Fotó: Orosz elnöki hivatal
Nem szolgálná a Nyugat érdekeit, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába – figyelmeztetett kedden Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője válaszul Emmanuel Macron francia elnök hétfői kijelentésére, aki szerint „nem zárható ki”, hogy nyugati csapatokat vezényeljenek az országba.
2024. február 27., 13:592024. február 27., 13:59
2024. február 27., 14:392024. február 27., 14:39
„Ez egyáltalán nem szolgálná ezeknek az országoknak az érdekeit. Ezzel tisztában kell lenniük” – mondta Dmitrij Peszkov, felhívva a figyelmet arra, hogy ennek a lehetőségnek a puszta említése „nagyon fontos új elem” – számolt be a TASZSZ hírügynökség.
A francia elnök beszédének minden más eleme így vagy úgy már elhangzott, megfontolásra került. Nagyon jól ismerjük Macron úr álláspontját arról, hogy Oroszország stratégiai vereségét kell előidézni” – hangoztatta Peszkov.
„Arra azonban felfigyeltünk, hogy szóba került a katonaság Ukrajnába küldésének témája” – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy a NATO és Oroszország közötti közvetlen konfliktus kockázata fennáll-e egy ukrajnai katonai jelenlét esetén, Dmitrij Peszkov azt válaszolta, hogy
„Ezeknek az országoknak is így kell értékelniük és mérlegelniük kell, fel kell tenniük a kérdést, hogy ez az ő érdekükben, valamint az országuk polgárainak érdekében áll-e” – folytatta.
„Ebben a kérdésben is nagyon gazdag palettát láttunk, valóban nincs konszenzus.
– jegyezte meg Vlagyimir Putyin szóvivője.
Mint arról beszámoltunk, Emmanuel Macron francia elnök az EU tagállamainak részvételével Ukrajna támogatásának témájában Párizsban megtartott, hétfői konferencia után beszélt arról, hogy a nyugati csapatok Ukrajnába küldéséről ugyan nincs konszenzus, de az nem kizárható.
Egyébként kedden
Olaf Scholz német kancellár kijelentette, hogy az európai országok vagy a NATO nem fognak katonákat küldeni Ukrajnába.
Sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy „ami a kezdetektől fogva eldőlt közöttünk, az a jövőre is érvényes”, vagyis „nem lesznek csapatok a harctéren, nem küldenek katonákat sem európai államok, sem NATO-államok ukrán területre”.
Uniós biztos: Az 50 milliárd eurós támogatás stabil finanszírozást biztosít Ukrajnának
Az Ukrajna számára létrehozni tervezett 50 milliárd eurós támogatási eszköz stabil és előrelátható finanszírozást tud biztosítani a megtámadott ország mindennapi szükségleteinek kezelésére – jelentette ki az Európai Bizottság költségvetésért felelős tagja Strasbourgban kedden.
Az Európai Parlament plenáris ülésének a hétéves pénzügyi keret (MFF) féléves felülvizsgálatáról tartott vitáján Johannes Hahn azt mondta, a felülvizsgálat elfogadása felruházza az Európai Uniót, hogy hatékony eszközt hozzon létre Ukrajna megsegítésére.
A jelenlegi háborús helyzet különleges fellépést kíván, ezért az Európai Bizottság azt reméli, hogy mihamarabb, akár már márciusban felhasználható lesz az uniós eszköz Ukrajna finanszírozási nehézségeinek leküzdésére – emelte ki.
Elmondta továbbá, hogy költségvetésben az uniós migrációs csomag célkitűzéseinek végrehajtására 7,6 milliárd euró áll majd rendelkezésre.
„Célunk Ukrajna megsegítése, továbbá felruházni az Európai Uniót mindazon eszközökkel, melyekkel megfelelhet a jövő kihívásainak, valamint fejleszti stratégiai autonómiáját, és hosszú távú versenyképességét is biztosítja” – tette hozzá az uniós biztos.
Az EU hosszú távú, 2021 és 2027 közötti költségvetésének felülvizsgálata magában foglalja az 50 milliárd eurós ukrán pénzügyi keretet és a Stratégiai Technológiák Európai Platformját (STEP), amelynek célja az EU versenyképességének és rugalmasságának támogatása a stratégiai ágazatokban.
A többéves pénzügyi keret emellett megerősíti az EU költségvetését a migráció és a külső kihívások kezeléséhez, valamint az EU felkészültségét a válsághelyzetekre. A felülvizsgálat továbbá a koronavírus-járvány okozta válság utáni helyreállítást segítő uniós eszközből származó pénzek visszafizetéséhez kapcsolódó költségek kezelésére szolgáló mechanizmust vezet be az emelkedő kamatlábak miatt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Hollandiában betiltott Hardliners motorosbanda tagjai bérelték fel az asseni Drents Múzeumban kiállított dák műkincsek elrablóit – számolt be szerdán alvilági és rendőrségi információkra hivatkozva az RTL Nieuws.
A magyar kormány jól tette, hogy nem avatkozott bele a romániai elnökválasztási folyamatba – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.
Az Magyar Tudományos Akadémia 200. jubileuma alkalmából Partium-napot rendezett a Partiumi Keresztény Egyetem május 19-én a budapesti akadémiai székházban, hogy bemutassa a régió tudományos és kulturális sokszínűségét.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok az izraeli Vaskupola mintájára rakétavédelmi rendszert épít, amelyet Aranykupolának nevezett el.
Az Ukrán Nemzeti Gárda megerősítette, hogy hat katona meghalt, tízen pedig megsebesültek egy Szumi megyei lőtér ellen május 20-án végrehajtott légicsapásban, az ügyben belső vizsgálatot indítottak.
Visszautasította a moldovai kormány az elnökválasztást elvesztő George Simion vádjait azzal kapcsolatosan, hogy Moldovában csalást követtek volna el a romániai megmérettetés kapcsán.
Kémkedéssel is gyanúsított ukrán férfi letartóztatását indítványozta a Fővárosi Főügyészség – közölte a vádhatóság kedden az MTI-vel.
Izrael visszahívja konzultációra főtárgyalóit Katarból, mert nem történt előrelépés a Gázai övezetet érintő tűzszüneti tárgyalásokon.
Amennyiben az orosz és ukrán fél megállapodik arról, hogy a Vatikán közvetítésével tárgyalóasztalhoz ül a jövő héten, akkor azon az Egyesült Államok ott lesz – jelentette ki az amerikai elnök ukrán és orosz ügyekért felelős különleges megbízottja kedden.
Egy több évtizedes külpolitikai tapasztalattal rendelkező jogászt, Darryl Nirenberget jelölte Donald Trump amerikai elnök országa új romániai nagykövetének.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!