Srebenicai népirtás: elismerte felelősségét és megbánását fejezte ki egy egykori szerb tábornok

Srebenica

A boszniai háborúban 1992 és 1995 között mintegy 35 ezer ember tűnt el, közülük mintegy 7600-at máig keresnek. A legtöbbüknek Srebrenica környékén veszett nyoma

Fotó: Wikipédia/Michael Büker

Elismerte felelősségét és megbánását fejezte ki szerdai nyílt levelében Radislav Krstic, a boszniai Szerb Köztársaság hadseregének egykori tábornoka, akit Hágában 35 év börtönre ítéltek a srebrenicai népirtás támogatásáért és segítéséért – közölte a Szabad Európa Rádió balkáni irodája az internetes oldalán.

MTI

2024. november 14., 12:392024. november 14., 12:39

A volt tábornok a szabadlábra helyezését kérő levelében azt írta, hogy ő maga is megszavazná az ENSZ Srebrenicáról szóló határozatát. „Nincs szavazati jogom, mert az én nevem is szerepel ebben a határozatban, mert elképzelhetetlen és megbocsáthatatlan bűncselekményt követtem el” – szögezte le Krstic a bíróság elnökének írt levelében.

Azt is írta, hogy ha lehetősége nyílik rá, elmegy a potocari emlékhelyre, hogy tisztelegjen a népirtás áldozatai előtt.

Radislav Krstic júniusban nyújtotta be szabadlábra helyezési kérelmét az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusának (MICT), valamint írt egy levelet, amelyet szeretett volna nyilvánosságra hozni. A levelet az MICT szerdán tette közzé.

Az egykori katonai vezető korábbi szabadlábra helyezési kérelmeit az általa elkövetett bűncselekmények súlyossága miatt elutasították.

Radislav Krsticet a hágai Nemzetközi Törvényszék 2001-ben elsőfokon 45 év letöltendő börtönbüntetésre ítélte népirtás elkövetéséért. Ezt a törvényszék fellebbviteli tanácsa 2004-ben 35 év letöltendő börtönbüntetésre enyhítette, a srebrenicai népirtásban történt részvétel miatt. Ez volt az első jogerős ítélet, amelyben a törvényszék megállapította, hogy a boszniai szerb hadsereg népirtást követett el Srebrenicában.

Az egykori tábornok a nyílt levélben kijelentette, elfogadja a törvényszék 2001-ben és 2004-ben hozott ítéleteit.

Megerősítette azt is: tudomása volt arról, hogy a katonaság egyik egységének „egyes vezetőségi tagjai népirtást szándékoztak elkövetni”, de annak az egységnek „nem volt elég ereje a kivégzések végrehajtásához” a Krstic által vezetett hadtest segítsége nélkül.

„Tudtam, hogy a parancsnokságom alá tartozó erők alkalmazása jelentősen hozzájárul a bosnyák foglyok kivégzéséhez” – szögezte le a levélben Radislav Krstic. Azt is megerősítette, hogy 1995. július 10. és 13. között részt vett az emberiesség elleni bűncselekmények elkövetésében, amikor bosnyák civileket erőszakkal telepítették ki Potocariból.

Hozzátette, hogy a srebrenicai népirtást magánszemélyek követték el, és gaztetteikért felelősségre kell őket. Hozzátette: „sajnos”, ő is ezek az emberek közé tartozik.

Levelében közölte, szeretné, hogy ha azt olvasnák és megértenék azok a fiatalok, akik a volt Jugoszlávia területén élnek, hogy soha többé ilyen ne fordulhasson elé. „Soha többé ne legyen háború, soha többé ne legyen halál azért, mert valaki más vallású, nemzetiségű vagy meggyőződésű, soha többé nem történjen népirtás!” – fogalmazott.

A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak.

A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletében népirtásnak minősítette,

a történteket a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb tömeggyilkosságnak tartják. A hivatalos szerb álláspont szerint szörnyű bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de a történteket nem lehet népirtásnak minősíteni.

A boszniai háborúban 1992 és 1995 között mintegy 35 ezer ember tűnt el, közülük mintegy 7600-at máig keresnek. A legtöbbüknek Srebrenica környékén veszett nyoma.

Szerbia 2008-ban és 2011-ben fogta el és adta ki a hágai Nemzetközi Törvényszéknek a srebrenicai mészárlás fő felelősének tekintett, háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnököt, és a Balkán mészárosának is nevezett Ratko Mladicot. Mindkettejüket életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a bírói testület.

A Nemzetközi Törvényszék, valamint a nemzeti bíróságok eddig több mint ötven embert ítéltek el összesen több mint 700 év börtönbüntetésre, négy embert életfogytig tartó szabadságvesztésre népirtásért, emberiesség elleni bűncselekményekért, valamint a srebrenicai bosnyákok elleni más bűncselekményekért.

A Srebrenicában történtekért a legtöbb ítéletet boszniai bíróságok mondták ki, de Hágában, Szerbiában és Horvátországban is születtek ítéletek a srebrenicai mészárlás ügyében.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 14., csütörtök

Marine Le Pen börtönbe zárását és a választásokon való indulástól történő eltiltását kéri a francia ügyészség

A francia ügyészség szerda este öt év börtönbüntetés kiszabását kérte Marine Le Pen ellenzéki politikusra, továbbá azt, hogy szintén öt évre tiltsák el a politikai választásokon való indulástól.

Marine Le Pen börtönbe zárását és a választásokon való indulástól történő eltiltását kéri a francia ügyészség
2024. november 14., csütörtök

Ukrajna atombombát fejleszt? Kijev cáfol, Trump közben „békekövet” kinevezésére készül

Ukrajna külügyminisztériuma cáfolta azokat a médiajelentéseket, amelyek szerint Kijev tömegpusztító fegyverek kifejlesztését tervezné.

Ukrajna atombombát fejleszt? Kijev cáfol, Trump közben „békekövet” kinevezésére készül
2024. november 14., csütörtök

Libanon: Izrael kiterjeszti a szárazföldi terrorellenes hadműveletet

Kiterjesztették Izrael dél-libanoni szárazföldi katonai műveletét – közölte szerdán Jiszráel Kac védelmi miniszter.

Libanon: Izrael kiterjeszti a szárazföldi terrorellenes hadműveletet
2024. november 14., csütörtök

Teljes a republikánus győzelem, az elnöki tisztség és a szenátus megszerzése mellett a képviselőházban is többségben maradnak

A CNN előrejelzése szerint a republikánusok megtartják az ellenőrzést at Egyesült Államok képviselőházában a múlt keddi választás nyomán, ami újabb győzelmet jelent a pártnak, amely 2023 óta rendelkezik többséggel a kamarában.

Teljes a republikánus győzelem, az elnöki tisztség és a szenátus megszerzése mellett a képviselőházban is többségben maradnak
2024. november 13., szerda

Felavatták romániai rakétavédelmi rendszer lengyel „testvérét”, Moszkva a NATO-t fenyegeti

Az északkelet-lengyelországi Redzikowóban hivatalosan is felavatták szerdán az amerikai rakétavédelmi rendszer európai részét (EPAA) képező rakétavédelmi bázist.

Felavatták romániai rakétavédelmi rendszer lengyel „testvérét”, Moszkva a NATO-t fenyegeti
2024. november 13., szerda

Aranyos brüsszeli támogatás Romániának Oroszországgal szemben

Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában az Európai Parlament állásfoglalása, amelyben cselekvésre ösztökéli az Európai Bizottságot az Oroszország által „bitorolt” román aranytartalék visszakövetelése ügyében.

Aranyos brüsszeli támogatás Romániának Oroszországgal szemben
2024. november 13., szerda

Háború: Rutte és Blinken szerint mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy Ukrajna megvédhesse magát

Többet kell tennünk annak érdekében, hogy Ukrajna továbbra is harcban maradhasson, képes legyen a lehető legnagyobb mértékben visszaverni a háborúban az orosz támadást és megakadályozni, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök sikerrel járjon.

Háború: Rutte és Blinken szerint mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy Ukrajna megvédhesse magát
2024. november 13., szerda

Izrael továbbra is a Hamász által elrabolt túszok kiszabadítását tekinti fő feladatnak az elnök szerint

Izrael elnöke, Jichák Hercog a radikális iszlamista Hamász kezében lévő túszok kiszabadítását nevezte első és legfontosabb feladatnak kedden, amikor a Fehér Házban találkozott Joe Biden amerikai elnökkel.

Izrael továbbra is a Hamász által elrabolt túszok kiszabadítását tekinti fő feladatnak az elnök szerint
2024. november 13., szerda

Európai Bizottság: szabálytalan ingatlanügye miatt még nem hagyták jóvá a román uniós biztos kinevezését

Nem ment simán az Európai Bizottságba delegálandó román biztosjelölt, Roxana Mînzatu meghallgatása az Európai Parlamentben.

Európai Bizottság: szabálytalan ingatlanügye miatt még nem hagyták jóvá a román uniós biztos kinevezését
2024. november 13., szerda

Háború: az egymásnak Kurszkban okozott veszteséggel kérkednek az ukránok és az oroszok

Kétszáz harckocsit veszített az ukrán hadsereg a kurszki régióban az ott augusztus elején elindított támadásának kezdete óta – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.

Háború: az egymásnak Kurszkban okozott veszteséggel kérkednek az ukránok és az oroszok