Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke
Fotó: Gönczy Tamás
Hosszas huzavona után a román kormánypártok eldöntötték, hogy június 9-én Romániában összevont európai parlamenti és önkormányzati választások lesznek. Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét kérdeztük.
2024. március 25., 10:002024. március 25., 10:00
– Elkezdődött az aláírásgyűjtés a választásokra. Vágjunk hát a közepébe. Miért menjünk szavazni? Van tétje egyáltalán a június 9-i választásoknak?
– Nagyon röviden a tét, hogy magyaroknak legyen ereje és hangja itthon és Európában. Ezt akarja az RMDSZ, és csak mi akarjuk ezt!
– A járvány, majd a különböző válságok hatására megnőtt a bizonytalan és a reményvesztett embereknek a száma. Mit tud ezzel kezdeni az RMDSZ?
– Az emberek csalódottsága érthető, sőt, jogos. A háború kirobbanásakor látszott már, hogy nehéz idők jönnek. Nekünk ilyenkor is az a feladatunk, hogy ott legyünk mellettük, az emberek mellett, a közösségünk mellett, hogy tudjanak számítani ránk.
Látjuk azt is, hogy az emberek szintén jogosan érzik úgy, hogy Románia és az Európai Unió vezetői cserbenhagyták őket, és magukra maradtak gondjaikkal. Érzik, hogy az uniós csatlakozáskor megígért gazdasági fejlődés jócskán elmaradt a vártnál, hogy egyes európai uniós vezetők inkább tekintenek ránk olcsó munkaerőként, mint értékteremtő közösségként. Azt hallják folyamatosan, hogy egységes Európa, de közben meg látják, hogy a Schengenbe való belépésünket több mint egy évtizede halogatják. Ez dühítő és érthetetlen!
Fotó: Gönczy Tamás
– Mi a helyzet az AUR-ral? Hogy hangosak és időnként agresszívek, azt látjuk. Látjuk a gyűlöletkeltést, a cirkuszt, a Facebook live-okat. De mennyire kell őket komolyan venni?
– Az AUR a magyarok ellensége, pont. Itt nem szabad óvatoskodni, ezt ki kell mondanunk, szembe kell vele néznünk. Láttuk, hogyan táncoltak nagyapáink sírjain az Úzvölgyében, és azt is, hogyan támadják zászlóinkat, szimbólumainkat, anyanyelvünket.
De nézzük a számokat: az AUR 2020-ban kevesebb mint 10 százalékkal került be a parlamentbe alig egy évvel a megalakulása után. Ma a román szavazók 25 százaléka rájuk és a másik magyargyalázó, Șoșoacă asszony pártjára szavazna a kövélemény-kutatások szerint. Ők biztosan ott lesznek az Európai Parlamentben, és június 9-től az önkormányzatokban is folytatják magyarellenes munkájukat.
– Amikor az EP-választásokról beszélünk, rendszeresen előkerül az a téma, hogy mit tud tenni Brüsszelben két európai parlamenti képviselő? Mire elegek ők ketten?
– Pragmatikusan mondva: kettő több mint a semmi! A két képviselő a szövetségeseinkkel együtt harcolni tud jogainkért és a magyar közösségnek járó támogatásokért. Azért, hogy a családjainknak, gazdáinknak, vállalkozásainknak és településeinknek járó uniós pénzek Erdélybe jussanak és ne máshova.
– utóbbira ott vannak a román pártok képviselői az Európai Parlamentben.
Fotó: Gönczy Tamás
– Épp az aláírásgyűjtés időszaka zajlik. Hogy haladnak?
– Röviden: jól, és ezúton is köszönöm mindenkinek, aki aláírásával támogatta jelöltlistáinkat! Bővebben: 200 ezer ember támogatására van szükség ahhoz, hogy a magyar összefogás elindulhasson a választásokon. Szervezeteink, munkatársaink és önkénteseink országszerte gyűjtik már az aláírásokat. Ez még csak az első lépés, de világosan mutatja azt az erőt, ami mögöttünk, az RMDSZ és szövetségesei mögött áll, és ez sokat lendít a következő kampányidőszakon.
– Mi a legnagyobb veszélye a június 9-ének?
– A nagyon magas választási részvétel. Mai tudásunk szerint a román szavazók kétharmada fog elmenni szavazni, és ez valóban komoly veszélyt rejt magában. Két dolgot mindenképp tudniuk kell a magyaroknak: egyrészt, mindenhol lesz RMDSZ lista, ezért a szórványban, ahol nincs magyar polgármester, ott is nagyon fontos, hogy az európai parlamenti listán az RMDSZ-re szavazzunk.
Másrészt: ott, ahol magyar a polgármester, sem mindegy, hogy hány szavazatot kap az RMDSZ.
Ennél nincs rosszabb. Nem történhet meg, hogy ne jöjjön össze, mi, magyarok nem maradhatunk alul! Ott kell lennünk Brüsszelben, ha változást akarunk az Európai Unióban!
Zahoránszki Brigitta interjúja
(Fizetett tartalom)
Kovács Mihály Levente fiatal kora ellenére jelentős politikai tapasztalatra tett szert az évek során. A 2024-es választásokról kérdeztük Kovács Mihály Leventét, aki most Marosvásárhelyen a városi tanácsosi listán indul.
Húsz évvel ezelőtt szállt fel az első Wizz Air-gép a dél-lengyelországi Katowiceből, azóta az összes kelet-közép-európai országból üzemeltet járatokat a magyar tőkéjű diszkont légitársaság. A Wizz Air vezérigazgatójával, Váradi Józseffel beszélgettünk.
A verespataki aranykitermelés története pár éve bejárta a világsajtót is. A faluban működő civil szervezetek ma a turizmus megerősödésében látják a jövőt. Erről beszélgettünk Virgil Apostol bukaresti műépítésszel, műemlékvédelmi szakemberrrel.
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem keretében 1993-ban jött létre a református vallástanárképző kar. Dr. Lukács Olgával, a Református Tanárképző és Zeneművészeti kar dékánjával vettük számba a harmincéves évforduló új kihívásait.
Közel két hónapos konzultációt zár le a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. Az összegyűjtött tapasztalatokról beszélt nekünk Kelemen Hunor szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes. Interjú.
Országos konzultációt indított az RMDSZ. Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter szerint azért is fontos ez, mert leméri, hogy az általa vezetett minisztérium intézkedéscsomagjai hogyan hatnak az önkormányzatok működésére és a közösség életére.
Harminc éve alakult meg Nagyváradon a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság. Alapító elnökével, Dukrét Géza földrajz- és biológiatanárral a partiumi és bánsági települések helytörténeti kutatásairól és a műemlékvédelemről beszélgettünk.
Az RMDSZ keretében működő egykori Reform Tömörülés értékeit szeretnék tovább vinni az Erdélyi Magyar Szövetség, amely tíz pontból álló nyilatkozatot fogadott el kolozsvári tanácskozásán. Az EMSZ alelnökével, Toró T. Tiborral beszélgettünk.
A háromszéki Miklósváron élő Kálnoky család Európa-hírű falusi turizmust honosított meg, amelynek visszatérő vendége Károly herceg, Nagy-Britannia új királya, III. Károly.
A schengeni csatlakozás kilátásairól, az Európai Néppárt energiaárakkal, környezetvédelemmel és mezőgazdasággal kapcsolatos álláspontjáról kérdeztük az RMDSZ európai parlamenti képviselőjét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!