„Az elmúlt a hónapok nekünk nemcsak az átélt nehézségek miatt fontosak, de alkalmasak arra is, hogy kicsit másként gondoljunk mindarra, amit különben rendre március 15-én szoktunk ünnepelni. Hogy ne csak egyetlen napra figyeljünk. Hogy rácsodálkozzunk 1848-49 hatalmas teljesítményére, amely mindig több volt, mint hangzatos kiáltványok, pompás kokárdák vagy esőcseppek Kossuth kalapján” – jegyezte meg. Emlékeztetett: Magyarországnak 1848 nyarán előbb volt országgyűlése Pesten, mint alkalmas, méltó épülete hozzá. Ekkor azonban mégis először történt meg, hogy a magyar országgyűlés küszöbét nem a megszokott rendi küldöttek lépték át, hanem választott képviselők. Azon a nyáron a megszerzett önrendelkezés és az áprilisi törvények jegyében először tartottak választásokat Magyarországon.

„Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy 1848-49 nemcsak lelkesítő, felszabadító forradalom, majd sok áldozatot követelő szabadságharc volt, hanem sokak, nagyon sokak elszánt, odaadó, verejtékes – ma már talán csak a történészek számára észrevehető – munkája” – mondta a köztársasági elnök. Kifejtette, 1848-49 hősei között ott vannak mindazok, akik az új országgyűlésben megalkották a nemzeti önállóság törvényeit, akik nagyon rövid idő alatt a semmiből vadonatúj közigazgatást hívtak életre, nemzeti honvédsereget állítottak fel, akik saját közoktatást szerveztek, utakat építettek. „1848-49 története csordultig teli olyan emberi teljesítményekkel, amelyeken, még ennyi idő távlatából is, megállhat a világ szeme. És emberekkel, akik becsületes, elsőrangú munkával tették a dolgukat” – fűzte hozzá Áder János.

„A magyar történelem egyik csodája, hogy a közös cél különleges rangra emelte a közös munkát: megalkotni az új hazát, megteremteni annak szabad életét, önálló mindennapjait” – emlékeztetett az államfő, hozzátéve: ezért lehetett az 1848-49-ben életre kelt, modern, polgári Magyarország a nemzet hatalmas, bámulatra méltó, közös alkotása, amely legfőbb vívmányaiban túlélte még a szabadságharc végzetes kimenetelét is. Áder János szavai szerint 1848-49 minden tenni akaró nemzedéknek később is mindig példa és kapaszkodó volt. „Harminc esztendővel ezelőtt, amikor a régóta várt, demokratikus választás küszöbén az ország függetlenségét, önálló életét kellett megteremtenünk, nekünk is mintául, követendő például szolgált” – fűzte hozzá.