Töretlen támogatás? Blinken és Rutte szerint mindent meg kell tenni azért, hogy Ukrajna megvédhesse magát a háborúban
Fotó: NATO.int
Többet kell tennünk annak érdekében, hogy Ukrajna továbbra is harcban maradhasson, képes legyen a lehető legnagyobb mértékben visszaverni a háborúban az orosz támadást és megakadályozni, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök sikerrel járjon – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán Brüsszelben Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel közös sajtótájékoztatóján.
2024. november 13., 13:392024. november 13., 13:39
Mint mondta, az Egyesült Államok az elmúlt négy évben folyamatosan segítette a NATO-t a katonai terhek megosztása terén. „Az elmúlt néhány évben két új tag csatlakozott a szövetséghez, és ami talán a legfontosabb, szintén az amerikai vezetésnek köszönhetően Ukrajna nem bukott el, és Oroszország nem győzedelmeskedhetett” – hangoztatta.
Felhívta a figyelmet, hogy az észak-koreai haderő bevetése Ukrajnában további fenyegetést jelent, és növeli annak esélyét, hogy Putyin még több kárt okoz az országnak. Hozzátette, hogy az orosz rakétatechnológia, amely Észak-Koreába kerül, nemcsak a NATO európai oldalára jelent fenyegetést, hanem az amerikai szárazföldre, Dél-Koreára és Japánra is.
Kiemelte, hogy
– tette hozzá.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az euroatlanti és az indo-csendes-óceáni térség már nem két külön színtér, hanem egyre inkább összekapcsolódik. Hangsúlyozta: fokozni kell a védelmi termelést az amerikai oldalon és Európában is, és többet kell tenni annak érdekében, hogy Ukrajna győzni tudjon.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint határozott választ kell adni az észak-koreai haderő bevetésére Ukrajnában, és ő is rámutatott, hogy az euroatlanti, az indo-csendes-óceáni, valamint a közel-keleti színtér egyre inkább elválaszthatatlan egymástól.
Blinken emlékeztetett, hogy a NATO az elmúlt években megerősítette partnerségét az indo-csendes-óceáni partnerekkel, és az elkövetkező hetekben és hónapokban még többet fognak tenni ennek érdekében. Úgy véli azonban, hogy a szövetségnek még sok tennivalója van a védelmiipari bázis további megerősítése és annak biztosítása terén, hogy a védelmi kiadások a szükséges katonai képességekre összpontosuljanak.
– húzta alá.
Azt is bejelentette, hogy Joe Biden amerikai elnök a hivatalából hátramaradt ideje során „minden napot arra kíván felhasználni, hogy erősítse a szövetséget, amely oly fontos az Egyesült Államok és az európai országok biztonsága szempontjából”.
„Tovább folytatjuk mindazt, amit Ukrajna érdekében teszünk, hogy az ország hatékonyan meg tudja védeni magát az orosz agresszióval szemben” – mondta az amerikai külügyminiszter.
Drónokkal és rakétákkal támadta Kijevet Oroszország
Közel két hónap után kombinált, drónokat és rakétákat is bevető légitámadást intézett Kijev ellen az orosz hadsereg szerdára virradóra.
„Az Oroszországi Föderáció fegyveres erői kombinált rakéta- és dróntámadást indítottak Kijev ellen. Az elsőt 73 nap óta” – áll a kormányzat beszámolójában. Oroszország észak-koreai KN-23 és KN-24 manőverező és ballisztikus rakétákat, Iszkander-M rakétákat és Sahed drónokat használt a támadásban.
A légiriadó helyi idő szerint 6 óra után lépett életbe az ukrán fővárosban, és az Unian hírügynökség szerint több mint két órán át tartott, először drónok érkeztek, majd cirkáló- és ballisztikus rakéták, ezt követte a drónok újabb hulláma.
A légvédelem eddig meg nem határozott számú rakétát és mintegy 10 drónt lőtt le a kijevi katonai közigazgatás szerint, amely eddig nem jegyzett fel anyagi károkat vagy áldozatokat a fővárosban.
A szomszédos régióban lehulló dróndarabkák megsebesítettek egy 48 éves férfit, és tüzet okoztak egy raktárépületben.
Kijevet hetek óta szinte minden éjszaka dróncsapások érik. Az ukrán főváros polgármestere, Vitalij Klicsko szerint szerda reggel még mindig egy drón lebegett Kijev központja felett.
„Robbanások a városban. A légvédelmi erők dolgoznak. Maradjanak az óvóhelyeken!” – adta hírül a kijevi városvezetés a Telegramon.
A lakosok a központi metróállomáson kerestek menedéket.
Közben az ukrán hadsereg arról számolt be, hogy erői kedd este lelőttek négyet abból a hat rakétából és 37-et abból a több mint 90 drónból, amelyeket Oroszország indított Ukrajna ellen. Az ukrán hadsereg további 47 drónt veszített szem elől, kettő elhagyta az ország légterét Oroszország és Fehéroroszország felé tartva, két másik gép pedig a légvédelmi erők szerda reggeli jelentése idején még az ukrán légtérben tartózkodott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!