Várhatóan szombaton fogadja el a kormány a 2025-ös állami költségvetés tervezetét
Fotó: Gábos Albin
Közzétette csütörtök este a pénzügyminisztérium a 2025-ös állami költségvetés tervezetét. A jogszabályjavaslat 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel és folyó áron 1912 milliárd lejes bruttó hazai termékkel (GDP) számol.
2025. január 31., 09:362025. január 31., 09:36
2025. január 31., 10:142025. január 31., 10:14
A 2025-ös állami költségvetés tervezete 4,4 százalékos éves inflációra és 7,04 százalékos GDP-arányos deficitre épít.
A költségvetés bevételeit 667,523 milliárd lejre, azaz a GDP 34,9 százlékára, a kiadásokat pedig 802,170 milliárd lejre, a GDP 41,9 százalékára becsüli a pénzügyminisztérium.
A költségvetési bevételek fő forrásai a tervezet szerint: társadalombiztosítási járulékok (az összes bevétel 30,8 százaléka), áfa (20,4 százalék), európai uniós támogatások (13,1 százalék), bér- és jövedelemadó (8,5 százalék).
A költségvetési kiadások főbb csoportjai: szociális segélyek (az összkiadások 30,2 százaléka), személyi juttatások (21,1 százalék) és beruházások (18,7 százalék).
Marcel Ciolacu csütörtökön kijelentette, hogy az esti órákban közvitára bocsátják a 2025-ös költségvetés tervezetét, amelyet várhatóan szombati ülésén hagy jóvá a kormány.
Eközben összesen 2000 millió lejben szabja meg az önkormányzatok által felvehető visszatérítendő hitelek felső határát. A községek esetében legtöbb 50 millió lej, a városoknál 100 millió lej, a megyei jogú városok, Bukarest kerületi önkormányzatai és a megyék esetében pedig legfeljebb 150 millió lej lehet ez az összeg.
– a közalkalmazottak fizetésének befagyasztása 9 milliárd lejes megtakarítást jelent. (Tavaly 164 milliárd lejre rúgtak, és az idei év eleji bérindexálásnak 9 milliárd lejes hatása lett volna.)
– a nyugdíjak év eleji befagyasztása 19 milliárd lejes megtakarítást hozott.
Idén a foglalkoztatottak száma várhatóan több mint 63 ezerrel 5,475 millióra nő, a munkanélküliségi ráta pedig eléri a 3,1 százalékot.
A 2025-re tervezett állami beruházások a GDP 7,9 százalékát teszik ki, szemben a tavalyi 6,7 százalékkal, azaz bruttó 150 milliárd lejes összeggel.
A bruttó hazai termék (GDP) 8,65 százalékára nőtt 2024 végére a román költségvetési hiány a 2023-as 5,61 százalékról – közölte a pénzügyminisztérium.
A védelmi kiadások a GDP 2,23 százalékára emelkednek, a tavalyi 2,18 százalékos (tényleges) teljesítésről.
A pénzügyminisztérium várakozásai szerint a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak befagyasztása következtében idén lassul a lakosság reálkeresetének növekedése, ezért a magánfogyasztás csak 2,5 százalékkal bővül a múlt évhez képest.
A 2025-ös makrogazdasági helyzetről szóló jelentés a bevételi oldalon az ipar mérsékelt (0,5 százalékos) teljesítménynövekedésével számol. A pénzügyminisztérium várakozásai szerint az infrastrukturális beruházások folytatásának köszönhetően az építőipar 4,8 százalékkal bővül.
az ágazat teljesítménye 2,5 százalékkal javul. A mezőgazdasági ágazat növekedését 3,9 százalékra becsüli a jelentés.
Az idei költségvetés csütörtök este közzétett tervezete szerint az energiaügyi minisztériumnál és a munkaügyi minisztériumnál egyaránt 1,5 milliárd lejes keret áll rendelkezésre a 2025-ös energiaár-támogatásokra. Az energiaügyi minisztériumnál elkülönített összegből az ipari, a munkaügyi minisztériumnál előirányzott tételből a háztartási fogyasztók energiaszámláit szubvencionálja az állam a szolgáltatók által benyújtott kifizetési kérelmek alapján. Ha az idei évre elkülönített 1,5 milliárd lej nem elegendő a kifizetési kérelmek rendezésére, az összeget az energiaügyi és a munkaügyi minisztérium a saját költségvetéséből egészítheti ki – írja elő a büdzsé tervezete.
Ám a 2025-ös makrogazdasági helyzetről szóló jelentés szerint az energiaár-támogatásokat mielőbb fel kell számolni. „A háztartásoknak és vállalkozásoknak nyújtott tartós költségvetési támogatás a jelenlegi helyzetben nem a megfelelő eszköz, mivel növeli az inflációs nyomást és hozzájárul a szigorú monetáris politika elhúzódásához. A kiszolgáltatott háztartások támogatását kifejezetten a szociális védőhálón keresztül kellene biztosítani” – áll az Agerpres hírügynökség által szemlézett jelentésben.
Az Országos Energiaszabályzó Hatóság (ANRE) adatai szerint az állam 4 milliárd lejes tartozást halmozott fel az energiaszolgáltatóknál az energiaár-támogatási rendszer bevezetése óta.
Románia a fizetésképtelenség zónájába kerülhet, ha nem hoz intézkedéseket – jelentette ki Ilie Bolojan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetője, a szenátus elnöke a B1 Tv kedd esti műsorában.
Amint arról beszámoltunk, Marcel Ciolacu csütörtökön kijelentette, hogy az esti órákban közvitára bocsátják a 2025-ös költségvetés tervezetét, amelyet várhatóan szombati ülésén hagy jóvá a kormány. Kifejtette, hogy szerinte egy kiegyensúlyozott költségvetést dolgozott ki a pénzügyminisztérium, és a korábbi évektől eltérően nem tervezték alul a kiadásokat.
Ugyanakkor – tette hozzá – a beruházások a tavalyi szinten maradnak, mert az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállaltakat 2026-ig teljesíteni kell. Ciolacu elmondta azt is, hogy a tervezetben 2 milliárd lejt különítettek el a nyugdíjasok támogatására.
A Standard & Poor's hitelminősítő pénteken késő este stabilról negatívra módosította Románia hiteltörlesztési kilátását, amivel az ország besorolása az utolsó ajánlott befektetési fokozatra csökkent, és egy lépésre került a bóvli kategóriától.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unióban 19,5 millió gyereket érint szegénység vagy társadalmi kirekesztettségi kockázata, ez az uniós gyermekpopuláció 24,2 százalékát jelenti – olvasható az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) tavalyi évre vonatkozó felmérésében.
Június 30-ig el kell készülnie a 2025 második félévére vonatkozó deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak – jelentette ki Nicușor Dan elnök a munkáltatói szövetségekkel tartott csütörtöki találkozóján.
A magyar Építési és Közlekedési minisztérium kiírta a Debrecen és Nagyvárad között megépítendő vasútvonal első szakaszának megtervezésére vonatkozó pályázatot.
Több tucat magyarországi álláskereső talált munkát a minap Nagyváradon, ahol nagyszabású állásbörzét tartottak. Békési Csabával, az állásbörzét szervező Bihar megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatójával járjuk körül a témát.
Jövő héten, egészen pontosan június 4-én startol az önkormányzatok és közintézmények számára a Roncsautóprogram 2025-ös kiírása; a magánszemélyek június 19-étől pályázhatnak a gépkocsipark felújítását célzó program keretében nyújtott támogatásokra.
Románia nehéz gazdasági helyzetben van, ezért sürgős intézkedésekre van szükség, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) pedig vállalja, hogy része lesz annak a kormánynak, amely meghozza ezeket az intézkedéseket – jelentette ki Ilie Bolojan.
A költségvetési hiány egy „üszkösödés” a román gazdaság testén – fogalmazott kedden Daniel Dăianu, aki szerint illúzió, hogy a deficitet csupán a kiadások lefaragásával mérsékelni lehet, ezért szerinte bizonyos adóemelések nem kerülhetők el.
A pénteken jegyzett évi 7,29 százalékról 7,10 százalékra csökkent hétfőn a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) – közölte a Román Nemzeti Bank (BNR).
Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint az Unió (saját hatáskörén belül) nem támogatta eredményesen az állami nyugdíjakat kiegészítő és az uniós polgárok megfelelő nyugdíjjövedelméhez hozzájáruló kiegészítő nyugdíjak kifejlesztését.
Románia nem küldte meg az Európai Bizottságnak (EB) a költségvetési hiány csökkentéséről szóló éves előrehaladási jelentést, amelyet április 30-ig kellett volna megküldenie a hétéves költségvetési terv végrehajtásának részeként.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!