Mennyi az annyi? Az új javaslat értelmében a magánnyugdíj 35 százalékához lehetne egy összegben hozzáférni
Fotó: Csató Andrea
Nem az eredeti formájában fogadják el a magánnyugdíjak kifizetéséről szóló törvénytervezetet, miután az heves vitákat váltott ki a társadalomban és politikai körökben – értesült az Economica.net.
2025. augusztus 18., 16:412025. augusztus 18., 16:41
A gazdasági portál közölte: a vitában közvetlenül részt vevő politikai és közigazgatási források szerint valószínűleg módosítások lesznek a magánnyugdíjból egyben felvehető összeg és a teljes összeg kifizetésének maximális időtartama tekintetében.
A módosítás értelmében azok, akik magánnyugdíj-számlával rendelkeznek (jelenleg több mint 9 millióan, közülük 8,3 millióan kötelezően részt vesznek a II. pillérben),
– közölte a portál a tárgyalásokhoz közel álló politikai és közigazgatási forrásokra hivatkozva.
A kormány arra készül, hogy elhalassza a magánnyugdíjhoz való hozzáférést módosító törvénytervezetet – közölte az Economica.net gazdasági portál.
Mint arról beszámoltunk, a magánnyugdíjak kifizetését szabályozó törvénytervezet jelenlegi formájában azt írja elő, hogy a felhalmozott összeg legfeljebb 25 százaléka vehető fel egy összegben, és a maradék összeg kifizetése akár 10 évre is kiterjedhet.
Jelenleg a magánnyugdíjak kifizetése a pénzügyi felügyelet (ASF) szabályozása alapján történik, amely szerint
(nyugdíjkorhatár elérése, rokkantság vagy halál, amely esetben az eszköz az örökösökre száll), vagy öt évre elosztva veheti fel.
A portálnak nyilatkozó források szerint miután a tervezet heves vitákat és reakciókat váltott ki minden területen, fontolóra vették a szélesebb körű viták lehetőségét, sőt a tervezet módosítását is.
Nincs probléma a magánnyugdíjak kifizetésével, a II. pillér alapjaival, amelyeknek „nagyon magas a likviditásuk” – jelentette ki Radu Crăciun, a Romániai Magánnyugdíjpénztárak Szövetségének elnöke hétfőn egy sajtótájékoztatón.
A viták nyomán Ilie Bolojan miniszterelnök további részleteket és vitákat kért ebben a kérdésben.
Időközben a Gazdasági és Szociális Tanács (CES) keretében már megtartottak egy találkozót a parlamentben, amelyen részt vettek a törvény kidolgozóinak (pénzügyi felügyelet és munkaügyi minisztérium), a nyugdíjalapok kezelőinek, valamint a szakszervezetek és a munkaadók képviselői.
Ilie Bolojan kormányfő vasárnap este kifejtette, hogy a jelenleg közvita alatt álló magánnyugdíjtörvény tervezete nem kobozza el az állampolgárok által felhalmozott pénzösszegeket.
A héten újabb találkozóra kerül sor, amelyet a munkaügyi minisztérium szervez.
Mint arról beszámoltunk, a magánnyugdíjhoz való hozzáférést szabályozó törvényt már több mint 13 évvel ezelőtt, a rendszer bevezetése után három évvel el kellett volna fogadni, ahogyan azt maga a magánnyugdíj-rendszer létrehozásáról szóló törvény is előírta.
A törvényjavaslat lényege az, hogy megszűnik a lehetőség, hogy a járulékfizető pénzét egy összegben fizessék ki, vagyis hogy az ember akkor vegye fel a pénzt a számláról, amikor jogosulttá válik a nyugdíjra, ahogyan ez jelenleg történik.
Az államnak nincs joga megmondani, mit kezdjen az ember a saját pénzével – írta közösségi oldalán pénteken Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke.
Fontos szempont, hogy a közel 200 000 román állampolgár közül, akik már megkapták a II. pilléres nyugdíjat a 2016 januárja (amikor a kifizetések láthatóvá váltak) és 2025. március 30-a (az ASF legfrissebb adatai) közötti időszakban,
Ez annak ellenére történt, hogy lehetőségük volt a pénzt öt év alatt részletekben felvenni, ami adócsökkentéssel is járt volna.
Tehát, legalábbis a 9 millió résztvevő számláinak jelenlegi eszközállománya alapján, egyértelműen az egyszeri kifizetést részesítik előnyben, és annak eltörlése elégedetlenséget fog okozni.
A rendszerben jelenleg több mint 36 milliárd euró van, ami már a bruttó hazai termék (GDP) több mint 10 százalékát jelenti.
A magánkezelésű nyugdíjrendszerbe, a II. pillérbe 2009-es bevezetésekor automatikusan bekerült az összes 18 és 35 év közötti román munkavállaló.
Jelentős változtatások várhatók a romániai nyugdíjrendszerben, ha a kormány és a parlament rábólint a magánnyugdíjalapok működését szabályozó törvénytervezetre.
A munkaadók a társadalombiztosítási rendszerbe befizetett teljes 25 százalékos hozzájárulásból 4,75 százalékot automatikusan a magánkezelésű rendszerbe utalnak át.
Az összeghez való hozzáférés korlátozását az alapkezelők szerint az indokolja, hogy 2030-tól kezdenek nyugdíjba vonulni az egyik legnépesebb – úgynevezett dekrétum – generáció tagjai, így ha mindenki egyszerre akarná kivenni a pénzét, az leterhelné a rendszert.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kötelezettségvállalások betartása és a döntések következetessége az egyetlen módja annak, hogy Románia hosszú távon visszanyerje hitelességét és kiszámíthatóságát – jelentette ki Ilie Bolojan kormányfő.
Durván beszólt Ilie Bolojan miniszterelnöknek Daniel Zamfir, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátusi frakcióvezetője, aki szerint vannak más lehetőségek is az óriásira dagadt költségvetési hiány visszaszorítására, mint a kormányfő által bejelentettek.
A gazdasági adatok az év folyamán romlottak, mert Románia költségvetése egy 2,5 százalékos hipotetikus növekedésen alapul, amelyet nem fog elérni, de a recesszió elkerülhető – jelentette ki Radu Burnete elnöki tanácsadó szombaton este az Antena 3 hírcsatornának.
Csúcson lesz ősszel a változó kamatlábak kiszámításához viszonyítási alapként használt index, a fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC), így a változó kamatú bankkölcsönt törlesztő ügyfeleknek havirészlet-növekedésre kell számítaniuk októberben.
Nincs más megoldás a 9 százalékos költségvetési hiány leszorítását célzó gazdasági megszorító intézkedések helyett – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök egy vas&a
Románia fizetésképtelenné válhat, ha a kormány nem csökkenti gyorsan az elmúlt évek túlzott kiadásait – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök egy, a Bloombergnek adott interjúban.
A Fitch nemzetközi hitelminősítő pénteken megerősítette Románia szuverén minősítését BBB-/ F3 szinten a hosszú és rövid lejáratú devizahitelek tekintetében, de negatív kilátásokat jelez, közölte a pénzügyminisztérium.
Egyértelmű fölényben volt a közalkalmazotti átlagfizetés az országos átlagkeresethez képest az elmúlt tíz évben, ráadásul a bérkülönbség a 2015-ben jegyzett 600 lejről mára 1500 lejre nőtt az állami szektorban dolgozók javára.
Az idei év első felében látványosan megváltozott a romániai lakáspiac képe: egyre többen döntenek a régi építésű, azonnal beköltözhető lakások mellett, és mind gyakrabban készpénzzel fizetik ki az ingatlant.
Megszűnik az 50 000 lejes minimális bevételi küszöb, és minden kereskedőnek biztosítania kell mind a készpénzes fizetés, mind az elektronikus eszközökkel történő fizetés lehetőségét – jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!