsétlen lengyelországi incidensnek – melyet a béketárgyalások blokkolásának céljával idéztek elő – bumerángeffektusa is lehet, felgyorsíthatja a háború körüli igazi motivációk átláthatóságának folyamatát” – fogalmazott Gușă.
Hozzátette ugyanakkor: ha mégsem így alakulnak a dolgok, megsokasodnak a mostanihoz hasonló események, a lengyelországi, magyarországi, romániai „NATO-állampolgárok” pedig azzal a tudattal fogják párnára hajtani a fejüket este, hogy egy bomba hullhat a lakásukra.
„Csakhogy ők éppenséggel a NATO védőernyőjének oltalmára számítanak, s nem arra, hogy a szövetségesek repülője csupán kövesse a rakétát a civil célpontok felé, ahogyan az a minapi esetben történt” – írta a politikai elemző.
Ha tényleg megvalósul a teljes tűzszünet húsvét idejére, akkor Ukrajna azt javasolja, hogy hosszabbítsák meg azt az április 20. utáni időszakra is – írta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton az X-en.
A szentszéki sajtóközpont bejelentette, hogy Ferenc pápa húsvét vasárnap jelen kíván lenni a Szent Péter téren az ünnepi misét követő Urbi et Orbi áldáson. Ferenc pápa virágvasárnap jelent meg a Szent Péter téren rövid időre.
Oroszország egyoldalúan ideiglenes tűzszünetet hirdetett Ukrajnában április 19-től április 21-ig, a döntést Vlagyimir Putyin orosz elnök jelentette be. A Kreml bízik benne, hogy Kijev is betartja a megállapodást.
A NATO adminisztratív területein a Politico című brüsszeli lap információi szerint megkezdődött az eddigi „gender-inkluzív” nyelvhasználat helyett a hagyományos megszólítások, terminológiák visszaállítása.
Jézus keresztútjával a mai világban is naponta szembetalálkozunk Ferenc pápa meditációi szerint, amelyek szövegét a római Colosseumnál felelevenedő stációkon olvassák fel péntek este.
Ha nem jön létre béke az orosz-ukrán háborúban, „akkor azt hiszem, az elnök (Donald Trump) valószínűleg eljut egy olyan pontra, amikor azt mondja: oké, ennyi volt” – közölte Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Donald Trump amerikai elnök „okos” hozzáállást sürgetett Európában a bevándorláshoz csütörtökön Washingtonban a Georgia Meloni olasz miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után tartott sajtóeseményen.
A Hamász egy magas rangú Hamász-tisztségviselő szerint elutasította a hét elején benyújtott izraeli tűzszüneti javaslatot, és helyette egy „átfogó” javaslatot kért a háború befejezésére.
Az Egyesült Államok és Ukrajna a jövő héten megkötheti az ásványkincsek kitermeléséről szóló megállapodást – közölte Donald Trump amerikai elnök csütörtökön.
Egy fiatal férfi csütörtökön két embert megölt, négy másikat pedig megsebesített a Floridai Állami Egyetemen, mielőtt a rendőrök lelőtték és kórházba szállították – közölték a hatóságok.
szóljon hozzá!