Méltán teszik fel sokan felháborodottan a kérdést, miként fordulhat elő egy magát demokratikusnak és jogállamnak tekintő országban, hogy bizonyos szimbólumok több joggal rendelkeznek, mint mások.
Sonka, tojás, friss zöldségek, torma és kalács mindig kerül a húsvéti asztalra, ez a hagyomány. A kalács pedig akkor az igazi, ha frissen és otthon készül. Kelt tésztákkal kapcsolatos félelmekkel minden kezdő és minden gyakorló háziasszony küzd. Mikor jó az élesztő? Hogyan futtassam fel? Milyen lisztet vegyek? Hány fokon süssem? Mitől lesz levegős? Hogyan fonjam meg? Mitől lesz szép formája? Mivel kenjem meg, hogy szép fényes legyen?
A Szentírás tanúsága szerint kezdetben felnőttek léptek be az egyházba. A felnőtt megtérők legalább egy évig jártak hitoktatásra, keresztségi felkészítőre. Hitújoncoknak, katechumeneknek nevezték őket, s csak a szentmise első részén – az igeliturgián – vehettek részt. A szentbeszédet követően távoztak.
Krisztusban szeretett testvérek,
kedves ünneplő hívek!
„A hét első napján, amikor még sötét volt, Mária Magdolna kiment a sírhoz. Észrevette, hogy a követ elmozdították a sírtól.” (Jn 20,1). Így kezdődik húsvét ünnepének evangéliuma, és már ebben a rövid kis értesítésben is megtaláljuk mindazt, ami megalapozza húsvéti ünneplésünket.
Krisztusban szeretett Testvéreim!
Húsvét a keresztény hit nagy ünnepe, amelyről Szent Pál apostol így írt a zsidókhoz címzett levelében: „A hit reményeink szilárd alapja és a nem látott dolgok igazolása” (Zsid 11,1). A Jézus Krisztus feltámadását valló hit azonban nem mindig egyszerű.
A Názáreti Jézus élete, tanítása és példája az Istenben bízó ember számára örömüzenet. Jézus életéből, tanításából, a születéstől a keresztre feszítésen át az Istentől született élet öröme sugárzik felénk. Az evangéliumban feljegyzett jézusi tanítások, példázatok és bizonyságtevések mind arról szólnak, hogy Jézus az ember számára felmutatta, hogyan és miképpen lehetséges Isten mellett megmaradni, Isten ügyét szolgálni és az örök...
Tisztelt lelkipásztorok, gondnokok, presbiterek és gyülekezeteink hívő népe! Kedves nőszövetségek, ifjúsági szervezetek, missziói és diakóniai közösségek! Szeretett munkatársaink!
Kedves ünneplő Testvérek!
Amikor rosszat álmodunk, olyan hálásak vagyunk az ébredésnek. De jó, hogy nem történt meg, csak álom volt az egész! Mint egy „rossz álom” nehezedett lelkünkre a nagyhét eseménye, melyből annyira szerettünk volna felébredni, és azt mondani: „nem történt meg”.
„Jézus a válasz” – lehetett olvasni egy időben a metrókocsikon, egyéb helyeken kiragasztva. Egyes egyházi körökben szokás megmosolyogni az ilyen – pietistának, naivnak tartott – megnyilvánulást, missziós akciót. Jézus a válasz. De mi volt a kérdés? – reagáltak frappánsan némelyek.
Gereblyés, töltött rózsa, kezes, veszett utas, fenyőágas – az írott tojások mintaneveit ízlelgették, majd próbálgatták a mintákat megfesteni az árkosi régi iskolában összegyűlt gyerekek és fiatalok, akik a helyi Fészekrakó Egyesület által szervezett tojásíráson és festésen vettek részt. A gyerekeket elbűvölte a forró viasz, majd a festés és törlés után előbukkanó minta, és lelkesen tanulgatták a kesice használatát, írták a kifújt és...
A húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, e napon ünneplik Krisztus feltámadását. Húsvétkor ér véget a 40 napig tartó böjt, a hústól való tartózkodás – innen származik az ünnep magyar elnevezése is. Húsvét az egyházi év mozgó ünnepeinek is középpontja. Ezt a napot előzi meg hét héttel farsang vasárnapja, és követi ötven nap múlva a pünkösd.
Micsoda rohanás, micsoda tolongás! Televízióból, rádióból, szórólapokról, buszmegállóbeli hangszórókból ömlik a reklám, hogy ilyen húsvéti akció, olyan húsvéti akció, most jöjjenek, most vegyék, most vigyék, mert húszszázalékos a kedvezmény, sőt még annál is nagyobb.
Egyre nagyobb teret hódít Erdélyben is az a szokás, hogy húsvétra épp úgy kidíszítik a lakást, húsvétfát állítanak, sőt húsvéti kopogtatót tesznek a bejárati ajtóra, mint karácsonykor. „Sok esetben ezek a díszítések giccsesek, és hamis csillogásukkal éppen az ünnep lényegét tompítják” – vélekedik a gyergyószentmiklósi Hosszú Matild kézműves, aki annak a híve, hogy minél egyszerűbben, a hagyományokhoz igazodva díszítsük ki húsvétra...
Húsvétkor ér véget az egykor olyan szigorúan betartott negyvennapos nagyböjt, ekkor emlékezünk meg Jézus Krisztus kínhaláláról, és ünnepeljük a természet tavaszi újjáéledését.
Krisztusban Kedves Testvéreim és Híveim!
1972-ben, amikor először jártam a Szentföldön, felfigyeltem görög népviseletben járó öreg zarándokokra, akik egy-egy görög pap vezetésével járták végig Megváltónk szenvedésének és megdicsőülésének földi helyszínét. Megtudtam, hogy ezeknek a ciprusi görögöknek – akik egész életükön át gürcöltek, sok gyermeket felneveltek – a megtakarított kis pénzükből a legolcsóbb zarándoklat befizetésére...
Kedves Testvéreim!
Húsvétunkat megelőző böjti időben két bibliai esemény nyugtalanította az egyébként sem zavartalan napjaimat. Szinte napi rendszerességgel jutott eszembe az egyiptomi fogságból szülőföldjére vándoroló nép. Velük kapcsolatban elevenedik előttem az a pillanat, amikor a húsos fazekak emlékezete mellett először kapnak a mennyei kenyérből.