Angela Merkel hangsúlyozta: Magyarország hozzájárult ahhoz, hogy megtörténhessen a német egyesülés csodája
Fotó: MTI/EPA
A németek mindig hálásak lesznek Magyarországnak a német újraegyesítéshez nyújtott hozzájárulásért – mondta Angela Merkel német kancellár szombaton megjelent szokásos hétvégi videóüzenetében, amelyben ezúttal a Sopron mellett harminc éve tartott úgynevezett páneurópai pikniket idézte fel.
2019. augusztus 17., 22:462019. augusztus 17., 22:46
2019. augusztus 17., 22:472019. augusztus 17., 22:47
A kancellár felidézte, hogy a magyar–osztrák határon 1989. augusztus 19-én tartott rendezvény alkalmából „megnyitottak egy határkaput, és 700 ember az egykori NDK-ból megragadta a lehetőséget arra, hogy elmeneküljön Nyugatra”.
„Magyarországban megvolt a bátorság ahhoz, hogy a határnyitással lehetővé tegye a menekülést az NDK-ból érkezett embereknek, ami a berlini fal lebontása és a német egység megvalósítása felé vezető út egy nagyon fontos építőeleme” – fejtette ki a kancellár, hozzátéve, hogy a folyamathoz a térség más országaiból, például Lengyelországból és Csehszlovákiából is hozzájárultak. „A folyamat végül Európa egyesítéséhez és a hidegháború meghaladásához vezetett, és így kialakult egy nagy, új partnerség Közép-, és Kelet-Európa országaival, amelyet ma közösen élhetünk meg az Európai Unióban és a NATO-ban” – mondta Angela Merkel.
Arról is szólt, hogy a harminc évvel ezelőtti események mélyreható átalakulással jártak sok ember életében, és ugyan voltak, akik keserű tapasztalatokat szereztek, mert például elveszítették a munkájukat, a nagy többség úgy véli, hogy a változások pozitívak voltak. „A sok megoldandó feladat mellett is mégiscsak nagy öröm demokráciában és szabadságban élni” – mondta a német kancellár.
A határnyitás 30. évfordulójáról Angela Merkellel együtt emlékeznek meg hétfőn Sopronban. A német kormányfő és Orbán Viktor magyar miniszterelnök ökumenikus istentiszteleten vesz részt és beszédet mond a soproni evangélikus templomban, majd egy ebéd keretében kétoldalú megbeszélést folytatnak.
A 2019-es tűzvész után újjáépített párizsi Notre-Dame-székesegyház december 8-tól ismét „az egész világot” fogadja.
Moszkva szerint rosszabb lenne a minszki megállapodásoknál az ukrajnai konfliktusnak a jelenlegi frontvonal mentén való befagyasztása – ezt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelentette ki a Novij Mir projektnek adott nyilatkozatában.
Elismerte felelősségét és megbánását fejezte ki szerdai nyílt levelében Radislav Krstic, a boszniai Szerb Köztársaság hadseregének egykori tábornoka, akit Hágában 35 év börtönre ítéltek a srebrenicai népirtás támogatásáért és segítéséért.
A francia ügyészség szerda este öt év börtönbüntetés kiszabását kérte Marine Le Pen ellenzéki politikusra, továbbá azt, hogy szintén öt évre tiltsák el a politikai választásokon való indulástól.
Ukrajna külügyminisztériuma cáfolta azokat a médiajelentéseket, amelyek szerint Kijev tömegpusztító fegyverek kifejlesztését tervezné.
Kiterjesztették Izrael dél-libanoni szárazföldi katonai műveletét – közölte szerdán Jiszráel Kac védelmi miniszter.
A CNN előrejelzése szerint a republikánusok megtartják az ellenőrzést at Egyesült Államok képviselőházában a múlt keddi választás nyomán, ami újabb győzelmet jelent a pártnak, amely 2023 óta rendelkezik többséggel a kamarában.
Az északkelet-lengyelországi Redzikowóban hivatalosan is felavatták szerdán az amerikai rakétavédelmi rendszer európai részét (EPAA) képező rakétavédelmi bázist.
Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában az Európai Parlament állásfoglalása, amelyben cselekvésre ösztökéli az Európai Bizottságot az Oroszország által „bitorolt” román aranytartalék visszakövetelése ügyében.
Többet kell tennünk annak érdekében, hogy Ukrajna továbbra is harcban maradhasson, képes legyen a lehető legnagyobb mértékben visszaverni a háborúban az orosz támadást és megakadályozni, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök sikerrel járjon.
szóljon hozzá!