Felavatták romániai rakétavédelmi rendszer lengyel „testvérét”, Moszkva a NATO-t fenyegeti

NATO

Rakétavédelem. Radoslaw Sikorski szerint a NATO-bázis jelenlegi változata nemcsak az Egyesült Államok, hanem Európa területét, ezen belül Lengyelországot védheti.

Fotó: X/Radoslaw Sikorski

Az északkelet-lengyelországi Redzikowóban hivatalosan is felavatták szerdán az amerikai rakétavédelmi rendszer európai részét (EPAA) képező rakétavédelmi bázist, az ünnepségen részt vettek a lengyel politikai vezetők mellett az Egyesült Államok és a NATO képviselői.

Hírösszefoglaló

2024. november 13., 21:272024. november 13., 21:27

2024. november 13., 21:302024. november 13., 21:30

Andrzej Duda lengyel elnök a szerdai megnyitón mondott beszédében kiemelte: miután lengyel földön amerikai bázis létesült, „az egész világ egyértelműen és világosan látja, hogy (Lengyelország) már nem orosz befolyási övezet”.

Duda a Lech Kaczynski néhai lengyel elnökkel a bázis terveiről 2008-ban folytatott beszélgetését idézte fel, amelyen elmondása szerint elhangzott:

légvédelmi szempontból a bázis nem közvetlenül Lengyelországot, hanem a tőle távoli területeket védi a például Iránból kilőtt rakétáktól.

Varsó számára elsősorban az a jelentősége, hogy amerikai katonai titok alá vont létesítményről van szó, amelyet az Egyesült Államok őrizni fog – magyarázta az államfő.

Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter beszédében elmondta: a bázis jelenlegi változata nemcsak az Egyesült Államok, hanem Európa területét, ezen belül Lengyelországot védheti.

Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter úgy fogalmazott:

a támaszpont „az amerikai, a szövetséges fegyveres erők örök lengyelországi jelenlétét” hozza magával, ebből a szempontból a létrehozása az 1989 utáni történelem egyik legfontosabb eseménye.

Stuart Munsch admirális, az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészete Európai és Afrikai Erőinek parancsnoka az amerikai és a lengyel nemzetbiztonság szempontjából nevezte fontosnak a bázist.

korábban írtuk

Háború: Rutte és Blinken szerint mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy Ukrajna megvédhesse magát
Háború: Rutte és Blinken szerint mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy Ukrajna megvédhesse magát

Többet kell tennünk annak érdekében, hogy Ukrajna továbbra is harcban maradhasson, képes legyen a lehető legnagyobb mértékben visszaverni a háborúban az orosz támadást és megakadályozni, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök sikerrel járjon.

A redzikowói támaszpont egyik eleme az amerikai rakétavédelmi rendszer európai részének (EPAA). A NATO légvédelmi rendszerét is alkotó EPAA-n belül Európában az Aegis Ashore rakétavédelmi rendszert telepítették. Ilyen rendszert befogadó támaszpontot már 2016 májusában a romániai Deveselun is felavatták.

A NATO szerint a romániai és a lengyelországi elfogórendszer nem rendelkezik támadó jellegű kapacitásokkal, és nélkülözhetetlen az euro-atlanti térség védelme szempontjából.

Oroszország viszont biztonsági fenyegetésnek tekinti ezeket.

Eközben Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján kijelentette: a Balti-tenger soha nem válik a NATO beltengerévé.

„Bármennyire is szeretnék ezt egyes úgynevezett szakértők, még azután sem, hogy Finnország és Svédország csatlakozott az Észak-atlanti Szövetséghez, a Balti-tenger nem fog az Észak-atlanti Szövetség beltengerévé válni” – mondta Zaharova.

Hangsúlyozta, hogy

a Balti-tenger „mindig is közös tér lesz a régió valamennyi országa számára, kivétel nélkül”.

„Továbbra is szisztematikusan meg fogjuk védeni nemzeti érdekeinket a Balti-tengeren, és ki fogjuk építeni a felelős partnerekkel való interakciót, beleértve a nem regionális országokat is” – tette hozzá.

Rámutatott, hogy Moszkva „hiábavalónak és valamennyi partmenti állam számára katasztrofálisnak tartja a nyugati országok abszolút meggondolatlan politikáját,

amely az Oroszországgal való mindenféle együttműködés korlátozására irányul gazdasági, politikai, humanitárius és környezetvédelmi téren”.

Zaharova ismételten arra figyelmeztetett, hogy

Moszkva a NATO-tagállamoknak a fegyveres konfliktusba való közvetlen belépésének fogja tekinteni, ha Kijev számra engedélyt adnak arra, hogy orosz területek belsejére mérjen csapást.

Kilátásba helyezte, hogy Oroszország válasza az erre vonatkozó döntésre „elkerülhetetlen”, és a Nyugat számára „pusztító” lesz.

Ezt azokkal a brit sajtójelentésekkel kapcsolatban mondta el, amelyek szerint Keir Starmer, brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök rá kívánja venni Joe Biden hivatalban lévő amerikai elnököt, hogy még az új amerikai vezető,

Donald Trump beiktatása előtt engedélyt adjon Kijevnek arra, hogy Storm Shadow rakétákkal csapást mérjen Oroszország belsejébe.

A szóvivő hangot adott álláspontjának, miszerint Mark Rutte NATO-főtitkár, azzal, hogy a „konfliktus pályájának megváltoztatása” érdekében Ukrajnának nyújtott segítség növelésére szólította fel a szövetség tagállamait, nem a de-eszkalációra, a tárgyalásokra vagy a rendezés politikai és diplomáciai módjára szólított fel, hanem a háború folytatására.

korábban írtuk

Egy ideig még „egyedül” védi Románia Európát a ballisztikus rakéták jelentette veszély ellen
Egy ideig még „egyedül” védi Románia Európát a ballisztikus rakéták jelentette veszély ellen

Egy ideig még Románia marad Európa ballisztikus rakéták elleni védelmének legfőbb letéteményese a deveselui rakétapajzs révén, miután a lengyelországi „testvérrendszer” még mindig nem vethető be.

Zaharova nehezményezte, hogy Berlin „hálátlansággal”, Ukrajnának való fegyverszállításokkal köszöni meg Oroszországnak, hogy közel három és fél évtizeddel ezelőtt elősegítette Németország egyesítését.

Mint mondta,

az átadott német fegyvereket oroszok megölésére használják.

A szóvivő azzal vádolta meg Németországot, hogy elősegíti a fasizmus és a nácizmus terjedését Ukrajnában. Rámutatott, hogy Németország ma a szövetségesének tekinti azokat, például Franciaországot és Nagy-Britanniát, akik annak idején ellenezték az egyesülését.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 17., szombat

Államfőválasztás: külföldön már átlépte a félmilliót a leadott szavazatok száma

Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Államfőválasztás: külföldön már átlépte a félmilliót a leadott szavazatok száma
2025. május 17., szombat

Halászgyűrű és gyapjúszalag – Beiktatják XIV. Leó pápát, magas rangú politikusok is jelen lesznek

Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.

Halászgyűrű és gyapjúszalag – Beiktatják XIV. Leó pápát, magas rangú politikusok is jelen lesznek
2025. május 17., szombat

Nagy a szavazókedv külföldön, eddig Nagy-Britanniában járultak a legtöbben urnákhoz

Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Nagy a szavazókedv külföldön, eddig Nagy-Britanniában járultak a legtöbben urnákhoz
2025. május 17., szombat

Rákérdeztünk az amerikai belbiztonsági minisztériumban, tényleg a választás érvénytelenítése miatt zárták-e ki Romániát a vízummentességi programból

Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.

Rákérdeztünk az amerikai belbiztonsági minisztériumban, tényleg a választás érvénytelenítése miatt zárták-e ki Romániát a vízummentességi programból
2025. május 16., péntek

Államfőválasztás: alaposan meglódult a diaszpóra, több mint 200 ezren szavaztak

Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Államfőválasztás: alaposan meglódult a diaszpóra, több mint 200 ezren szavaztak
2025. május 16., péntek

Nagyszabású fogolycseréről született megállapodás az orosz–ukrán tárgyaláson

A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.

Nagyszabású fogolycseréről született megállapodás az orosz–ukrán tárgyaláson
2025. május 16., péntek

Elnökválasztás: meghaladta az 50 ezret a diaszpórában leadott szavazatok száma

13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.

Elnökválasztás: meghaladta az 50 ezret a diaszpórában leadott szavazatok száma
2025. május 16., péntek

Tényleg hozzájárult a választás érvénytelenítése körüli mizéria Románia kizárásához az amerikai vízummentességi programból

A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.

Tényleg hozzájárult a választás érvénytelenítése körüli mizéria Románia kizárásához az amerikai vízummentességi programból
2025. május 16., péntek

Izrael fokozta a csapásokat Gázában, ahol Trump „szabadságövezetet” hozna létre

Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.

Izrael fokozta a csapásokat Gázában, ahol Trump „szabadságövezetet” hozna létre
2025. május 16., péntek

Elnökválasztás: külföldön már több mint 10 ezren voksoltak

Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.

Elnökválasztás: külföldön már több mint 10 ezren voksoltak