Minden a régi. Továbbra is a Kolozsváron tanuló egyetemi hallgatók kénytelenek kifizetni a legdrágább albérletet
Fotó: Facebook/Emil Boc
A végéhez közeledik a lakásvadászati szezon. Sokan a Facebookon, mások apróhirdetések vagy ingatlanügynökök segítségével, esetleg barátok révén próbálnak több-kevesebb sikerrel fedelet találni a fejük fölé a nagyobb erdélyi és partiumi egyetemi központokban.
2018. szeptember 19., 09:422018. szeptember 19., 09:42
Ha ősz, akkor drágulnak az albérletek, legalábbis az egyetemi központokban biztosan. Idén sincs ez másként, a kisebb városokban pedig az is tovább emeli az árakat, hogy nagyobb lett a kereslet, mint a kínálat. Szintén változás a lakásvadászatban, hogy ma már a baráti-családi kapcsolatok, illetve az ingatlanközvetítők mellett egyre nagyobb szerep jut a közösségi oldalaknak.
Kolozsváron félóránként változik az ingatlanpiac, de a kereslet még mindig nem múlta felül a kínálatot – összegezte a Krónika megkeresésére Bónis Endre. A kolozsvári Reform Ingatlanközvetítő ügyvezetője rámutatott, még mindig vannak kiadó lakások a kincses városban, de azért azt javasolják azoknak, akik bérleményt keresnek, hogy a foglalóval a zsebükben induljanak lakásvadászatra.
– emelte ki az ingatlanközvetítő.
Tapasztalatai szerint ugyanakkor a piac és a lakást keresők is rétegzettek, családok is keresnek ugyan kiadó házakat, lakásokat, de a piacot alapvetően még mindig az egyetemisták és a Kolozsváron „rekedt” IT-szakemberek tartják fenn. Az egyetemisták elvárásai is sokfélék, főként, hogy évente befut 4-5 ezer külföldi hallgató, akik könnyedén kifizetnek havi 500 eurót az albérletért, de az elvárásaik is sokkal nagyobbak: pontosan meghatározzák a környéket, inkább az egyetem közelében, bútorozott, korszerűen felszerelt, új lakást keresnek. „Őket nem lehet kiküldeni a Monostorra” – mutatott rá Bónis Endre.
A hazai egyetemisták főként a garzonlakásokat, a két-háromszobás panellakásokat keresik, de esetükben is szempont, hogy a bérlemény jól megközelíthető legyen, Szászfenesre, Kisbácsba, Apahidára ők sem mennek ki. A Békás (Bună Ziua) felkapott negyed, de a piac ott sem dübörög, az árak ott nem tükrözik a valóságot.
Bónis Endre kérdésünkre arra is kitért, hogy
Az átlagárak a tavalyhoz képest nem növekedtek, Kolozsvár még mindig a legdrágább, de azért, mert például Marosvásárhelyen, Zilahon vagy Gyulafehérváron jóval kisebb kereslet, ez az árakat is szabályozza.
A kincses városban a szakértő elmondása szerint nehéz átlagolni, hiszen az árak nagyon változnak a környék, a felszereltség, az ingatlan állapotának függvényében.
A lakástulajdonosoknak a szakértő azt javasolja, hogy ne menjenek sokkal a piaci ár fölé, mert gyorsan albérlő nélkül maradnak. „Most pörög a leginkább a piac, mielőtt kezdődik az oktatás az egyetemen, ilyenkor kényszermegoldásként kiveszik a drágább bérleményt is, ám a tulajdonosnak számolnia kell azzal, hogy az albérlő már a beköltözése első napjától kezdi keresni az olcsóbb lakást. A téli ünnepekre általában teljesen elül a piac, akkor a tulaj felébred, hogy a bérlője elköltözött, és hónapokig nem talál mást” – részletezte Bónis Endre.
Rámutatott, Kolozsváron folyamatosan lehet lakást találni, mert épülnek az új ingatlanok, és sokan befektetésként vásárolnak lakást, amit kiadnak.
– szögezte le az ingatlanközvetítő. Hangsúlyozta, a lakásárak Kolozsváron tetőznek, meglátása szerint további drágulás már nem várható, sőt egy „hopp” sem kizárt.
Fotó: Pixabay.com
Nem hiába jósolták, hogy Nagyvárad lehet az új Kolozsvár – annak ellenére, hogy a városban gombamód nőnek ki a földből az új társasházak, az árak nemhogy csökkennének, hanem egyre magasabbak. Az Imobiliare.ro ingatlanközvetítő portálon közzétett apróhirdetések szerint
Ám ha valaki ragaszkodik a belvároshoz és a jó vagy éppen luxus körülményekhez, akkor 350–450 eurót is le kell havonta pengetnie – igaz, sok esetben több egyetemi hallgató költözik össze, de még úgy is mélyen a zsebükbe vagy a szüleik zsebébe kell nyúlniuk. A háromszobás lakások esetében is 270 eurós volt a legolcsóbb a kínálatból, egy újépítésű, fullextrás lakásért viszont már 600 eurót is elkértek.
Ugyanakkor tudunk olcsóbb albérletekről is, de azok átlagban nem kerülnek meghirdetésre, mire valaki elköltözik vagy akár egy szoba kiürül, a Facbookról vagy egyetemek hirdetőfaláról megvan a beugró.
„Könnyen melléfoghat az, aki ilyenkor, az egyetemi év kezdete küszöbén 50 euróval megemeli a házbért. A tavaly volt, akinek bejött, volt, akinek nem. Fennáll a veszély, hogy a telhetetlen lakástulajdonos valamikor november végén, decemberben bérlők nélkül marad. Olyankor pedig végkép nehéz kiadni egy lakást. Így sokkal többet veszít az, aki kapzsi, mint amennyit nyert” – figyelmeztette a lakástulajdonosokat Berszán Vilmos, a marosvásárhelyi Hansvil Invest ingatlanügynökség vezetője is. Mint rámutatott,
Az ingatlanügynök egy másik jelenségről is beszélt: manapság a diákok általában a Facebook vagy az egyetemi hirdetőtáblák segítségével oldják meg lakhatási gondjaikat. Egyre több olyan eset is van, amikor egymásnak adják a kilincset: az elsőéves már bejutásának másnapján felveszi a kapcsolatot a végzőssel. A félévre, egy évre külföldre ösztöndíjjal távozók is időben gondoskodnak a „pótlásról”. Ezelőtt tíz esztendővel szeptember közepén hosszú sorok kígyóztak az ügynökségek előtt, mára ez a láncszem jóformán kiesett. „A mai egyetemisták már tudják mikor, kitől, hol kell érdeklődni, jóformán nincsenek is az ingatlanügynökségekre szorulva” – mondja Berszán Vilmos.
Bár lényegesen kisebb város, Csíkszeredában éppen olyan magasak az árak, mint Vásárhelyen, legfőképpen azért, mert kevés a kiadó lakás, de nagy rájuk a kereslet. A hétfőn megkezdett egyetemi tanévvel pedig megnövekedhetett a kereslet a kiadó ingatlanokra a megyeszékhelyen, némileg ezzel is hozzájárulva a kereslet és kínálat közötti „szakadékhoz”, illetve a következtében kialakult „borsos” lakbérekhez.
Jelenleg kevés a kiadó lakás Csíkszeredában, ugyanakkor nagy rájuk a kereslet
Fotó: Veres Nándor
Mint Szabó Lehel, a csíkszeredai Well Ingatlanügynökség ügyvezetője érdeklődésünkre elmondta, jelenleg kevés a kiadó lakás Csíkszeredában, ugyanakkor nagy rájuk a kereslet. Ez a tényállás pedig jelentősen befolyásolja a lakbért, az egyetemisták jelenléte a városban az egyetemi év megkezdésével csupán csak egy kisebb ráadás erre a jelenségre. A kereslet és kínálat közötti nagy eltérés miatt adott esetben „horribilis összegekért” is ki tudják adni az ingatlanokat a lakástulajdonosok.
– példázódott a cégvezető. Hozzátette, az elmúlt egy évben kezdett érződni a hatása a kiadó lakások hiányának. Mint mondta, a lakástulajdonosok többnyire hosszú távra keresnek lakókat, ezért megtörténhet, hogy kevésbé szívesen adják ki azokat egyetemistáknak, ráadásul attól is ódzkodnak, hogy nehogy tönkretegyék a lakásokat.
A Székelyhon hirdetései közül is szemléztünk, az egyik hirdetésben éppen diáklányok számára ajánlottak kiadó földszinti garzonlakást havi 100 euró lakbérért Csíkszeredában. Az ingatlan tulajdonosa elmondta, várhatóan eladja majd a lakást a későbbiekben, így egyelőre rövid távra szívesebben bérbe adja középiskolásoknak vagy egyetemistáknak.
Egy másik hirdető háromszobás, bútorozott lakást kínált bérbeadásra, havi 250 euróért. A lakástulajdonos elsősorban nem egyetemista lakóknak szánta, mint fogalmazott ez túl „borsos ár lehet az egyetemisták zsebéhez mérve”. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy
A Facebook közösségi oldalon meghirdetett csíkszeredai kiadó lakásokra is rákerestünk, viszont kevés ajánlatot találtunk, egyik ilyen hirdetésben egy háromszobás, bútorozott lakásért havi 258 euró lakbért is elkértek.
Hasonlóan nehéz helyzetben vannak az albérletet kereső egyetemisták, diákok Sepsiszentgyörgyön, ott is alig van kiadó ingatlan. Kész János, a sepsiszentgyörgyi SIC-Imobprest ingatlanközvetítő ügyvezetője lapunknak elmondta, eladó lakás is kevés, kiadó pedig csak elvétve kerül. Rámutatott, tapasztalataik szerint nagyon sok a válás, a közös lakásból elköltöző fél pedig hosszú távra bérel lakást, így a kiadó ingatlanok évekre foglaltak.
A diákok sem tehetnek mást, mint résen vannak, és lecsapnak egy-egy felbukkanó kedvező ajánlatra, bár a tulajdonosok általában előnyben részesítik azt a bérlőt, aki akár több évre is kiveszi a lakást. Éppen a szűkülő kínálat miatt az árak is növekedtek, egy garzonlakás havi bérleti díja 120 eurónál kezdődik, a kétszobásokért 250–300 eurót is elkérnek a felszereltség függvényében.
Kész János elmondta, a kevés ajánlatból még kevesebb jut el az ügynökségekhez, hiszen a viszonylag kis városban ismerik egymást az emberek, és gyakran közvetítő nélkül is találnak albérletet vagy bérlőt. Olyan kiadó szobákról, amelyben a tulajdonos is ott lakik az ingatlanban, az ingatlanközvetítőnek egyáltalán nincs tudomása.
Tavaly az Európai Unióban tízből egy ember (a lakosság 9,5 százaléka) nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon – ez az arány 1,2 százalékponttal magasabb a 2022-ben jegyzettnél.
Nem meglepő ma már senkinek sem, hogy milyen hatalmas különbségek vannak az Európa különböző országaiban regisztrált nettó átlagkeresetek között – egy friss elemzés is azt mutatja: az észak- és nyugat-európai országokban a legmagasabb a nettó átlagbér.
A romániai foglalkoztatottak létszáma 7,697 milliót tett ki tavaly, közülük 11,9 százalék a mezőgazdaságban dolgozott – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mivel továbbra sem sikerült lezárnia új repülőgépe bejegyzését, kénytelen tovább halasztani brassói és nagyszebeni járatainak elindítását a Fly Lili.
Idén májusban áprilishoz képest 99 lejjel (1,9 százalékkal) 5118 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS). Tavaly májushoz viszonyítva 12,7 százalékkal nőtt a nettó átlagkereset Romániában.
A fiatal gazdák letelepedését támogató uniós pályázati kiírásra beérkezett 5640 kérés közül az AFIR 3500 pályázatot támogat. A pályázat nyertesei számára elkezdődött a hetvenezer eurós támogatási összeg 75 százalékának előlegként történő kifizetése.
Felújítják a Temesvár–Szeged-vasútvonalat: a román kormány csütörtökön jóváhagyta a két város közötti vasúti összeköttetés helyreállításáról szóló, Magyarországgal kötött egyezményt.
A májusi 5,12 százalékról júniusban 4,94 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Megérte hétfőn csoportosan „beteget jelenteni” a Tarom román légitársaság pilótáinak: a cég vezetésével folytatott tárgyalásokat követően 1500 euróval – mintegy 7460 lej – nő a fizetésük.
Az idei első negyedévben 8049 lej volt a romániai háztartások átlagjövedelme és 3210 lej az egy főre jutó bevétel; ez 7,3, illetve 7 százalékos növekedést jelent 2023 utolsó negyedévéhez képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!![Hozzászólások](https://kronikaonline.ro/template/kronika_new/images/dropdown.svg)