A boszniai háborúban 1992 és 1995 között mintegy 35 ezer ember tűnt el, közülük mintegy 7600-at máig keresnek. A legtöbbüknek Srebrenica környékén veszett nyoma
Fotó: Wikipédia/Michael Büker
Elismerte felelősségét és megbánását fejezte ki szerdai nyílt levelében Radislav Krstic, a boszniai Szerb Köztársaság hadseregének egykori tábornoka, akit Hágában 35 év börtönre ítéltek a srebrenicai népirtás támogatásáért és segítéséért – közölte a Szabad Európa Rádió balkáni irodája az internetes oldalán.
2024. november 14., 12:392024. november 14., 12:39
A volt tábornok a szabadlábra helyezését kérő levelében azt írta, hogy ő maga is megszavazná az ENSZ Srebrenicáról szóló határozatát. „Nincs szavazati jogom, mert az én nevem is szerepel ebben a határozatban, mert elképzelhetetlen és megbocsáthatatlan bűncselekményt követtem el” – szögezte le Krstic a bíróság elnökének írt levelében.
Radislav Krstic júniusban nyújtotta be szabadlábra helyezési kérelmét az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusának (MICT), valamint írt egy levelet, amelyet szeretett volna nyilvánosságra hozni. A levelet az MICT szerdán tette közzé.
Az egykori katonai vezető korábbi szabadlábra helyezési kérelmeit az általa elkövetett bűncselekmények súlyossága miatt elutasították.
Radislav Krsticet a hágai Nemzetközi Törvényszék 2001-ben elsőfokon 45 év letöltendő börtönbüntetésre ítélte népirtás elkövetéséért. Ezt a törvényszék fellebbviteli tanácsa 2004-ben 35 év letöltendő börtönbüntetésre enyhítette, a srebrenicai népirtásban történt részvétel miatt. Ez volt az első jogerős ítélet, amelyben a törvényszék megállapította, hogy a boszniai szerb hadsereg népirtást követett el Srebrenicában.
Az egykori tábornok a nyílt levélben kijelentette, elfogadja a törvényszék 2001-ben és 2004-ben hozott ítéleteit.
„Tudtam, hogy a parancsnokságom alá tartozó erők alkalmazása jelentősen hozzájárul a bosnyák foglyok kivégzéséhez” – szögezte le a levélben Radislav Krstic. Azt is megerősítette, hogy 1995. július 10. és 13. között részt vett az emberiesség elleni bűncselekmények elkövetésében, amikor bosnyák civileket erőszakkal telepítették ki Potocariból.
Levelében közölte, szeretné, hogy ha azt olvasnák és megértenék azok a fiatalok, akik a volt Jugoszlávia területén élnek, hogy soha többé ilyen ne fordulhasson elé. „Soha többé ne legyen háború, soha többé ne legyen halál azért, mert valaki más vallású, nemzetiségű vagy meggyőződésű, soha többé nem történjen népirtás!” – fogalmazott.
A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak.
a történteket a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb tömeggyilkosságnak tartják. A hivatalos szerb álláspont szerint szörnyű bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de a történteket nem lehet népirtásnak minősíteni.
Szerbia 2008-ban és 2011-ben fogta el és adta ki a hágai Nemzetközi Törvényszéknek a srebrenicai mészárlás fő felelősének tekintett, háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnököt, és a Balkán mészárosának is nevezett Ratko Mladicot. Mindkettejüket életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a bírói testület.
A Nemzetközi Törvényszék, valamint a nemzeti bíróságok eddig több mint ötven embert ítéltek el összesen több mint 700 év börtönbüntetésre, négy embert életfogytig tartó szabadságvesztésre népirtásért, emberiesség elleni bűncselekményekért, valamint a srebrenicai bosnyákok elleni más bűncselekményekért.
A Srebrenicában történtekért a legtöbb ítéletet boszniai bíróságok mondták ki, de Hágában, Szerbiában és Horvátországban is születtek ítéletek a srebrenicai mészárlás ügyében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Ukrajnát támadó orosz hadsereg az elmúlt 24 órában rakétacsapást mért Dnyipróra, Zsitomir megyében pedig egy többszintes lakóházba csapódott egy drón.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem zárja ki bizonyos, Európában állomásozó amerikai csapatok kivonását, de utalt arra, hogy egy ilyen lépés a szélesebb körű kereskedelmi tárgyalások része lehetne – jelentette a PAP lengyel h&a
Az Egyesült Államok és Oroszország közölte, hogy előrelépést tettek diplomáciai képviseleteik munkájának normalizálása felé, az Egyesült Államok azonban kijelentette, hogy továbbra is aggódik a helyi személyzet alkalmazását tiltó orosz politika miatt.
Nagyobb nyomást kell gyakorolnunk Vlagyimir Putyinra, hogy vessen véget a háborúnak, és fokoznunk kell támogatásunkat Ukrajnának, mind a harcban, mind a békéért folytatott erőfeszítésekben – jelentette ki John Healy brit védelmi miniszter.
Téves megközelítést választott Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter az ukrajnai ásványkincsekről szóló ukrán-amerikai megállapodáshoz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök véleménye szerint.
Adathalász e-mailekben küldött hamis banki adatokkal loptak el milliókat gyanútlan áldozataiktól egy romániai központtal működő bűnözői csoport előállított tagjai.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke és államfőjelöltje, George Simion elvesztette a chișinăui bíróságon az Anatol Șalaru volt moldovai védelmi miniszter ellen indított perét.
Letartóztattak egy 38 éves román állampolgárságú férfit a DHL birminghami raktáránál tavaly júliusban történt tűzesettel összefüggésben, amelyet feltehetően orosz gyújtószerkezet okozott – számolt be csütörtökön a PA Media és a dpa.
Az orosz hadsereg csütörtökön éjszaka 145 drónnal támadott célpontokat Ukrajnában; Mikolajivban és Kijevben a lelőtt drónok roncsai több civilt megsebesítettek és komoly károkat okoztak.
Jogerősen 7 év börtönbüntetésre ítélte Gyárfás Tamás korábbi médiavállalkozót, sportvezetőt és sportdiplomatát felbujtóként elkövetett emberölés bűntette miatt a Fenyő János médiavállalkozó meggyilkolása miatt indult büntetőperben a Fővárosi Ítélőtábla.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!