Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Franciaország a közeljövőben nem tervezi katonái kiküldését Ukrajnába - jelentette ki Emmanuel Macron francia államfő abban az interjúban, amelyet a Právo című baloldali lapnak adott keddi hivatalos csehországi látogatása előtt Párizsban.
2024. március 05., 07:562024. március 05., 07:56
Emmanuel Macron azokra a nemzetközi nyilatkozatokra reagált, amelyekben európai politikusok a múlt hétfőn megtartott párizsi támogatói konferencián elhangzott szavait kommentálták.
„Nincs konszenzus arról, hogy hivatalos formában szárazföldi csapatokat küldjünk, de semmit sem szabad kizárni és mindent meg fogunk tenni, amit meg kell tennünk, hogy Oroszország ne győzzön” – mondta egy hete újságíróknak a francia elnök.
„Egy, a katonák kiküldését firtató kérdésre válaszolva mondtam, hogy semmi sincs kizárva” – fogalmazott a politikus az interjúban, amelyből a Novinky.cz hírportál idézett.
– magyarázta kijelentését Emmanuel Macron.
„Másfelől mindig világosan megfogalmaztam a kereteket: nem vagyunk háborúban az orosz nemzettel, és elutasítjuk, hogy elfogadjuk a feszültség növelésének logikáját” – mutatott rá a francia elnök.
Az Egyesült Államok egyelőre semmi jelét nem látja annak, hogy Oroszország atomfegyvert tervezne bevetni, de továbbra is gondosan figyeli a helyzetet – közölte csütörtökön Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője újságíróknak nyilatkozva.
Emmanuel Macron szerint a párizsi támogatási konferencia hasznos volt, és egyetértés volt öt olyan témában, amelyben a résztvevő országok fokozni kívánják tevékenységüket. Ezek: a kibertámadások elleni védekezés, hadifelszerelések közös gyártása Ukrajna területén, az Ukrajna elleni orosz támadás által leginkább veszélyeztetett országok védelme, Ukrajna védelmének megerősítése az ukrán-fehérorosz határon, valamint Ukrajna területének későbbi aknamentesítése.
A francia elnök kedden néhány órás hivatalos látogatást tesz Csehországban, ahol egyebek között Petr Pavel cseh államfővel, illetve Petr Fiala miniszterelnökkel folytat tárgyalásokat.
Magyarország és Spanyolország sem ért egyet európai csapatok Ukrajnába küldésének javaslatával.
Közben hétfőn
„Idegen államok hírszerző szolgálatai – Ukrajna, Lengyelország hírszerzései – a mi állampolgárainkat használják bűncselekmények elkövetésére a Fehérorosz Köztársaság és jórészt az Oroszországi Föderáció területén is. Azokat a személyeket, akiket sikerül rávenniük bűncselekmények elkövetésére, az internet segítségével találják meg” – mondta a belügyi tisztségviselő az SZTV fehérorosz televízió műsorában.
Mint mondta, a toborzást végzők meghatározott feladatokkal látják el ezeket az embereket, ami többnyire a létfontosságú infrastruktúra – így például vállalatok és vasútvonalak – elleni támadásokat jelenti.
Az ukrán hadsereg szerint sikerült magakasztani az orosz offenzívát
Az ukrán erők megakasztották az orosz előrenyomulást a nemrég elfoglalt Avgyijivkától nyugatra fekvő egyes területeken – jelentette március 4-én Dmitro Lhovij, az ukrán Tavrija csoport szóvivője.
Az ukrán hadseregnek sikerült stabilizálni a helyzetet és lelassítani az orosz előrenyomulást az Avgyijivkától nyugatra fekvő Novoszelivka, Berdics, Tonenke, Pervomajszke és Nevelszke falvak közelében – mondta Lihovij az országos televízióban.
Oroszország ellenőrzi Berdics és Tonenke egyes részeit, de „a védelmi erők teszik a dolgukat, jelentős veszteségeket okozva az ellenségnek” – tette hozzá.
Moszkva megerősíti csapatait, hogy elfoglalja a Marjinka melletti Novomihajlivkát, amely a front egyik legforróbb területévé vált – mondta Lihovij a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádiónak.
„Ott naponta több támadás történik, mint az Avgyijivka szektorban. Tegnap például 20 (támadás) volt az avgyijivkai szektorban, és 30 támadás Novomihajlovkában és annak peremén”.
Az orosz csapatok a megszállt Bahmutól nyugatra fekvő Csasziv Jar város közelében is összpontosítják erőfeszítéseiket.
Nem szolgálná a Nyugat érdekeit, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába – figyelmeztetett kedden Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője válaszul Emmanuel Macron francia elnök hétfői kijelentésére.
Nem zárható ki nyugati csapatok Ukrajnába küldése – mondta Emmanuel Macron francia elnök hétfőn, miután Párizsban egy konferencia házigazdája volt, amelyen európai vezetők vitatták meg a kilátásokat.
Orbán Viktor miniszterelnök és felesége, Lévai Anikó szerda este a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren fogadta Hszi Csin-pinget, a Kínai Népköztársaság elnökét és házastársát – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
Az európai uniós tagállamok nagyköveti szinten elvben megállapodtak „az Oroszország lekötött vagyonából származó rendkívüli bevételekkel kapcsolatos intézkedésekről”, a pénz Ukrajna helyreállítását és katonai védelmét fogja támogatni.
Ukrajna érdekelt a jószomszédi kapcsolatokban Magyarországgal, és a kétoldalú együttműködés fejlesztésében a kereskedelem, az energia és a logisztika területén – emelte ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X közösségi portálon.
Új dokumentumot tesz közzé a Mária-jelenésekről május 17-én a Vatikán tanítóhivatala, a Hittani Dikasztérium.
Telefonon tárgyalt egymással szerdán Orbán Viktor miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
Amig január végén 4 303 115, februárban pedig 4 234 595 volt azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státusszal rendelkeztek, addig március végén 4 211 495 ukrajnai menekült élt ilyen jogállással az EU valamely tagországában.
Egymillió moldovai állampolgár rendelkezik román útlevéllel is, aminek meg kell könnyeítenie az ország EU-csatlakozását, de a többség nem támogatja a Romániával való egyesülést – jelentette ki Maia Sandu moldovai elnök.
Az Egyesült Államok visszatartott egy az Izraelnek szánt bombaszállítmányt, mivel aggályosnak tartotta, hogy azokat egy rafahi támadás során felhasználhatják – közölte egy amerikai tisztségviselő a CNN szerint.
A NATO-tagállamoknak növelniük kell a hadiipari termelésüket – szögezte le kedd esti washingtoni sajtótájékoztatóján Klaus Iohannis.
A Hamászra gyakorolt katonai nyomás nélkül nem lehetséges a Gázát uraló iszlamista terrorszervezet által elrabolt izraeli túszok kiszabadítása – ezzel indokolta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Rafah elleni műveletek megkezdését.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!