A papírhalmazok közötti keresés gyakran tartogat kedves meglepetéseket, az emlékezés örömével járó felfedezéseket. Az ember néha órákra elmerül az emlékeket előcsalogató papírhalmazok között és ottfelejti magát. Így került kezembe egy régi levél, benne Dutka Ákos Karácsonyi beszélgetés az Úr Jézussal 1923-ban című verse. Különös érzésekkel olvassa az ember húsvét ünnepének fogadására készülve a karácsonyi hangulatú verset.
Krisztusban Szeretett Hívek!
Lelkünk minden szomorúságát, bánatát egy csapásra eloszlatta a húsvéti alleluja ujjongása, mely hírül adta Jézus győzelmét a halál fölött. Alleluja, hála legyen az Istennek, feltámadt Krisztus! Nem mondunk újat, nem is szabad mást mondani, csak ismételjük Szent Pál szavait: „Ha pedig Krisztus nem támadt fel, nincs értelme a mi tanításunknak, s nincs értelme a ti hiteteknek sem”(1Kor 15,14).
Bibliaolvasás: Lukács 16,19–31
Elolvasva a megjelölt bibliai szakaszt, azonnal érzékeljük, hogy ebben a példázatban – több bibliai szakaszhoz hasonlóan – Jézus a halál utáni állapotba enged bepillantást nekünk, s arra a kérdésre válaszol, hogy mi történik a halál után.
Testvéreim az Úrban, kedves Híveim!
A kereszténység tulajdonképpeni főünnepe húsvét. Az egyházi liturgikus év csúcspontja a három húsvéti nap: nagypéntek, nagyszombat és húsvétvasárnap. Ez a három nap egyben megváltásunk és üdvösségünk meghatározó eseményét tartalmazza, amely döntő hatással van személyes életünkre, és amelyből hitünk és reményünk fakad.
Kedves unitárius híveim, keresztény testvéreim!
Az Istenben bízó ember szívét és lelkét húsvét ünnepén csak öröm és igazi életkedv töltheti be. A hosszú tél után a vajúdva megújuló természet évről évre azt hirdeti, hogy minden élni akar. Húsvét ünnepének a nagy üzenete is ez: az élet győzelme az elmúlás felett.
Krisztusban szeretett testvérek, kedves ünneplő hívek!
Húsvéti szent öröm járja át az egész keresztény világot, amikor most a nyugati és a keleti egyház együtt ünnepli Jézus Krisztus feltámadásának ünnepét. Jézus feltámadott! Legyőzte a bűnt és a halált, győzedelmeskedett a gonosz felett, és meghirdette az új életet. És mit jelent ez az új élet? Reményt a reménytelenség helyett, erőt és lendületet az erőtlenség és lanyhaság helyett, új...
Húsvétvasárnap ér véget a 40 napos böjt, ettől a naptól lehet ismét húst fogyasztani. Az ünnepi étrend összeállításának hagyományai régi időkre vezethetők vissza, de az akkori jellegzetes ételek többségét napjainkban is elkészítik, megvásárolják a háziasszonyok. Bárányból sütött ételek, füstölt sonka, sonkalében főtt tojás, torma, húsvéti kalács szerepel a húsvéti étrendben a leggyakrabban.
Az aradi Gál Edith szociális munkás a sütés-főzés szerelmese. Az általa készített ételek receptjeit a Gál Edith a konyhában gasztronómiai tárgyú blogján népszerűsíti. Ezekből néhányat megosztott a Krónika olvasóival is, mindegyiket a hagyományos húsvéti menü gazdagítására ajánlja.
Az ismert szimbólumok között természeti és vallási jellegűek egyaránt előfordulnak; mára ezek egymásba forrtak és kiegészültek a népszokások jelképrendszeréből származó elemekkel is. Az elmúlt századokban némelyek vesztettek szakralitásukból, némelyek újabb jelentéstartalmakkal gazdagodtak, de a nyúl, a tojás, a bárány napjainkban is szinte mindenhol megtalálható.
Nem csupán a boltban kapható festékekkel díszíthetjük a húsvéti tojásokat, az otthonunkban található természetes anyagok is kiválóan helyettesítik a boltban található iparilag előállított készítményeket.
Az ételszentelés az egyik legfontosabb rituáléja a katolikus vidékek húsvéti ünnepének. A néprajztudomány szerint ez a szokás pogány gyökerekre vezethető vissza, és mágikus tulajdonságokat kölcsönöz az ünnepi étkeknek.
„Azt csicsergi a kisfecske/ Odakint a házereszben,/ Itt lakik egy kisleányka/ Ingó-bingó rózsafácska./ Rózsavizet hoztunk neki,/ Engedjék őt meglocsolni!/ Nem kívánunk érte mást,/ Csak egy szép piros tojást!” – mondta a locsolóversikét a gyergyócsomafalvi Csíki Bence, akinek szülőfalujában élő hagyomány a locsolkodás.
Látogatottsági adatok