Fény derülhet a románok kun eredetére

Alapjaiban megrengetheti az évszázadokon keresztül hirdetett dák–római kontinuitáselméletet egy maroknyi román szakértői csoport előzménytelen kezdeményezése. A régészekből és történészekből álló csapat tagjai a jászvásári Alexandru Ioan Cuza Egyetem és a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem közös, a Román Akadémia védnöksége alatt futó kutatómunkával évszázadokkal ezelőtt élt román fejedelmek származását kívánják feltárni.

A Genesis névre keresztelt projekt keretében már nekiláttak a Havasalföld első fejedelmi udvaraként ismert Curtea de Argeş (Argyasudvarhely) templomkriptájában nyugvó, középkori főurak földi maradványai kutatásának. „A nyugati nagyhatalmak mindig is a rómaiak leszármazottaiként tekintettek ránk, románokra. Eljött az ideje, hogy megvizsgáljuk, nyolc-kilencszáz évvel ezelőtt milyen más civilizációk gyakoroltak befolyást a Havasalföld területén élő lakosságra, szláv, vlah vagy esetleg kun származásúak voltak-e elődeink” – foglalta össze kezdeményezésük célját Alexandru Şimon kolozsvári történész.

A fiatal egyetemi tanár annak a román történésznemzedéknek a tagja, amely megkérdőjelezi a dákoromán kontinuitáselmélet helytállóságát, és a tudományág egyik legnevesebb kortárs tudorával, a 95 éves Neagu Djuvarával együtt azt vallja, hogy a románok ereiben többek között kun vér csörgedez.

A hangsúlyosan a 19. században felbukkant, a románok öntudatának megteremtését szolgáló, a kommunizmus évtizedeiben kultusszá kicsúcsosodott dákoromán folytonosságelmélet szerint a mai román nép a dákok és a rómaiak keveredésével jött létre. Ezt a történetírást román szakértők először az 1989-es rendszerváltást követően kezdték vitatni hangsúlyosan, közülük is elsősorban Djuvara. Az elmélete miatt románellenesnek is kikiáltott történész-filozófus szerint az 1310 és 1352 között uralkodó, a Havasalföldi Fejedelemség alapítójának tartott I. Basarab – a Károly Róbert magyar király által Thocomeriusnak nevezett apjával együtt – kun származású volt. Mindezt elsősorban nevének, valamint az általa alapított kolostorok (Cozia, Horezu) elnevezésének kun eredete, a fejedelem katolikus vallása vagy éppen a tatárokkal ápolt kapcsolata bizonyítja. Márpedig azt Djuvara ellenfelei sem tagadják, hogy az Európában a 11. században felbukkant, török eredetű kun nép egy része – Magyarországhoz hasonlóan – Havasalföldön és Moldvában is megtelepedett (létrehozva a Kunország vagy Kumánia néven ismert középkori kun szállásterületeket), majd folyamatosan asszimilálódott.

Az akkori havasalföldi kenézek és előkelők is jobbára kun vagy más, török eredetű neveket viseltek, amely számos román történész szerint a származásukra enged következtetni. „A románoknak nomád népekkel való keveredésre volt szükségük ahhoz, hogy létrehozzák saját államukat. Aminek az asszimiláció, a románná válás útjára lépett kun származású Basarab volt a megteremtője” – vallja Djuvara. Aki a napokban hevesen tiltakozott amiatt, hogy a művelődési miniszterré frissen kinevezett liberális Puiu Haşotti a Havasalföld egykori fejedelmei iránti tiszteletre hivatkozva megtiltotta a Genesis projekt kutatóinak, hogy DNS-mintát vegyenek például a Basarab-házhoz tartozó I. Vladislav vagy utódja, a szintén magyar fennhatóság alatt uralkodott Mircea cel Bătrân, Havasalföld legjelentősebb uralkodója csontvázából.

A régészek abban bíznak, hogy a civilben történész tárcavezető meggondolja magát, és a mintákat kolozsvári, bilbaói és cambridge-i vizsgálatok után Oroszországban és Ausztriában őrzött kun genetikai forrásokkal hasonlíthatják össze, pontos képet remélve a Basarab-dinasztia tagjainak családfájáról.