Schönberger Jenő szatmári római katolikus megyéspüspök pásztorlevele

Márpedig kedves Testvérek, mindaz, amit a Szentírás lejegyzett, nagyon is valós és megtörtént. A Názáreti Jézus kálváriája a legvéresebb valóság, ami a világban eddig megtörténhetett, és meg is történt. Kereszthalála azt bizonyítja, hogy még a legborzasztóbb szenvedés és halál árán is mellénk áll, közösséget vállal velünk, végérvényesen. Nem azzal a szeretettel, mely karanténba zárva óv, hanem azzal, mellyel velünk jön mindenhova, és azt mondja: „Ne félj, akkor se, ha elrontottad; akkor se, ha nem jól tetted! Ne félj! Veled vagyok, megváltottalak és szeretlek!” Mekkora átformáló erő ez a jelenlét! Megfigyelhetjük az apostolok és mindazok életében, akik találkoztak a Feltámadottal.
Krisztusban szeretett Testvéreim! Mi hol találkozhatunk Üdvözítőnkkel?

Számtalan helyen és módon, de leginkább a szentmisében. Minden szentmise lehetőség, hogy megváltoztasson bennünket, hogy megnyissa szemünket jelenlétének felismerésére, és látásmódunkat is megváltoztassa. Mert mi általában a körülményeken akarunk változtatni. Azt gondoljuk, hogy ha más munkahely, más család, más közösség, más egyház lesz, akkor az biztosan jobb lesz nekünk. Jézus pedig úgy gondolja, hogy ha mi változunk, akkor azokat a körülményeket, melyek most reménytelenségre, kétségbeesésre, csüggedésre adnak okot, másképpen éljük át, és Vele együttműködve jó irányba tudjuk őket változtatni.

A szentmisét ünnepelve minden nap lehetőségünk van arra, hogy felismerjük Jézust, aki mellénk szegődik. Meghívhatjuk asztalunkhoz, befogadhatjuk embertársainkban. Nap mint nap lehetőségünk van arra, hogy Jézushoz hasonlóan megtört kenyérré váljunk, hogy szétosszuk életünket szeretetben, és így folytassuk a szentmisét. Mert Isten nem tart ott bennünket a templomban a mise végeztével, hanem küld: „Menjetek békével!” – és itt kezdődik a mi szentmisénk. Küldetést ad nekünk, akik láttuk az Urat, akik találkoztunk Vele, táplálkoztunk az örök élet igéjével és kenyerével. Küld, de előbb nekünk adja békéjét, ami több, mint jó hangulat, kiegyensúlyozott lelkiállapot vagy megnyugvás. Jézus békéjével feltarisznyázva kell mennünk meggyőzni a világot a feltámadás valóságáról, és megajándékoznunk testvéreinket Krisztus békéjével.

Kedves Testvérek! Egyházmegyénk misszió évében mindannyian – papok, szerzetesek, hívek, idősek és fiatalok – vegyük komolyan ezt a küldetést. Járjunk együtt az úton Jézussal, a Feltámadottal, együtt az úton testvéreinkkel. Haladjunk az üdvösség felé, amit Jézus halálával és feltámadásával mindenkinek kiérdemelt, csak ezt még sokan nem tudják! Ezekért a testvérekért is felelősek vagyunk. Nekünk kell elvinnünk hozzájuk Jézus üzenetét: „Ne félj, akkor se, ha elrontottad az életed; akkor se, ha valamit nem jól tettél! Ne félj! Veled van Ő, aki megváltott és szeret téged, mindörökké!”

Ez nem álom, hanem komoly feladat és kötelesség. Jézus álma, hogy egyszer mindenki megtalálja az örök életre vezető utat. Ehhez kéri a mi segítségünket.

Ezekkel a gondolatokkal kívánom, hogy mindannyiunk szívét ragyogja be a feltámadt Krisztus fénye, békéje és öröme 2012 húsvétjának ünnepén.