Dmitro Kuleba – Archív felvétel
Fotó: Karpathir.com
Dmitro Kuleba, az ukrán diplomácia vezetője Magyarország vétója ellenére találkozott kedden Bukarestben a NATO tagállamok külügyminisztereivel – számolt be az EFE hírügynökség az ukrán külügyi szóvivőre hivatkozva. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter úgy reagált: Budapest évekkel ezelőtt világossá tette, hogy mindaddig, amíg Ukrajna nem adja vissza a kárpátaljai magyarok jogait, addig nem járul hozzá ezen testület összehívásához.
2022. november 29., 20:482022. november 29., 20:48
2022. november 29., 22:572022. november 29., 22:57
Oleg Nikolenko emlékeztetett arra, hogy Magyarország 2017 óta ellenzi a NATO-Ukrajna Bizottság formális ülésének összehívását. Közlése szerint a magyar vétót kikerülve Jens Stoltenberg NATO-főtitkár külön találkozót szervezett Bukarestben a NATO-tagállamok külügyminiszterei és Dmitro Kuleba számára.
– írja az Agerpres. A bukaresti tanácskozás egyik informális találkozójára meghívott ukrán külügyminiszter azt mondta: korábban három dolgot kért a NATO-tól: „fegyvereket, fegyvereket és fegyvereket”, most pedig azzal a kéréssel érkezett, hogy „gyorsabban, gyorsabban, gyorsabban”. Dmitro Kuleba a Patriot rakétaelhárító rendszerek iránti ukrán igényt külön is kiemelte.
Az ukrán külügyminiszter posztja a NATO-főtitkárral folytatott bukaresti egyeztetésről
Fotó: Dmitro Kuleba/Facebook
Újságírói kérdésre, amely azt firtatta, miért nem küld a NATO Patriot rakétaelhárító rendszereket Ukrajnának, Jens Stoltenberg kitérő választ adott. A NATO-főtitkár szerint erről vita van a szövetségben, ugyanakkor azt hangsúlyozta: nem elég, ha a NATO fegyvereket küld Ukrajnának, arról is meg kell győződnie, hogy ezeket a rendszereket használni is tudják, vagyis karbantartásukról, cserealkatrészekről és lőszerről, rakétáról is gondoskodni kell. Egyébként a NATO-tagállamok külügyminiszterei kedd este kibocsátott nyilatkozatukban üdvözölték az ukrán diplomácia vezetőjének a jelenlétét a tanácskozás első napján, és arról biztosították, hogy nem ismerik el az Oroszország által elcsatolt területeket, és továbbra is támogatják Ukrajnát.
A Fekete-tenger stratégiai jelentőségű térség az Egyesült Államok számára és nem hagyja magát eltántorítani attól az eltökélt szándékától, hogy erősítse jelenlétét a Fekete- és a Balti-tenger térségében – hangoztatta az amerikai külügyminiszt.
Szijjártó Péter közösségi oldalán reagált az ukrán külügyminiszternek a bukaresti NATO-tanácskozáson való jelenlétére, valamint azokra a sajtóban megjelent állításokra, miszerint Magyarország akadályozta meg a NATO Ukrajna Bizottság hivatalos ülésének összehívását. A magyar külgazdasági és külügyminiszter közölte, Budapest álláspontjában „nincsen semmi új és semmi meglepő”: Magyarország évekkel ezelőtt világossá tette, hogy mindaddig, amíg Ukrajna nem adja vissza a kárpátaljai magyarok jogait, addig nem járul hozzá ezen testület összehívásához. „A háború kitörése óta ezt a kérdést mi nem vettük elő, most sincs szándékunk erre. Reméljük, minél előbb béke lesz, és akkor majd ezt a kérdést is újra meg lehet vitatni” – olvasható Szijjártó Péter keddi, Bukarestből posztolt Facebook-bejegyzésében.
„Magyarország semmiféle geopolitikai játszma oltárán nem hajlandó feláldozni a kárpátaljai magyarok érdekeit”, és ha Ukrajnának fontos, hogy helyreálljon együttműködése a NATO-val, akkor vissza kell vonnia az oktatási törvényt – jelentette ki 2017 decemberében Szijjártó Péter magyar külügyminiszter.
„Aki azt gondolja, hogy a románok elhúznak mellettünk, annak azt javaslom, költözzön oda, aztán ha visszajött, akkor beszéljük meg, hogy mit tapasztalt” – jelentette ki hétfőn Orbán Viktor.
Elítélte az Egyesült Államok „destabilizáló jelenlétét” a Közel-Keleten hétfőn Irán azt követően, hogy Washington bejelentette, B-52-es stratégiai bombázókat telepít a térségbe Izrael védelmére.
A Real-PR 93. friss közvélemény-kutatása alapján a Fidesz–KDNP a biztos szavazók körében 44 százalékkal győzelmet aratna egy most vasárnapi országgyűlési választáson, míg a Tisza Párt 35 százalékot érne el.
Katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót a nemzeti gyásznapon, az 1956-os forradalo més szabadságharc leverésének évfordulóján hétfőn az Országház előtti Kossuth Lajos téren.
Kitört a Laki-laki vulkán Indonézia keleti részében vasárnap éjjel, a természeti katasztrófának tíz halálos áldozata van, és a térségben több települést ki kellett üríteni – közölte az indonéz vulkanológiai központ (PVMBG) szóvivője.
Az izraeli hadsereg (IDF) megölte a Hezbollah libanoni síita milícia egyik körzeti parancsnokát, a milícia Radván nevű kommandós egységének parancsnokát és a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet egyik emberét.
Az ukrán csapatok Oroszország egyik „legerősebb” offenzívájával néznek szembe Moszkva teljes körű háborújának kezdete óta – mondta Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok.
Moldova külföldön élő állampolgárainak köszönhetően újrázhat az államfői székben Maia Sandu jelenlegi elnök – derült ki az elnökválasztás vasárnapi második fordulójában leadott szavazatok közel száz százalékának megszámlálása után.
Enyhe fölénnyel vezet az Oroszországgal szorosabb kapcsolatra törekvő Alexandr Stoianoglo az Európai Unióhoz való csatlakozást pártoló jelenlegi elnökkel, Maia Sanduval szemben a Moldovai államfőválasztás második fordulójának részleges eredményei szerint.
Több ezren vonultak utcára vasárnap Belgrádban az újvidéki vasútállomáson történt közelmúltbeli súlyos baleset miatt, amelyért a tiltakozók az ország és az intézmények vezetésének nemtörődömségét és korrupcióját tették felelőssé.
szóljon hozzá!